Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-12 / 230. szám

!934 október 12. DÉrMAGYARORSZSG 3 A közgyűlés eddig tizenötezer pengővel emelte a város jövő évi kiadásait A polgármester és a főszámvevő a költségvetési vita tárgyilagos hangjáról (A Délmagyarország munkatársától) Hétfő óta tárgyalja a törvényhatóság őszi közgyűlése a város 1935. évi költségelőirányzatát, a tételek nagyobbrésze azonban ínég hátra van. Pénteken délután a népjóléti szükségletekről tárgyal a közgyűlés, majd a következő tételek kerülnek sorra: közvágóhíd, piacrendészet, városépítés, sétányok, utak árvédelem közvilágítás, vagyon­igagatás, bérházak, erdőgazdaság, közúti híd­vám és az üzemek költségvetése- A népjóléti kiadásoknál, a piacrendés^etnél, a városépítés­nél. utaknál, árvédelemnél és a hidváimoknál várhatók még felszólalások, mindamellett a polgármester ugy számítja, hogy pénteken be­fejezi a költségvetés tárgyalását és rátérhet a napirend többi pontjára­A költségvetés eddigi tárgyalásáról és ?. fel­szólalásokról beszélgettünk dtr. Pálfy József polgármesterrel, aki a következőket mondotta: — A felszólalások minvégig igen tárgyilago­sak voltak, mondhatom, már régen nem hallot­tam ilyen nívós költségvetési vitát. A város ha­tósága csak előnyét látja az ilyen nyugodt, higgadt tárgyalásnak. Egy sereg életrevaló indítványt tettek a bizottsági tagok, ezeket jegyzékbe foglaltuk és a szükséghez képest meg is valósítjuk azokat- A részletes vita meglehetős gyors tempóban folyik és vala,meny­nyi felszólaló méltányolja a város nehéz hely­zetét és azt a körülményt, hogy a mai viszo­nyok között nagyobb beruházásokra és áldo­zatokra nem képes a város. Ha továbbra is ilyen (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara csütörtök délelőtt tel­jes ülést tartott, amelyen szép számmal vettek részt a kamara bel- és kültagjai. Vértes Miksa elnök nyitotta meg az ülést. Közölte, hogy amikor elnök­ké választásának megerősítését a kereskedelmi miniszternek élőszóval megköszönte, a miniszter jóindulattal és megértéssel nyilatkozott a szegedi kamara munkássága és törekvései felöl és a leg­messzebbmenő támogatását helyezte kilátásba. Be­jelentette ezzel kapcsolatosan, hogy a kamara mindenképen igyekezni fog törvényes munkakörét és törvényes kötelességét a miniszter megértő se­gítségével, teljes kötelességtudással előrevinni. Az elnök ezután üdvözölte fennállásának 190. évét ün­neplő vásárhelyi Konstantin Testvérek céget és annak jelenlevő cégfőnökét, Telek Andort. Üd­vözölte ezután W i g n e r Géza orosházai kama­rai tagot, aki most ősszel tölti be önálló kereske­dői működésének 50. évfordulóját és S t e i n e r Miklós szegedi borbélymestert 15 éves szakosz­tályelnök! működése alkalmából. Vértes Miksa ez­után a kamarai kerület gazdasági viszonyait bon­colgatta, megemlékezett arról a szeptember havi összejövetelről, melyen a kamarák és az TPOK a legteljesebb megértéssel beszélték meg a kézmü­vesiparosság problémáit. Elnöki beszámolójában kitért arra is, hogy julius 1-én az építési anyagok fázisadójára vonatkozó rendelet életbelépett és ez­által ismét egv hatalmas réteg szabadult fel a köz­vetlen forgnlmi adózás alól. A most életbeléptetett köz,szállítási szabályzat a múlttal szemben lényeges fejlődést jelent és hatályosabban szolgálja a kéz­művesipar törekvéseit, de fontos szerepet juttat az ipartestületnek, ami által remény van arra, hogy az iparosság ezentúl fokozottabb mértékben része­sül közmunkákban. Beszámolt a miskolci kongres­szusról, majd bejelentette, hogy a kisipari és a kis­kereskedői hitelakció a kamarai kerületben, az egy nyugodtak és tárgyilagosak lesznek a felszóla­lások. ugy a költségelőirányzat vitájával na­gyon meg leszek elégedve. Scultéty Sándor főszámvevő is nyilatkozott a .