Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-16 / 258. szám

DffMAr,y^Ror»szsG 3 -IMJII M IM. ' Elkészült a „határozat-tervezet az OTI szegedi székházépítésére 442 ezer pengős hilelkereí, zártkörű tervpályázat — Haladék nélkül el kell rendelni az építkezést veire. Áz intézet az eszmei tervek benyújtására dr. Kotsis Endre, Sós Aladár, vitéz Sándor Jó­zsef, Zombori József, Wellisch Andor, ifj. Gye­nes Lajos és Kopeezky Raoul budapesti, to­vábbá Öttevay István, Stampay János, Sebestyén Endre és Várnay Mariann© szegedi tervezőépíté­szeket hivja fel azzal, hogy az intézet tulajdo­nába átmenő eszmei terveket egyenkint 300 pen­gővel díjazza, mig a nyertes díjazásban nem részesül, hanem vele az intézet a tervezés-műve­zetésre az építési költség 4.5 százalékával külön megállapodást köt. Az uj székházat központi melegvízfűtéssel, melegvízszolgáltatással fogják ellátni. A hivatali és rendelői részt a föld­szinten és az első emeleten helyezik el, a második emeleten, teljesen elkülönítve, a Szent­háromság-ucca felé eső bejárattal bérlakásokat építenek. Külön bejáratot kap a tüdőgyógyá­szat is. A földszinten és az első emeleten a felsoro­lás rendjében a következő helyiségeket kell egy­más mellé helyezni: tüdőgyógyászat, Röntgen, gyermekgyógyászat, sebészet, belgyógyászat, fe­lülvizsgálat, ellenőrzés, laboratórium, fogászat, szemészeti, orr-, füll-, gégerendelő, bőrgyógyá­szat és nőgyógyászat, a rendelői részen, váro­mány, segélyezés, nyilvántartás, ülésterem, számfejtés, könyvelés, folyószámla, vég­rehajtás, pénztár, ügyvezetői szoba, ügy­vezető-helyettes szoba, balesetbiztosítás, segéd­hivatal, irattár a hivatali részen. Az első emele­ten fennmaradó részen két kétszobás, a második emeleten 6 kétszobás, 4 egyszobás, 2 garszón és egy háromszobás lakás készül a terv szerint. A határozat-tervezet készen van, most mán csak — az építkezést kell elrendelni. Ujabb tárgyalások asz inségm unkáléról Kedden döntenek a szellemi munkanélküliek sorsáról (A Délmagyarország munkatársától.) Ismere­tesek azok az események, amelyek legutóbb történtek az 0T1 uj székháza körül. Az elnökség legutóbbi ülésén a szegedi szék- és bérházépi­tése ügyében 442 ezer pengős hitelkeret elfoga­dásával kimondották, hogy megfelelő határozat­tervezetet kell előterjeszteni. A határozat-tervezet most elkészült és elsőnek a Délmagyarország is­merteti részleteit. Az OTI az öregség, stb. esetére szóló kötelező biztosítási járuléktartalékalap vagyonából kíván­ja felépíteni a szegedi uj székházat, illetve ala­kítja át a régi székházát kislakásokká. Az előb­bire 392 ezer, az utóbbira 50 ezer pengő a költségelőirányzat. Az uj székház a város által adományozott 347 négyszögöles telken épülne fel, a Tisza Lajos-körut és a Szentháromság­ucca sarkán, kétemeletes lenne és itt nyerne el­helyezést a kerületi pénztár ügyviteli szervezete és orvosi rendelői, de készítenének benne bérlaká­sok céljaira alkalmas lakásokat is. A határozat-tervezet is elismeri végre, hog^ a régi székház helyiségeinek száma ke­vés, várószobái nincsenek, folyosói szű­kek, igy az épület rendeltetésére elég­telen és alkalmatlan. A kerületi pénztár megfelelő elhelyezését csakis uj építkezéssel lehet megoldani. Az építkezés — mondja a tervezet — a kerületi pénztár taglétszá­mának a területmódositással előálló növekedése miatt sem halasztható tovább. A határozat-tervezet szerint az OTI zártkörű tervpályázatot tart az uj székház és az átalakítás eszmei ter­(A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a város az idén de­cember elseje előtt nem kezdi meg a szellemi szükségmunkát, mert még nincs rá fedezet. Az inségjárulék első részlete december 15-ón fo­lyik be, a kormány pedig még nem utalt ki előlegét az államsegélyből. Dr. Kemenesy Tibor tanácsnok, a népjóléti ügyosztály vezetője, szom­baton Budapestre utazik, hogy megsürgesse az államsegély kiutalását. A szükségmunkára jelentkezett szellemi munka­nélküliek sorsáról kedden dönt az ad-hoc bizott­ság. A népjóléti ügyosztály vezetője dr. Tóth Imrét, dr. Meskó Zoltánt, dr. Pap Róbertet ég Bakó Lászlót kérte föl a bizottság munkájában