Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-14 / 256. szám

DÉLMAGYARORSZAG SUOED, 9aerkets«M«0 Somogyi ucca 2Z.,k.em, Telefon: Z3-53.. KI«d6hlVBtol k»ln»nk«nyvt&r «• Jegyiroda : Aradi ucca S- Teleion : 13-00. - Nyomda : L«w Llpdt neon 1». Telefon i ÍS'OO. Taylratl I rvHrlm • nélitii<nTiifor»»A<i Swwrt Szerda, 1954 nov. 14. Ara Vt fillér X. évfolyam, 256. «2. ELŐFIZETÉS: Hnvnnla helyben 3.20 Vidéken e* Bndapetlen 3.00, hllltHldlln 0.40 pengd* * Egye« szám Ara t»éflt?la>» nap 12, vn«Ar- 6s Ünnepnap 20 f 111. H'rdel««ek lelvéíele ínrtln szerint. MroleImI'Í hMtrt klv*»r!Ave< nonnnti 1 Élet és törvény Az állam törvényeivel szemben egy kötelességünk lehet csak: az engedelmeskedés. Engedelmeskednünk kell az adótörvényeknek is, bár sokszor ugy érezzük, hogy nem a törvény, hanem az adóbehajtással megbízottak számára követelnek tőlünk engedelmességet. Beszélünk adómorálról, beszélünk a közteherviselés rendszeréről, beszélünk szociális gondoskodásról s a nagykállói gazda megöli négy gyermekét, mert az adóvégrehajtó elvitte a lefoglalt tehenet. Jöhet a tudomány és mondhatja azt, hogy őrült ember hajtotta végre ezt a vérengzően őrült cselekedet, a megbomlott agy gyilkolt s ártatlan gyerekek vérével fizetett az elhajtott tehénért. Ki tudja számbavenni, mennyi gondnak könnycseppje vájta ki, bomlasztotta szét az apai szeretetet gyilkos indulattá, mennyi szenvedés kellett ahhoz, hogy a megbomlott agy a gyerekek életét rabolja el, mennyi szenvedés rothaszthatta el az apa ragaszkodó gondoskodását a gyilkos könyörtelen elvetemültségévé. Ki tudja végigkísérni minden felvonását az elrontott élet sorstragédiájának, a fiatalság kudarcaitól a férfikor összeroppanásáig. Mennyi szenvedés, menynyi kin, mennyi gyötrődés trágyázhatta a lelket, amig a gyilkos elhatározás felburiánzott benne Ne bántsuk az ügyvédet, akinek követelése fejében hajtották el a szegény ember tehenét, — a hitelező átadja a „végrehajtó kiadmányt", a hitelező személytelenül megindítja az eljárást s nem is tudja, mikor, ki ellen, mit ir össze, mit foglal le a végrehajtó. Ne okoljuk a törvényhozót sem, elvégre minden egyes esetre nem hozhatnak külön törvényt, a szabályt megszövegezik, a parancsot írásba foglalják, de a törvényhozó a tisztviselő leikét mindig ioggril gondolja oda a törvény szövege mellé. A tcivényhozó a végrehajtó hatalom belátására, méltánylására, a tisztviselő szivére is gondol, amikor kiadja parancsát s megszövegezi rendelkezéseit. És mindezen felül — vannak még ötven-hatvan évvel ezelőtt hozott törvények is életben. Ki meri azt állítani, hogy a hatvan évvel ezelőtt hozott törvény, a hatvan év előtti gazdasági viszonyok, kereseti lehetőségek, életkörülmények, a hatvan év előtti életfelfogás tanácsai számbevételénél készült szabályozás a mai viszonyokra, a mai életkörülményekre minden változtatás nélkül alkalmazható? A törvény szövegének csak egy értelme van, az, ami* a törvényhozó ki akart vele fejezni, a törvényt egyformán kell alkalmazni a hét szük esztendőben s a hét bő esztendő idején, de ki hiszi azt, hogy a szük évek idején hozott törvények alkalmazhatók a bőség idejében is s a bőség idején helyesnek és szükségesnek bizonyult szabályok a hét szük esztendő idejében is helyesen és bölcsen irányítják az életviszonyokat. Az állam nem ültethet jó bírót minden községházára. A törvény végrehajtása még mindig kevesebb sérelmet okoz, mint ha a tisztviselők diskrecionárius jogkörébe ytalják a törvény alkalmazását. Mély emberi szánakozéssal nézzük az apát, akit megbomlott lelkének elkeseredése gyerekei gyilkosává tett, de ha ez a sors megráz is bennünket s a szörnyű látvány megkínozza is lelkünket, nem tudunk átkozódva bűnbakot keresni és nem tudunk izgatni a törvénv ellen. A végrehajtási törvényünk több, mint ö tvenéves s ha igyekeztek is javítgatni rajta, a törvény maga még annak a jogrendszernek alkotása, amelyik az adósok elpusztulásának árán is biztosítani igyekezett a követelés behajtását. A gazdavédelmi rendeletek már köteteket tesznek ki, van már könyvadósság, könyvkövetelés és könyvjáradék, a könyvektől már szinte nem lehet látni a könyveket, de az ötven év előtti végrehajtási törvényünk versenyre kényszeríti a hitelezőket az adósok ellen, aki hamarább ér a célhoz, az adóshoz a végrehajtóval, annak követelése biztosítva van. .Ez a rendszer nem szolgálja immár sem az adósoknak, sem a hitelezőknek érdekét, mert egyetlen türelmetlen hitelező