¡büdzsévitárór. — Én is csak azt mondhatom, hogy a felszóla­lások szigorúan a tárgyilagosság határán belül mozogtak- Egyetlen felszólaló sem kívánt le hitetlent a varostól• A költségvetést a legtelje­sebb takarékosság jegyében állítottuk össze és a pénzügyi bizottság már minden részletre ki­terjedően foglalkozott vele. Az eddigi javaslato­kat nagyrészben akceptálta a közgyűlés és en­nek következiményekép a költségvetés egyes tételeinek összegét közel tizenötezer pengővel kellett megváltoztatni. Eddig a következő téte­lek összegét emelte fel a közgyűlés: Az idegen­forgalmi célokra felvett összeget 1950 pengővel emelte, a népiskolák javítására 5000 pengőt, népművelési ki Másokra ujabb 1600 pengőt vett fel. 1300 pengőt a röszkei templom karbantar­tására, 800 pengőt a felsőközponti plébánia­lakás javítására vettünk fel a vita során- Apróbb kulturális kiadásokra 2600 pengőt, a szegedi görögkeleti magyar egyház segélyezésére pe­dig 500 pengőt irányoztunk elő ujabban a költ­ségvetési tervezetben- Törölni eddig semmit sem kívánt a közgyűlés a költségelőirányzat­ból és remélem, hogy a nénteki tárgyalás so­rán sem kerül sor arra, hogy az egyes tételek végösszegein jelentősebb mértékben változtas­sanak. Makó városát kivéve, eredménnyel járt. Több, mint 40.000 pengő került kifizetésre. Legújabban ismét 11 község részesül kölcsönben. Az ismételt és eré­lyes állásfoglalás folytán sikerrel járt a paprikamonopólium ter­vének végleges elhárítása. Legutóbb javaslatot tettek arra nézve, hogy a sze­gedi paprika Németországban találjon piacot. Be­szédet azzal fejezte be, hogy a kamara allandóan figyelemmel kiséri a kézmüvesiparosság Különösen nehéz helyzetét és éppen ezért az ipartes'ületeknek praktikus javaslatokat fognak tenni termékeik ér­tékesítésére vonatkozólag, különös tekintettel a kö­zeledő karácsonyi vásárokra. Súlyt helyeznek a fia­tal kézmüvesiparosság kulturális nevelésére és képzésére, a kamara előzékenyen felajánlja erre a támogatását. A tapssal fogadott elnöki beszámoló után Ples­kó András ismertette a bőrkereskedők és a cipé­szek között a vásárlásokra nézve létrejött megál­lapodás bonyodaimait. A miniszter tudomást szer­zett a dologról és a város hatóságához intézett 'e. iratában szigorúan kioktatja az ipartestület elöl­járóságát, hogy az ilyen kartelszerii megállapo­dások kezdeményezője nem lehet az elöljáróság, az ilyenektől a jövőben tartózkodjék. A minisztert ebben az ügyben félreve­zették, mert itt nem kartelről volt szó, hanem arról, hogy a kontárok ellen védekezzék a cipésziparosság. Az Beliiírosi mozi -„„. RIMos asszony ¡raliian mulathat jól w> !v Frlts és Sao* Katával. Mától va-Ar'>ap!g. Ipartestület kérelmére a kamara ezt a minisztefl tudomására adja. Az idén is átír a városokhoz és községekhez, hogy inségmunkák keretében ne vé* geztessenek el szakmunkákat. Egyúttal a miniszter* hez is kérelmet terjeszt elő ebben az ügyben. Dr. Blancz Béla (Vásárhely) az állítólag ké* szülő lugkő-rendelet ellen szólalt fel és tiltakozott az ellen, hogy ezt a jóforgalmu árut kivegyék al kiskereskedők kezéből. Vörös József a „cipész-kartellel" kapcsolat* ban arról beszélt, hogy a bőrfeldolgozó szakosztály] vezetőit öt napon keresztül hurcolták a rendőr* ségre. Dr. Tonelli Sándor főtitkár bejelentette, hogy Vértes Miksa elnökké választását a mi* niszter junius 20-án kelt leiratában megerősítette. Ezt követte a teljes ülés legérdekesebb pontja} a kereskedelmi osztályelnök tisztségé­nek betöltése. Tekintettel arra, hogy a választáson csak a keres* kedőosztály tagjai vehettek részt, az elnök a