Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-31 / 246. szám

T934 október 31. DÍI MAGYARORSZÁG 9 ••• Matuska Szilveszter vacsora-pere Szabadkán Szabadka, október 30. Matuska Szilveszter, a biatorbágyi merénylő napok óta a Markó-uccai fogház lakója, ott várja be a november hatodikán megkezdődő bűnügyi főtárgyalását. A merénylő nemcsak a bűnügyi hatóságoknak adott sok munkát, a polgári bíróságok is több ízben foglalkoztak különféle pereivel. Most a szabadkai törvényszék tárgyalja Matus. ka egy másfélmillió koronás polgári perét. Matuska 1923 április 13-án 1,575-000 koronás kölcsönt vett tel S i n k o v i c s Péter csan. tavéri földbirtokostól, akinek annakidején nagyobb bérlete volt Pécs és Siklós között. A kölcsönösszeg erejéig Sinkoviccsal szemben Matuska apósa, Der Ferenc csantavéri nyugalmazott tanító vállalt garanciát. Amikor a biatorbágyi merénylet után Matuskát letartóztatták és kiderült, hogy semmiféle vagyona nincs, Sinkovics Péter pert indítót1 Der Ferenc ellen a birtokában levő garancialevél alapján. A nyugalmazott iskolaigazgató azonban védekezést terjesztett a bíróság elé és kérte, hogy a peres ügyben hallgassák ki Matuska Szilvesztert és egyidejűleg a periratokhoz becsatolta Matuska sajátkezű irott levelét. A j>apirstanicli hátlapjára irott levélben Matuska azt állítja, hogy Sinkovics Péternek egyetlen fillérrel sem tartozik, mert megállapodást létesített a hitelező fiával, Sinkovics Imrével, hogy tartozása fejében Budapesten egy pezsgős vacsorát fizet neki. A pezsgős vacsorát el is fogyasztották és ezzel tartozását kiegyenlítette. A szabadkai törvényszék döntés előtt megkeresést intézett a jugoszláv Nemzeti Bankhoz és kérte annak a megállapítását, hogy az 1,575.000 korona az akkori átsjámitás mellett milyen dinárösszegnek felel meg. A Nemzeti Bank átszámítása szerint a Sinkovics Péter által kölcsönadott másfélmillió korona körülbelül 200 pengőnek felelt meg. A ianyalcérdés Irta Gál Miksa Erről a kérdésről tartott dr. Kogutowitz professzor előadást s arra tendált, hogy tanyáinkat továbbfejleszteni és kiépíteni kell. Már többizben fejtettük ki azon nézetünket, hogy tanyarendszerünket, amely a török hódoltság idejére nyúlik vissza, le kell épiteni és a községesitésre áttérni. Mindaddig, amíg a mai helyzet fennáll, az Alföld ijesztő, sőt luxusszámbamenő üreségét megszüntetni nem lehet. Sem a mai korral, sem a mai viszonyokkal nem egyeztethető össze ez a lehetetlen állapot, hogy Kecskeméttől le Szegedig, innen Halas és Kalocsáig községre vagy egyáltalán nem, vagy csak elvétve akadjon az ember. Ezt azaz ürességet a tanyák, vagy a tanvai központok nem pótolják és nem is pótolhatják. Kaan Károly az alföldi kérdések kiváló ismerője például igen helyesen mutat rá a magvarországi település népelhelyező feladataira. Egyes vármegyéink — mondia — zsúfolva vannak arányosan elhintett falvakkal, más országrészen — igv a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon — még mindig nem hajtották végre a nomadizálást felváltó közsésesi'és folvamatát. Kimutatja, hogv Bihar, Haidu, Jásznagykun, Békés, Csanád és Csongrád megyékben összesen 21 600 négvzetkilóméteren csak 20 községet találunk, amivel szemben a hetedrésznyi területű Vasmegyében 292 községben él a lakosság. A magvar élet szervezetlenségének, a termelés és értékesítés megoldatlan voltának egvík oka — mondia Kaan — a hibás település is. Az egvséges falusi tömörülést az is akadályozza, hogv az alföldi városok h^Mmas határain belül nehéz fö'dhöi iutni, csupán a kisbérletek szétszórt