Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-13 / 231. szám

7934 október 13: DírMAGYARORSZSG 3 Súlyos kritika kisvasút menetrend-, tarifa' és üzempoiitikája ellen Pászíor József felszólalására a polgármester erélyes rendszabályokat ígért — 4 közgyűlés elfogadta a költ­ségvetést — 63 százalék marad a pótadó (A Délmagyarország munkatársától) A szer­dán félbeszakított közgyűlést pénteken délután egynegyed 5 órakor dr. Pálfy József polgár­mester nyitotta meg. Bejelentette, hogy Bárányi Tibor főispán halaszthatatlanul fontos ügyek­ben Bajára utazott és ezért nem vehet részt a folytatólagos közgyűlésen. Ezután alig 25 városatya jelenlétében kez­dett hozzá a törvényhatósági bizottság a költ­ségvetés tárgyalásához- Scultéty Sándor fő­számvevő először a népjóléti fejezetet ismertette, amelyhez azonban nem akadt fel­szólaló. A piacterek kérdéséhez dr. Tonelli Sándor szó­lalt fel. Kifogásolta, hogy a piacon a baromfi után duplán kell fizetni, először térdijat fizettet a város. majd a baromfi után náronkint 20 fil­lért. Ennek megszüntetését kéri mert ez a kö­rülmény eltereli Szegedről a piaci forgalmat­Papp József a piaci rend biztosítását kivánta. Császár Rudolf azt kérte, hogy a külterületiek számára alacsonyabb helypénzt állapítson meg a város- A polgármester bejelentette, hogy mindhárom kívánsággal foglalkozik. A városrendezési tételnél a főszámvevő bejelentette, I'ogy a költségvetés összeállítása után utasitást kapott a polgár­mestertől, hogy a Back-malomhoz vezető te­her pályaudvari ut rendbehozására 5300 -^ngőt. a Fodor-telepi utak rendezésére pedig 2610 pen­gőt állítson be a költségvetésbe. Doránszky Károly a burkolatfenntartásra elő­irányzott 20-000 pengőnek 35-000 pengőre való felemelését, Olejnyik József a külvárosi nyitott csatornaárkok haladéknélkiili befedését kérte. Szűcs Imre általános városrendezési kérdác-'-­ről szólott és főkép a Szent István-tér rendező-' sét sürgette. A polgármester válaszában kifejtette, hogy a Szent István-tér rendezését fontosnak tartja, mert az ottani állapotok tényleg botrányosak. A tér rendezése azonban komplikált munka, mert a teret környékező uccákat is fel kellene tölteni. Iritz Béla azt kérte, hogy szüntesse meg a hatóság a városi kertészet konkurrenciáját és tiltsa meg. hogy helyben virágneműt hozzon forgalombe- Dr- Tóth László a városrendezési tételnél a fuvarosoknak és a gabonapiacnak a Szent István-térről való áthelyezését javasolta a Mars-térre, a Szent István-teret pedig parko­sítsa a város. Meskó Zoltán kifejtette, hogy a •közkertészet 'neim folytathat klonkurrenciát a feertészíparosnkkal. Pick Jenő a parkok számi­nak szaporítását [kívánta felszólalásában- Ja­vasolta elsősorban a dohánygyár melletti telek parkosítását- ' — Odajön majd a vasutas sportpálya, — je­gyezte meg a polgármester. Pick Jenő: Javaslom továbbá, hogy a Kos­suth Lajos-sugárut mindkét oldalán a lovagló­utakat parkositsa a város, hasonlóan a Boldog­asszony-sugáruthoz. Ajánlanám, hogy a közker­tészet adion a háztulajdonosoknak díjmentesen ampelopsziszt, parkosiatás céljaira. Javasolta még, hogy a tiszai partfürdőterület­tu'ajdonosokat is kötelezzék a parkosításra, kérte, hogy