Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-10 / 228. szám

OÉLM Acty A k ORSZÁG 1934 október lt* tani és !e keH irtti a behajthatatlan künnlévőségeketMajd Szeged pénzügy! viszonyait összehasonlította a többi várasokéval. Amíg Szegeden a fedezet az idei költségvetés szerint 7,230-760 pengő, addig ez Debrecenben 9,005-382, Győrben 3,899.063, Pécsett 5.163.771, Kecskeméten 2,015.420, Hódmezővásárhelyen 2,015.420 pengő. A szükséglet pediig a következő az egves városokban: Szeged 6.163-149 pengő, Debrecen 7,777.377, Győrben 3,503.832, Pécsett 4,655-033, Kecskeméten 3,770-258, Hódmezővásárhelyen 1011.421 pengő a szükséglet. A pótadó a következőképen alakul az egyes városokban: Szeged 68 százalék. Debrecen 66, Győr 50, Pécs 50, Hódmezővásárhely 136, Kecskemét 110 százalékSzivessy Lehel ezután kifejtette, hogy Debrecen kölcsöntartozása 31 millii pengő, viszonit a vagyonát 129 millió pengőre értékelték. Erre a körülményre különösen a főszámvevő figyelmét hívta fel Szivessy Lehel ós megjegyezte, hogy Debrecenben valószínűleg másféle értékelést vesznek alapuL A debreceni adóztatásról szólott még az összehasonlítás során fs kérte a polgármestert, kövessen el mináent, hogy a pótadó kulcsát leszoríthassa• A közgazdasági helyzetet csak a bérlőkérdés megoldása javíthatja meg — folytatta Szivessy. Vélemén* em szerint a város hatóságának atyai gon4r«kodását jobban, ki kellene terjeszteni a bérlők) e s gazdasági gépekkel, amelyek a város tum'.donát kJncznék. jobban kellene megművelni a földeket i* különféle akciókkal kellene javítom a bérlő t/izdáink helyzetét. Végül arra kérte a polgármestert, hasson oda, hogy a jugoszláv és román kormányok konzulátusokat állítsanak fel Szegeden és hogy szüntessék meg a vízumkényszert, mert csakis így lehet elképzelni, hogy az utódállamok és Magyarország között. Szeged bekapcsolásával, erős kereskedelmi forgalom induljon meg. A városiba befelé irányuló forgalom növelésére szükségesnek tartaná az algyői hid mteJŐbbi megépítéséit és a Dunántúllal való forgalom megerősítését. Dr. Meskó Zoltán közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. A pdackérdésekről szólva kifogásolta, hogy nyílt piacárusitási helyek vannak. Örömmel állapítja meg, hogy a városban a zöldterületek nagysága növekedett. Meg van elégedve a Széchenyi-tér rendezésével, a Rákóczi-tér kertészeti rendezését elódázihatatlannak tartja. Szégyenkezni kell a Szent István-tér miatt is — mondotta — és kérte a polgármestert, hogy vegye végre programba ennek a térnek a rendezését is. A Lechner-tér környékének rendezése is fontos volna, a fásítást kellene itt megkezdeni- A közkórháznak kiváló orvosi kara van. de a berendezésben még sok a hiány. Ilyen hiány a közkórház folyosójának a hitetlensége is. Fontosnak tartja az iskolásgyermekek megvizsgálását a tuberkulózis szempontjából- Tavaly e célra 600 pengő voít felvéve a költségvetésben, — mondotta dr. MesKó Zoltán. Nem tudom 1935- évre mennyit vettek fel e cimen? — 600 pengőt — adja meg a választ a főszámvevő— Nagyon kevés. Kérem a törvényhatósági bizottság tagjait, tegyék a kezüket a szivükre és mondják meg, elég-e e célra ez a 600 pengő. Dr- Dettre János: Nagyon kevés. A venereás betegségek terjedéséről beszélt még dr. Meskó Zoltán, majd az élelmiszerüzletek