kereteiben lphet vaiahostv elhelvezkedni. E hibás rendsor következménye. hogv nincs meg a termelő biztossága, mert ha bérletét elhagvia. minden jobbítás, talaüavítás. faültetés, sőt épületei is maidnem kárpótlás nélkül szállnak vissza a tulaidonosra. A iohhá?vrpr.rt<=zernek egv késői maradvánva az. amit az A'f"'dön látunk. Szeged. Vásárhely, Szentes. Debrecen és a többi városok földiéi — mondia — egvenesen megakadályozzák a nemzeti élet belterjes fejődését s kezdetleges állapotban tart iák a művelődést. a közéletet, az egészségügyet, a munkaalkalmak helves elosztását. Egy másik közgazdász, dr. Matolcsv Mátyás „Mezőgazdasági Munkanélküliség Magyarországon" cimü tanulmányában fejti ki, hogy miért nagvohb a munkanélküliség az Alföldön, mint a Dunántul. Mert a népsűrűség a nem községesitett Alföldön kedvezőbb, mint a Dunántul. Békés és Csanád vármegyék, valamint Hódmezővásárhely munkanélkülisége a legnagyobb. pedig itt a négvzetkilóméter szerinti lakosság száma 81.4. 83 és 82.1. Ezzel szemben rzek a viszonvok Fejér. Bácsbodrog. Gvőr. Komárom megyékben sokkal kedvezőbbek, bár a lakosság sűrűsége 53.4, 58.7, 62.3 és 68. Ez nyomban érthetővé válik, ha tudjuk, hogy az Alföld 10 vármegyéjében összesen 734 község van, mig a Dunántul 10 vármegyéjében, melynek területe lényegesen kisebb, 2002 község. Az Alföldön a községek átlagos lélekszáma 6627, a dunántúliaké átlag 1345. Kiegészíti természetesen ezen aránytalanságot és az ezen alapuló munkanélküliséget az egyes községek területe is. Békés, Hajdú és Csongrád megyékben a községek átlagos területe 100 km', nel (17-400 kat hold) nagyobb, ezzel szemben Baranyában 12.5, Tolnában 29 km* stb. területű áilagos egv község. Ezekhez fűzi Matolcsy azon igen helyes megállapítást, hogy a nagy határral bíró és nagy lélekszámú községek strukturáia a sok kézimunkát igénylő belterjes gazdálkodás lehetőségét kizárja. Mindezek az igen alapos tanulmányok és következtetések nem a tanyai rendszer további fenntartásában, vagy pláne kiterjesztésében és kiépítésében látják a helyes jövőt, hanem ellenkezőleg ezen, a török hódoltságban gyökeredző s a nomadizálást elősegítő rendszernek megszüntetése és a helyébe lépő községesitési folyamat megindításában és szakszerű kiépítésében. A tanya.rendszert le kell likvidálni s ennek egyik első és főfeladata az alföldi községek és városok óriA-; kiteriedésii birtokállománvrsak a fokozata 'eépitése, örökáron való eladása. S habár na^'on természetes, hogy ezt máról-ho'napra s kö'önösen a mai rosszi viszonvok közeoe'te végreha itami nem is lehet, de ahhoz hozzáfogni s a terveket előkészíteni és alaoosnn kidolgozni, azt igenis meg kell kezdeni és ebbe a további bérleteket, különösen a bérleti időtartamot illetőleg már bele kell kapcsolni. A tanvák és azok központiai — ellentétben a községekkel — nem önálló egvedek. hanem vajamely községhez, vagv városhoz tartoznak. Mint ilvenek természetesen önállósággal nem rendelkeznek, közszükségleteiket egymagában el nem intézhetik, a köznek csakis községeiken át lehetnek szolgálatára. Viszont a községek. vagv városok, amelyek kiterjedt tanvarendszerrel rendelkeznek, még ha ezek központosítva vannak is, nem képesek ezen tanyák és azok közszükségletei kielégítésére elég gondot fordítani, vagy anvagiakban segítségére lenni, mert ezek elsősorban saját belterületi, illetve községi szükségletek kielégítéséről kény. telenek — a tanvai lakosság megterhelésével — gondoskodni és ezen rendszerint a rendelkezésre álló anvagi eszközöket többé-kevésbé felemésztik. S emellett a tanvai