való részvételre. A bizottság kedden délelőtt 11: órakor ül össze és bírálja el a jelentkezők mun­kajogosultságát, valamint azt, hogy ki melyik! kategóriába kerül, illetve, hogy milyen javadal­mazást kap, havi husz, Harminc, vagy negyven pengőt. Itt emiitjük meg, hogy Petrányi Győző egye­temi magántanár kérésére a népjóléti ügyosztály a szellemi inségmunkások közül két gyermek­orvost és két irodai erőt bocsájtott. a tuberkuló­zis ellen indítóit akció rendelkezésére. Most nagy erővel kezdik meg a statisztikai adatok össze­gyűjtését, végigvizsgálják a szegedi iskolák nö­vendékeit, a gyanúsakról Röntgen-felvételeket készítenek, hogy teljessé tegyék a tüdőbetegek kartotékját. Az akció vezetősége azt is kérte a várostól, hogy a jövő évi költségvetésbe fölvett összeg terhére előre fordítson hatszáz pengőt a dologi kiadásokra, ezt a kívánságot azonban nem teljesíthette a város, mert a költségvetést még nem hagyta jóvá a belügyminiszter és igy nem lehet tudni, hogy mi valósulhat meg a köz­gyűlés jószándékából. Nem állítanak fel uj rendőrőrsöt Alsótanyán X közigazgatási bizottság csütörtöki ülése (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási bizottság csütörtökön délután dr. Pálfy József polgármester elnökletével ülést tariott, amelyen a hivatalvezetők terjesztették be jelen­téseiket. A főorvos jelentése szerint az egészségügyi fronton a helyzet változatlan, a járványos megbetege­dések száma nem lépte tul a szokásos határo­kat, volt több tifuszmegbetegedés, de tífusz­járványról nem lehel beszélni, különben is a Szegeden bejelentett megbetegedések legnagyobb része a külterületen, vagy pedig idegen törvény­hatóság területén történt. A rendőrség bejelentését dr. Bnócz Béla fő­kapitányhelypttes ismertette. A jelentést lapunk más helyén ismertetjük. A jelentés bemutatása után reflektált a főkapi­tányhelyettes dr. Hunyadi-Vass Gergelvnek a leg­utóbbi ülésen előterjesztett indítványára, amely­Íven alsótanya—domaszék—zákányi részén rend­őrőrs felállítását kérte. A főkapitánybe'yettes ki­jelentette, hogy a kivánság teljesítésének elsősor­ban pénzügyi akadályai vannak, mert az uj rendőrőrs fenntartásának költségeire nincs fedezet, eltekintve attól, hogy az őrszemélyzet létszámá­nak emelése is elvi és gyakorlati akadályokba ütközik. A domaszék—zákányi őrs felállítására véleménye szerint különben sincs múlhatatlanul szükség, mert a bűncselekmények száma ezek­ben a kapitányságokban nem nagyobb, mint más tanyarészeken. Dr. Hunyadi-Vass Gergely a főkapitányhelyet­tes válaszát tudomásul vette, de felhívta a köz­igazgatási bizottság figyelmét azokra a fontos gazdaérdekekre, amelyek kívánatossá teszik a la­nyavilág közbiztonságának fokozását. Arra kér­te a főkapitányt, hogy alkalomadtán foglalkozzék a kérdéssel és keressen rá valamilyen megoldást. Ezután dr. Sztojka Miklós pénzügyigazgató­helyetes, dr. Tarajossy Béla ügyészségi elnök és Bittenbinder Gyula, az államépitészeti hivatal képviselője terjesztette elő jelentését, Séra Gyula gazdasági felügyelő pedig a mezőgazdasági je­lentést ismertette. A jelentés szerint az októberi időjárás nem volt ked* vező a mezőgazdaságra, mert az állandó szárazság miatt az őszi rozs- és buzavetések nem kelhettek egyenletesen. A korai rozsvetésekben körülbelül 25 százalékos kelési hiba észlelhető. A későbbi buzavetések kelése azonlwin már egyenletes. Az őszi vetőmagakció keretében nyolcszáz mázsa burát és 1600 mázsa rozsot osztottak ki. A kiosztott vetőmasrvnkat a gazdák rendesen elvetelték. A termés teljes be­takarítása megtörtént és igy a gazdasági felügye­lőség megállapíthatta a végleges átlagokat. Bú­zából 6, rozsból 5, zabból 3, árpából 6, szemes tengeriből 14, burgonyából 30 mázsa volt a hol­dankinti termésállag. A szőlő mennyiségileg gyen­gén fizetett, de az uj bor minősége elsőrendű. Az átlagos bortermés katasztrális holdankint tíz hektóliter. A takarmánykészlet elegendő, pedig a nagy szárazság miatt takarmányhiányíól tar­tottak a gazí'ák. Végül dr. Gergely József állategészségügyi fel­ügyelő mutatta be jelentését és ezzel az ülés vé­get is ért,

Next

/
Thumbnails
Contents