fokozottabb vizsgálatát követelte- Ellenőrizni kellene — úgymond — a vendéglők és cukrászdák konyhahelyiségeit és lobban kellene kontrollálni az ucecd tejárusitdst is. Papp Józsefet szólította ezután az elnöklő főispán, de nem volt jelen és ezért a következő feliratkozott törvényhatósági bizottsági tag: Kovács Ferenc állott fel szólásra. A tanyai kapitányi állások megszüntetését kívánta és azt javasolta, hogy ezzel a munkával az esküdteket bízzák meg. Ezáltal a város jelentős bevételhez jutna. Wolf Miksa kifejtette, hogy a modern, jkszerü gazdálkodásnak, amelyet most folyton hirdetnek, nincs meg az előfeltétele. Hibáztatta hogy a kartellek dominálnak ma és a szérumkartell árpolitikája miatt egy 8 pengős malac beoltása négy pengőbe kerül. Az idegenforgalmi kérdésekről szólva megemlítette, hogy külföldön dicsérik a szegedi idegenforgalmat. Fontosnak tartja még az erdősítést a város körül, mert a homokos talajokat úgysem lehetne másra felhasználni. Dr. Tóth László felszólalása következett- A közigazgatás akkor tölti be hivatását igazán, ha a város polgárai egészséges lakásokban, csatornázott uccákban laknak — mondotta. Hiába van rendezett Belvárosunk, ha a külváros elhanyagolt. Rendezték a Széchenyi-teret, esztétikai szempontból ez a legnagyobb tévedés voit. 15—20.300 pengőért rálátást csináltak az elhanyagolt Tóth Péter-féle házra és a városháza rendetlen épületére- Tervszerű, nacionális városrendezési teiv elkészítését sürgette- Kötelezni kellene a. háztulajdonosokat, hogy a házuk előtti járdát javítsák kL Nagy tiszai strandfürdő megépitését tartja szükségesnek ós fontosnak tartaná, ha az autóbuszjárat Újszeged központjába 10 oercenkint közlekedne. Fontosnak tartaná a tisztvlselvkérdés rendezését és azt. ha a pótlékok elvonása ellenében valamilyen prémiumban lészesitenék az év végén a tisztviselőket. Az is megoldás lenne, ha a nagyobb fizetésű tisztviselők önként lemondanának a pótlékukról a kistisztviselők javáraSzűcs Imre volt a következő felszólaló. Azzal kezdte, hogy nem fogaája el a költségvetést, de a bevételek fokozására a szikvizaáó felemelését ajánlja- Számítása szerint 40.W10 pengős többletbevételhez jutna ezáltal a város. Kevésnek találja a fehértói halgazdaság jövő évre előirányzott 3500 pengős bevételét. Kifogásolta. hogy a halászati intéző számára díszes fogatot állított a város, amikor 50 lepésnyire a vasútállomás és sűrű az autóbuszközlekedés is- A tóban a személyzet libái és kocsdi úszkálnak, holott ezért a környéki gazdákat szigorúan megbüntetik. Pásztor József: El kell rendelni a vizsgálat tot. hogy igaz-e mindez. Szűcs Imre kifogásolta a halászati intéző magas fizetését is és azt fejtegette, hogy a köztisztasági üzemhez hasonioan, külön intéző alkalmazása nélkül is lehetne adminisztrálni a fehértói halgazdaságot. Olejnyik József volt az első szociáldemokrata felszólaló- Szegedről, mint a sötétség városáról" beszélt — A költségvetésben a közvilágításira 164.000 pengő van felvéve, — mondotta- — Azt javasolom, hogy intenzivebb világításra kötelezze a város hatósága a légszeszgyárat. Nem maradhat tovább meg az az állapot, hogy nyílt külvárosi csatornaárkok veszélyeztessék az egészségügyet. Végre már be kellene fedetni ezeket a nyitott árkokat- Meg kellene oldani már a külvárosok