Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-31 / 246. szám

4 OÉÏM AGYAROR SZÍH T934 október 5*.' Kész gyermekruhanemüek ür. Fonvá pm „QS7EHE7SÉGEK LAPJAIla mindenben Budapestet illeti !s az elsőség, az ellen már a sokat ócsárolt vidéknek is tiltakoznia kell, hogy Budapesten karolják fel a legtudatlanabb őstehetségeinket is. Mert ha mi elismerjük Budapest világvárosi szépségeit, akkor a pestiek is lássák be, hogy analfabéták tekintetében még mindig jobban állunk, mint ők. Tehát ne nagyon tervezgessék, hogy ilyen, meg olyan „népi kollégiumot" kellen« fclálliLacl (megfigyelő állomásokkal), ahol a kezdő földműves ösztönös megnyilatkozásait szabadon gyakorolhatná, mert nekünk aztán igazán nem kell a szomszédba mennünk, hogy összetoborozzunk néhány olyan embert, akire a kultura még egyáltalán nem hatott S « tekintetben még osztálypolitikára sem kellene törekednünk, mert a mi környezetünkben nemcsak utkaparók és béresek érték el az őstehetség e fönti fokát, hanem azok is, akik különben kulturtevékenységet fejtenek ki. S ilyenek nálunk még a legfelsőbb rétegekben is bőven akadnak. Az őstehetségekről természetesen sokan nyilatkoztak, illetékesek és illetéktelenek, mert egyáltalán nem árt, ha az ember azok között is szerez néhány jóbarátot, akik ezen az uj pályán kivannak boldogulni. Javaslatok hangzottak el az „flntebetslgok Barátai" alakuló gyűlésén s a rendkivíilinefc Ígérkező mozgalom lelkes tagjai között akadtak olyanok is, akik elhasznált háztartási alkalmazottaikat örömmel cserélték ki megkótyagosilott östehetségekkel. Egyesek, akik különben ezideig fölkent ellenségei voltak mindenfajta művészi megnyilatkozásnak, most felülvizsgáltatták Összes istállói egényeiket, hogy nem tud-e valameíyik tilinkőzni s hogy kicifrázta-e már valamelyik az ostor nyelét. Mert a tagok között nemes versengés indult meg az őstehefségekért s még politikai karrierre is számithatott az, aki bridzs-parti közben elmondhatta magáról, hogy egész személyzete — a portástól a szobalányig —, egytőlegyig mind őstehetség. A mozgalom irányítói mindent elkövettek, hogy méttó elismerést vívjanak ki az őstehetségek számára s a sok javaslat kőzött akadt néhány megszívlelendő szempont is. Külön megemlítést érdemel például a „Kultura. Elhárító Bizottság" megszervezése és felszerelése olyan hathatós eszközökkel, melyek a még fejletlen őstehetséget őrökre elidegenítik, mondjuk, a betűvetés mesterségétől, bogy éppen a legkártékonyabb kulturtia'ásra hivatkozzam. Mert abban aztán igazán nincs semmi ő?tehetség, ha az ember megtanul irni, olvasni s akkor egyszer csak kiadja magát költőnek vagy más effélének. Az őstehetségnek éppen az a rendkívülisége, hogy irnl se tud és mégis regényíró, vagy hogy nem vörös és zöld festéket használ tájképeihez. mint azok a gyarló piktorok, akiket teljesen elszürkitett a kultura, hanem paradicsomot és spenótot. S az eredetiség e megóvásában odáig mentek a Bizottság tagjai, hogy ha valamelyik őstehetségre bukkant, aki körömpucolóval véste bele kedvese nevét a padba s nem vésővel, föl sem világosították az illetőt, nehogy elveszítse egyéniségének hamvasságát. Mert vésővel szobrot faragni igazán nagyon elcsépelt dolog már. A „Kultura Elhárító Bizottság" tehát határozottan Jól fogja fel hivatását, ha a pedagógiai kart is fokozott tevékenységre buzdítja. Valóban minden tanítónak kötelessége csatlakozni ahhoz a korszerű mozgalomhoz, mely a tiszta ösztönök ápolását célozza. Mert ha a tanítók is belátják majd, hogy kötelességük együttműködni a Bizottsággal, akkor már kezdettől fogva olyan értelemben fejleszthetik vissza növendékeinket, hogy mire kijárják a hat elemit, még azt is elfelejtsék, amit jobbsorsra méltó szüleiktől természetben örököltek. Sőt! Törekedni kell arra, hogy a továb. bi iskoláztatás során se lehessen — a serdülő őstehetség reményében — rájuk erőszakolni egy kis műveltséget. Persze, a tanítók e fáradságos munkájához a tanári karnak is hozzá kell járulnia, mert a gyerek nagyon makacs, néha a legóvatosabb felügyelet mellett is ragad rá valami s akkor már legfeljebb csak közönséges tehetség lehet belőle. Az pedig senkinek sem lehet érdeke, hogy szegényke éhen haljon! Mindég panaszkodnak, hogy nincs a Vidéken komoly orgánum. Utóbb is felmerült a terve valamilyen decentralizációs elgondolás ilyenféle magvalósításának. Szerény véleményünk