perlésre és végrehajtások foganatosítására kényszeríti a többit is s egyetlen türelmetlen hitelező fel tudja borítani s meg tudja semmisíteni annak az adósnak exisztenciáját, aki, ha élni és dolgozni hagyják, valamennyi hitelezőjének követelését ki tudja egyenlíteni. A tisztelet kijár a törvénynek, szánakozásunk megilletheti a legyilkolt gyerekeket s a gyilkos apát, de ennek a véres esetnek tanulságait hasznossá kell tenni mindannyiunk számára, akiket az élet harca megtámad idegeinkben és ellenálló erőnkben. Közelebb kell hozni egymáshoz az életet és a törvényt «• vigyáznunk kell arra, hogy ártatlan embere k ne merülhessenek el az élet s a törvény közötti szakadékban. A jogszabályok inflációja korában talán időszerűtlen uj szabályokat sürgetni, de mi nem uj szabályokat sürgetünk, hanem helyes, bölcs, az életet könnyebbé tevő, a m a i idők szükségleteihez s a szükségletek kielégitésének m a i módjához méretezett és alkalmazott szabályokat. Papirtörvények helyett az élet törvényeit! A gazdasági cselédek Javaslatával megkezdődölt a parlament érdemleges vitája 4 ' Átfogó mezőgazdasági programot kért az ellenzék — Folyosói kombinációk a legközelebbi lövőről és a választójogi javaslatról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház kedden kezdte meg érdemleges tanácskozását, bár a -keddi törvényjavaslat iránt nem nyilvánult meg túlzott érdeklődés, az ülésteremben a felszólalókon kivül alig tartózkodtak néhányan. Annál élénkebb volt a folyosó, ami a parlamenti augurok szerint annak a bizonysága,, hogy a politikai élet iránt egyre fokozottabb érdeklődés látszik. Ugy a jobb, mint a baloldali folyosón kisebbnagyobb csoportok beszélgettek és vitatkoztak. A téma elsősorban Gömbös miniszterelnök tegnapi beszéde volt. A baloldali folyosón megállapították, hogy a miniszterelnök beszédének két része érdemel különösebb figyelmet. Az egyik, amelyben bejelentette, hogy az egy párt uralmi rendszerét továbbra is a jelenlegi formában fenntartandónak véli. Ezzel szemben hangsúlyozták, ellenzéki körökben, hogy érthetetlen a miniszterelnöknek a sokat hangoztatott nemzeti egység jelszava, mert a nemzeti egység már magában kiaáVja az egy párt uralmi rendszert. Hangsúlyozták ellenzéki körökben, hogy annak idején gróf Károlyi Gyula, a nemzeti egység megvalósítását nem így képzelte el; ha nem is koalíciós kormányzat alakjában, de mindenesetre abban a formában, hogy a kormányzás nem kizárólag egy párt numerikus többségére támaszkodik. Sok szó esett a miniszterelnöknek a választójogi javaslatról tett nyilatkozatáról is. Az ellenzéki folyosón rámutattak arra. hogy a miniszterelnök beszéde nem enged biztosan arra következtetni, hogy a miniszterelnök a választójog kérdését még ebben az évben megoldás elé vihetné. Hivatkoztak arra, hogy a kormánynak még konkrét javaslata nincsen, de Gömbös nehéz helyzetben is van, mert egyrészt nem szívesen áldozná fel Eckhardt Tibornak, illetve a kisgazdapártnak mostani támogatását, másrészről azonban — mondották —, hogy ha Bethlen álláspontjával szemben foglalna állást, ez azt jelentené, hogy az egységes pártnak azok aiz igen tekintélyes, számú tagjai, akik Bethlen híveinek mondják magukat, szembe kerülnének a választójogi törvény javaslatával. — Ilyenformán, — mint beavatott helyen mondták —, egyelőre szó »em lehet arról, hogy ez a törvényjavaslat ebben az évben a Ház elé kerülhessen. Ugyancsak sok szó esett a folyosón arról is, hogy gróf Bethlen István tegnap nem jelent meg az egységes párt értekezletén és pártvacsoráján, hanem csak kedden délelőtt érkezett meg a fővárosba. Valószínűnek tartják, a közeljövőben Bethlen a politikai aktivitás terére lép és ennek a belpolitika szempontjából előrelátható következményei lehetnek. A képviselőház kedd délutáni üléséről részletes jelentésünk a következő: A Ház elsőnek a gazdasági cselédek szolgálatidejéröl szóló javaslatot tárgyalta- Vitéz Kenyeres János előadó rámutatott arra, hogy a törvény a cselédek költözködési idejéül ianuár 31- helyett, amely időpont sem gazdasási, sem szociális, sem egészségügyi szempontból nem volt megfelelő, március 31-ét jelöli ki. A vita első szónoka Györki Imre volt- Kifogásolta, hogy a törvényjavaslat csak a mezőgazdasági cselédek költözködési idejét változtatja meg, míg a régi cselédtörvény egyéb idejét mult intézkedései továbbra is érvényben maradnakIlyen részletmegoldás helyett inkább nagy dtioeó mezőgq^dasági programot, egészséges f