csatornázását, vízellátását és világítását is. Fedezetet kellene találni rá, hogy a külváros lakossága egészségesebb élet' körülmények közé jusson. Ugvinez áll a telepekre is. A költségvetést nem fogadja el még tárgyalás alapjául sem, mert hiányzik abból a szegényebb néposztály fokozottabb védelme és segítéseA következő felszólaló Fenyő Mátyás vodt A hídvám leszállít Isái sürgette. Aggályosnak tartja, hogy a kertészeti munkát inségsegélyekből fedezik- Feleslegesnek tartja, hogy a Boldogasszony-sugáruh virágágyakat a város maga locsoltaija. Ezt elvégeztethetnék a háztulajdonosok is- Foglalkozott a piackérdéssel és szükségesnek tartaná a VcdériaJ tér rendezését és üvegpavillon.jk felállítását a husárusok számára- A közegészségügyiről szólva szóvátette a városi gyermekkórház elhanyagolt állapotát. Fontosnak találná Szegeden a háziipar fejlesztését és a gyümölcskereskedelem megszervezését. Kívánatosnak tartaná, ha a város egy gyümölcskonzerváló gyárat állítana fal és erre már most megtennék a kezdeményező lépéseket. Masa Miklós gazdakérdésekről szólott. Véleménye szerint szabályozni kellene Szegráen a tejárusitást, mégpedig ugy, hogy maximálnák a tejárakatVégül az apaállatok beszerzéséről szólott Ábrahám Imre a bérgazdaságok fenntartása éden beszélt felszólalásában, mert azokat improduktiveknek tartja. A bodomi kertgazdasá/ot eredeti rendeltetésének kéri visszaadni. Végül azt kérte, hogy az inségmunkások felvé elénél ne tegyenek különbséget belterületi és tanyai ínséges között. Dr. Sz. Szamek Sára a gyermekegészségügyi gondoskodás ^ kiterjesztését és az erre szolgáló költségvetési tétel felemelését kérte, Javasolta az iskolaszanatóriumok felállítását. Sürgősen vizsgáljak meg egészségügyi szempontból az iskolásgyermekeket és a vizsgálat eredményét hozzák a közegészségügyi bizottság tudomására. A népkonyhai ellátásról szoiott a következőkben dr. Szamek Sára és indítványt tett arra, irjon át a város az nyelemhez és kérje, vizsgálják meg a népkonyhai ellátás minősegét és mennyiségét. Lájer Dezső szólalt fel ezután: _ Megállapíthatjuk, hogy ¡929 óta a város költségvetése mindinkább összezsugorodik. — mondtotta és ma már ez a költsegvetes a szegénység költségelőirányzata. 1926-ban már a válság érezhető a költségvetésekben és ha jól emlékszünk, a kormányférfiak akkoriban azt hirdették, hogy optimistának kell lennünk. Az optimizmus nem igazolódott, hamem helyette a mezőgazdaság rendkívül súlyos válsága köszöntött ránk. Ez a válság megingatta az államháztartás, a városi háztartások és a magángazdasagok helyzetet. Az önkormányzatok megcsonkításáról beszélt ezután Lájer Dezső, majd élesen kifogasolta azt, hogy a város olyan alkalmazottai tartson, akiknek a puszta megélhetésük sincs biztosítva. Kifogásolta, hogy a 80—90 pengős napidiiasokat leépítette a város és helyettük a hayisegelyes és az ingyenes alkalmazottakat helyezték el. Ellenezte a kisfizetésű alkalmazottak ujabb fi- I zetésleszállitását- A virilis ¿örvényhatósági bizottsági tagok vállalják azt a 2 százalékos pótadó-differenciát, amely az Ilyen fizetés- „ csökkentések elliminálásra szolgálna- A kar-—* tellek fogyasztóellenes törekvéseiről beszélj még Lájer és megállapította, ho&y a gazdasági helyzet nem a fogyaszÍA tudósitás folytatása a' oldalon.)