lakosság — például Szegeden is — városi lakos, de mint ilyen a távolesés minden hátrányát, az úthálózat síMim műn. DM... 1 drb 4 L. korall piros fazék 1.98 1 drb 3 L. korall piros fazék, vagy lábas 1.68 1 drb 5 L. korall piros fazék 2.18 1 drb 24 cm. zománcozott weidting —.98 2 drb fél L. pettyes, v. korall piros bögre zománcozott «—.98 1 drb 2 L. barna tűzálló lábas, v. fazék —.98 1 drb 1.5 L. korall piros lábas, v. fazék —.98 1 drb réz kávédaráló 2.48 1 drb vasaló sveici csiszolt 3.98 1 drb 5-ös húsdaráló garantiával 5.98 1 drb galuska szaggató .78 1 drb fali lámpa felszerelve «—.98 1 drb patent kocsilámpa —.98 1 drb valódi réz asztali lámpa komplett 2.58 1 drb konyhamérleg 5 kgr-os, príma 4.80 1 drb 6 személyes színes modern vizes készlet 2.48 1 drb 6 személyes vizes, v. boros készlet 198 Sirgyertyák —.78 stb. stb. Porcellán ebédlő^ teás-, mokkás-, szendvicskészletek és dísztárgyak a legnemesebb márkáktól a legolcsóbbig, továbbá csiszolt üveg asztali készletek, ólomkristályok, alpakka evőeszközök, komplett menyasszonyi kelengyék, SZINTÉN A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN! 414 EDÉNYCSARNOK Szeded í *xaLaios körút 38. lányságától, vagy elégtelenségétől a kézbesítési primitívségig viselnie kell. j Evvel szemben az önálló község maga gondoskodhat polgárainak nemcsak az intenzív gazdálkodást előmozdító berendezések és igy munkaalkalmak létesítéséről, hanem a közlekedés megjavításáról stb., stb. Az ez esetben az egyes által hozott áldozat kamatait maga élvezi s nem kénytelen adófillérjeivel távoleső központok oly fejlesztési feladatokat előmozdítani. amelyek előnyeit talán egyáltalán nem élvezheti. Nekünk tehát, ha Alföldünk korszerű fejlődését akarjuk előmozdítani, nem a tanyarendszer továbbfejlesztését kell propagálnunk, hanem azt, hogv alföldi városaink szabaduljanak tulnagy kiterjedésű, gondot és kellemetlenséget okozó birtokuktól és az örőktulajdon meghonosításával a községek képződését forszírozzák, mert csak evvel segitik elő a gazdasági életünk megizmosodását. A jelenlegi helyzetben például látjuk, hogy Szeged város bérjövedelmének szaporítása érdekében egvenesen gazdaellenesen gazdálkodik. Igv oéldául 1910-ben még 16.400 hold legelője volt. melyet lassacskán felszántatott, mert ma már csak 6000 hold a legelőállomány. Hogy ez állattenyésztés szempontjából mit íelent, legközelebb adatokkal fogom igazolni. Erre a gazdálkodásra vezethető vissza az is, hogv a 64.000 holdas szegedi külterületi vagvonból csak 7500 hold az erdő stb. Meggyőződésem az, hogy az a polgármester fogja Szeged városának a legnagyobb szolgálatot tenni és azt fogia az utókor valójában az „építő és feilesztő" jelzővel említeni, aki szakit a nomadizálást jelentő tanyai rendszeT folvtatásával és a várost körülövező, öröktula ídonosokból rekrutáló falvak létesítése ál. tal a várost visszavezeti városi feladatai valódi megvalósításához és Szegedből valódi várost fejleszt a nagvhirtokos minden sallangja, gondia és terhe nélkül. BUTORHITEL kamat és v&lió nélkül kíszitek lm tort mindet hiztos keresetű egyénnek havi 15 —50 P-Cs rAsz'etre. Hálószoba P 200-tól Hálószoba finomabb, diófából P 300-táI Kombinált ebédlő diófából, v. urlszoba P 400-tál 3 ajtós előszbaszekrény P 70-től Legmodernebb konyha P 80-tól KAKUSZI mUasxtalos, Arany János ucea 11. 377 STANDARD onicM pw u»« TELEFONGYÁR stb. legújabb tipusu RÁDIÓKÉSZÜLÉKEI MEGÉRKEZTEK, díjtalanul, vételkötelezettség nélkül bemutat ja DEUTSCH ALBERT rádió és villamossági vállalat "ardsz u. 7. Telelői Szeged.j Teleion: IS—71