tel* jes ülést felfüggesztette és a kereskedlmi osztály tagjait a kisterembe szólította. Klein Benő (Baja) korelnök vette át az elnöklést. Az elnökség kérdé­se egy perc alatt eldőlt. Senki sem óhajtott szava­zást, egyhangú felkiáltással Grosz Marcellt, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatóját választották meg el­nöknek. Az uj elnököt, illetve kamarai alelnököt Vértes Miksa meleg szavakkal üdvözölte. Grosz Marcell válaszában kijelentette, hogy a kamarai tagok elő­legezett bizalmát igyekezni fog teljes mértékben szolgálni, tisztét a kamara súlyának, méltóságá* nak megfelelő módon fogja betölteni. Dr. Tonelli Sándor számolt be ezután a minisz* ter elnöklésével megtartott kamarai értekezletről és az IPOK-kal történt megbeszélésekről. Beje* lentette, hogy a felsőipariskola helyiségét végr« visszaadják eredeti rendeltetésének és a visszaala* kitási munkálatok már most megkezdődnek. Aa alakítási munkálatokra a kultuszminiszter és a ke­reskedelmi miniszter évi 10—10 ezer pegnőt ad mindaddig, ameddig a 120 ezer pengőt igénylő munka be nem fejeződik. Remény van azonban ar* ra, hogy a munkálatokat sikerül egy tételben el* végezni. P i c k Jenő szólt hozzá a főtitkári jelentéshez, Sürgette ismét az algyői hid megépítését, mely különösen a transzkontinentális autóut ótaf bir különös jelentőséggel Szeged és Vásárhely szempontjából. Szóvátette, hogy Szeged téli menet« rendje a legrosszabb az egész országban. ÁllitsáK be a szegedi vonalra az Arpád-sinautót, amely I óra alatt tenné meg az utat Szeged és Budapest között. A pesti délutáni gyors indulási idejét te* gyék későbbre, mert igy igen rossz időben indul 9 vonat. Sebesvonatok beállítását is sürgetni kell al vasútnál. Ezután a valuta- és devizaelszámolások' kérdéséről beszélt. Arra kérte a kamarát, hogy fel* iratban kérje a kormánytól a felár szabadalmi té* telét, mert íz egyik óráról a másikra megváltozó felár katasztrofális nehézségekkel sújtja az expor* tot. Körmendy Mátyás az algyői hid ügyére vo­natkozólag bejelentette, hogy a Ház őszi iiléssza* kán sürgetni fogja a hid megépítését. Dr. Salgó Sándor kifogásolta, hogy miniszter­tanácsi határozat ellenére havonta mennek kedvez­ményes vonatok a fővárosba. Dr Ornstein Lipót -szintén a devizanehéz­ségekről beszélt Dr. Landesberg Jenő az áruhivatalirodák ügyét ismertette. A vidékről panaszt emeltek a mi­nisztériumban az áruhitelirodák ellen. A miniszter leiratában kifejtette, hogy az irodák működése nem szabályozható, az irodákat a mai élet szülte és semmiféle korlátozás alá nem vonhatták. A kívül­álló kereskedők igyekeznek érdekeiket hasonló módon megvédeni. Dr. Cserzv Mihály bejelentette, hogy a tata­rozási kedvezményt 1934-re felemelték, aminek az lett a következménye, hogy ebben az évben 1,200.000 pengő értékű munkát eszközöltek az érdekeltek. A kamara a további akciót szorgalmazza. Akciót kezdeményeztek azonkívül arra nézve is, hogy a belterületen épülő családi házak ismét 30 évi adó­mentességet kapjanak. Rejelentette, hogy a szegedi szárított tésztaáru márkázása ügyében elkészült a tervezet és jelenleg a szakm:..Jeliek tárgyalják azt. Pleskó András arról számolt be. hogy a vá­sárokon jogosulatlanul árul a vásározók zöme. A kamara rendeleti uton akar a visszaéléseknek gá­tat vetni. A terv szerint a vásározókat személv­azonossági igazolvánnyá! látják el Dr. Tonelli Sándor előterjesz'eUe ezután a Grosz Marcellt egyhangúlag a Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választották 4 kamara kebelében paprikaszakcsoport alakul — A szegedi menet­rend, az algyői hid, a deviza nehézségek és a cipészkartel a kamara csütörtöki teljes ülésén A

Next

/
Thumbnails
Contents