Szeged határában, a vasútvonal mentén fásitson a város. Indítványozta, hogy a közkertek és faiskolák bevételét 500-ról 5000 nengőre emeljék fel­Kovács Ferenc felszólalása után Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos reflektált a fel­szólalásokra- Elmondotta, hogy a burkolat javítására az idén csu­pán 17.000 pengőt költhetett a vá ros. — Ez igen kevés — mondotta —, hiszen, ha kifogástalanok volnának a burkolatok, akkor sem volna sok imég százezer pengő sem a fenn­tartásukra. Ilyen körülmények között a mérnöki hivatal nem tehet semmit, csodát nem produkál­hat. Né'gy év alatt egyetlen követ nem kapott a mérnöki hivatal javításra­— Obstrudl a főmérnök. — mondja Pásztor József­— A Szent István-térről beszéljen, — szólt közbe dr. Tóth László. — Arról is beszélhetek, de meg kell monda­nom, hogy nemcsak a Szent István-tér rendezé­séről van szó, hanem egy városrész rendezésé­ről melynek centruma a Szent István-tér. Az egész környéket fei kell ott előbb tölteni és ezért nehéz hozzányúlni a kérdéshez. Végül arról beszélt a műszaki főtanácsos, hogy más városban a közmüvek építéséhez hozzá­járul a hatóság, Szegeden azonban nem. Petrik Antal szólalt fel ezután és a Kálvária­téri lakosság köszönetét tolmácsolja a polgár­mesternek, amiért szükségnnunka során ren­deztette a Kálvária-teret. (Taps.) Dr. Tonelli Sándor hivatkozott arra, hogyan állítják be a költségvetésbe az utburkolási költségeket- Ez az összeg az egész költségvetés 10 százaléka, ezúttal 650-000 pengő. Dr. Tonelli ezt a módot nem tartja komolynak, szerinte sokfcal reálisabb volna, ha pontosait a javítások-1 nak megfelelő öszeget állítanának be a költség­előirányzatba. — Tessék reális számokkal idejönni — fejezte be felszólalását dr. Tonelli Sándor —, akkor a pénzügyi bizottság, a kisgyűlés és a közgyűlés is komolyan tárgyal majd az útburkolatok fenn­tartásáról­Dr. Biedl Samu szólalt fel ezután: — Régtől fogva az a véleményem^ hogy ha az egyes utvonalakat fokozatosan javítanák, akkor negyedköltséggel el lenne végezhető a munka. — mondotta- Régebben indítványoztam már és most megismétlem az indítványomat, hogy a város tartsa fenn rendszeresen meglevő kövezeteit és erre minden körülmények között biztosítson fedezetet. Nem erre a költségvetésre vonatko­zik ez a javaslatom, de majd a jövő évire. (Taps.) Dr. Bodnár Géza a városszabályozási térkép elkészítését sürgette felszólalásában és a vá­roshdza. a bérház, valamint a kulturpaloia ta­tarozását kivánta­— Erről már szó volt a pénzűgví bizottságban is, — mondotta a polgármester. Ott megígértem a renoválás elrendelését és sor is kerül rá rö­videsen. Pálfy polgármester kifejtette ezután, hogy ha az indítványokat megszavazná a közgyűlés, akkor közel 23-000 pengővel kellene felemelni aa utburkolási költségeket. Elfogadhatónak tartja ellenben Biedl javaslatát, hogy az 1936- évi költségvetésbe a rendszeres kövezésre vonatkozó összeget állítsák be. Szavazás során a köz­gyűlés többsége hozzá is járult Biedl Samu javaslatához­Pick Jenő indítványával kapcsolatban treie-. lentette a polgármester, hogy az Idegenforgalom fejlesztése szem­pontfából a legfontosabbnak tartja a városi