szerint folytatni kellene a fenti bizottság munkáját, még pedig itt a Vidéken, mert az analfabétizmus is egyre csökken s akkor már semmi missziója nem lesz a folyóiratnak, ha Írástudók vállalják a szerkesztés munkáját Be kell adminisztrálni az „östehetségek Lapját", mert ebben az orgánumban megszólalhatna mindenki, aki olyasmivel foglalAnkara, október 30. Mibajlov Iván, a macedón forradalmi szervezetek vezérének letartóztatása^ Törökországban nagy feltűnést keltett. Ugy tudják, hogy a letartóztatás azért történt, mert a jugoszláv és bolgár kormány kérte a macedón felkelővezér elfogatását és kiadását. Jugoszlávia a kiadatási kérelmet azzal indokolja meg, hogy Mibajlov Iván a marseillei királygyilkos merénylet értelmi szerző, je. Bulgária a kiadatási kérelmet azzal támasztja alá, hogy Mihajlov több hivével együtt számos gyilkosságban vett részt. „Súlyos kötelességmulasztás" Páris, október 30. A lapok ismét azt a kérdést tárgyalják, hogy miért késlekednek a francia hatóságok a marseillei merénylet felelősségének megállapításával és mi az oka, hogy mindössze három magasrangu francia rendőrtisztviselőt vontak felelősségre, de azokat is csak ugy, hogy teljes fizetéssel szabadságra küldték őket, ami nem büntetés. A Temps, amely maga is nyomoz és kutat ja, hogy kik a vétkesek, ma azt írja, hogy a jugoszláv király autóját egyáltalán nem őrizték. Eredetileg az volt a rendelkezés, hogy a kocsi két oldalán kerékpáros rendőrök fogják kísérni Sándor királyt, de mikor a menet már elindult, ezeket a kerékpáros rendőröket elparancsolták onnan és csak két testőrtiszt lovagolt a királyi autó mellett. Abban a percben, amikor a két lovastiszt néhány lépésre elmaradt a kocsitól, megtörtént a merénylet. Az Intransigeant is megállapítja, hogy a francia rendőrhatóságok sulvos kötelességmulasztást követtek el és a megtorló eljárás még mindig késik. Ferecsevícs alezredes kihallgatása (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A világsajtóban elterjedt annak a híre, hogy a francia hatóságok a letartóztatott Perecsevics István alezredes kiadatását kérték Ausztriától. Illetékes körökben megállapították, hogy eddig a kiadatást nem kőzik, ami nem is a mestersége. S ebben a városi ember szabadon versenghetne a falusival. Mert például a patkolókovács, aki kézimunkázik, már őstehetségre gyanús. De őstehetség az a parketttáncos is, akit legfőképen a sose látott tanyavi-« lág prob'émája izgat. S az uj lap hasábjain felvonulhatnának az okarinázó vályogvető, a bonvivánlelkü kondás s a gondolkodó akrobata. A lap főszerkesztője pedig, mint a legértékesebb írástudatlan, egyszerűen csak keresztekkel látná el feljegyzett mondanivalóit s a lelkes közönség türelmetlenül várná naponta a híres keresztes cikkeket... Egy ilyen orgánum még a szubvenciót is megérdemelné. Sőt, még a város támogatását is ... Berezeli A. Károly. kérték francia részről, bár információnk sze-< rint a francia vizsgálóbíró intézkedni fog a kL adatási eljárás megindítása iránt Lemondott az ui igazságügyminiszter Belgrád, október 30. Mint politikai körökben hírlik, Maximovics Bozsa igazságügyminiszter beadta lemondását A miniszter lemondása miatt rendkiviili minisztertanácsot hívtak ösz* sze. Hegyveneqy gyermeket olt meg a spanyol forradalom Madrid. október 30- Az asturial Ovledóból érkező jelentések szerint ott 41 gyermeket temettek el, akik a forradalmi harcoknak estek áldozatul. Ma még két gyermekholttestet húztak elő az egyik ház romjai alól. Párisi" október 30. Indalecio Prieto. a spanyol szocialisták vezére, akinek sikerült Spanyolországból kiszöknie, ma reggel a francia fővárosba érkezett Barcelona, október 30. Apuade dr., volt barcelona polgármestert ma reggel letartóztatták•mm™,»«™ vi rő0o h és ftoszornK ftzv. Mflra MIKIOsne n^^'t^P. FORMA, ELEGANCIA jellemzi a CETÉNYI CIPŐT! Raktáron és mértek után, jggff&gfffttfer gSzavazólap a Délmagyarország novellapályázatára A . cimü jeligéjű számú pályamunka tetszett a legjobban. \ szavazólap a Délmagyarország szerkesztőséjébe küldendő „Novellapályázat" felírással. II ¿1 ff 1 I^Strauss János gvönvörfi müve filmen, iul QOŰSn n ö fs 0! n V f\i fl M" sda Schneider, Georg Nextüder és a bécsi SVlrSMtln llrH.Xi Ki 1III filharmonikusok közreműködésével iVlUUUluUUUŰlUI MUcsiiiörlökiő'a Belvárosmoziban A macedón feikeESvezér a királypyilkosság értelmi szerzője