strandfürdő mielőbbi felállítását és ezért a tiszai strandok szépítésére és rende­zésére egyelőre nem gondol. A többi indítvá­nyokat a polgármester feljegyezte. Az utburkolási vita után az árvédelemre. az uccák és piacok tisztítására vonatkozó fejeze­teket hozzászólás nélkül elfogadta a közgyűlés, csak a közvilágítás ügyénél szólalt fel dr- Tóth László. Felsőközpont jobb világítását kérte. — Kézilámpással járnak ott az emberek, — mondja a polgármester. Dr- Meskó Zoltán: Ellopják ott a lámpákat. Polgármester: Érdekes, csiak az ügyvéd ur kéri ezt, a felsőközpontiak közül senkisem pa­naszkodott még. A közgyűlés az eredeti tételt fogadja el. A csatornafenntartások tételénél Kispéter Lőrinc a Vám-téri csatorna rendbehozását kérte. Előjegyezték a kérelmet. Iritz Béla azt kivánta, rendelje el a közgyű­lés a Nádas-uccai nyitott csatorna befedését. Scultéty Sándor főszámvevő: Erre már tíz­ezer pengőt felvettünk­Szűcs Imre a csatornahálózat intenzív tisztí­tását kéri. — Meg fog történni — mondja a polgármester. Már beszereztünk csatornatisztító gépeket. Iritz Béla az uj Somogyi-telep vizmázériáit tette szóvá és kifolyó felállítását sürgette: — Harminc kilométeres utat kell megtenni — mondja Iritz —, amíg egy nagymosáshoz ösz­szehordják a vizet a háziasszonyok­Negyed 7 óra volt, amikor a közgyűlés letár Beluarosi mozi SzombBt es vniacoap mmm mm MKia a le^mu'atsáqfosabb vieiálék 5, 7, 9 órakor Korzó Mozi Az igazság bafnoüaí Nem vaayok anqyal! Órámmá. FSuzerepben: M West gyalta a közigazgatási tételek szükségleti ol­dalait és megkezdték a fedezeti rovat tárgya­lását. Elsőnek itt Szűcs Imre szólalt fel, a fo­gyasztási adóbevétel felemelését indítványozta• de a közgyűlés az eredeti tételt fogadta el­A vigalmiadó tételénél a főszámvevő bejelen­tette, hogy gyakran kérnek vigalmiadó-átalá­nyozást. A közgyűlés kimondotta, hogy nem engedélyez a jövőben áta­íányozást. A „bérházak" címnél Pick Jenő szólalt fel. Kifogásolta, hogy az előirányzott bérjövedel­mek nem folynak be- Kérte,' hogy a bérbeadás­nál nagyobb szigorúsággal és körültekintéssel járjon el a város. Az eraogazdasagok fedezeténél dr. Grüner István az erdőtelepítést sürgette minél nagyobb területeken. Dr. Csonka Miklós gazdasági tanácsnok, majd Petrik An­tal felszólalása után a legelők jövedelméről tárgyalt a közgyűlés- Dr. Hunyadi-Vas Gergely szólalt fel ennél a tételnél: — Nem elég legelőket tartani mondotta _ hanem jókarban is kell azokat tartani. Indítvá­nyozom, hogy a közlegelő alapot 1936-tol kezdve emeljék fel, még pedig a közlegelői díj­nak tíz százalékával. A legelök fásítását is sürgette dr- Hunyadi­Vas Gergely. . Szűcs Imre a fehértói halgazdasag előirány­zott bevételének emelését kivánta. A polgármester megjegyezte erre. hogy a halgazdaság igen jól prosperáló iizame a város­nak. , .. .. . A közgyűlés a fehértói halgazdaság bevetele"".k eredeti tételét fogadta el­A közúti hídvám tételénél Petrik Antal indítványozta, mondja kl a közgyűlés, hogy a hidvámot 1936. évtől kezdve, évenkint 10 százalékkal csökkenti. Moldván La­jos ugyancsak a hídvámmentesség behozatalát kivánita, méz pedig 1935 iaauár l-'.öl kezdve. Dr.

Next

/
Thumbnails
Contents