Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-30 / 245. szám

DELMAGYARORSZAG SZBOED, ScerketHOMg: Somogyi ocoa Z2.,i.em, Telefon: Z3-33.'RladAhlvatal kdlctünkOnyvMir ét fegylroda t Aradi uccu 8. Teleion i 13-Oft. — Nyomda t Lltw I ipöt ucrn ÍO. Telefan - Tarirntl «• leTílcIm t Délmagyaronzog Szeged Színházi kiskáté Színházi kérdésekben a központi hatóságok is, a helyi hatóságok is évtizedek óta tévutakon járnak. Budapestről az ország második városa sem kapott soha mást, mint gyámkodást. A pénz az Operaháznak jutott. Meg a Nemzeti Színháznak. De azoknak aztán bőven. Ha nem csurrant, akkor csöppent valami kevés a kolozsvári szinháznak. De mikor volt azí Azóta nemzedékek élettartalmával öregedett ez az egy nemzedék. Kolozsvár másfél évtizede nem a mienk. De a szellem, amely a vidéki színészet vezetésének irányelvét kitermelte, másfélévtized óta a régi. Nem ment át tizenöt év alatt annyi változáson sem, mint majd minden egyéb mostanában nyolc nap alatt. A kulturális lekicsinylés és háttérbe szorítás sáncain a legutolsó évben sikerült egy-egy kis rést ütni. Szeged szellemi szabadságharca vezetni kezd. De a szinházi élet, adminisztráció és bürokrácia alig különbözik attól, amelynek Makó Lajos vagy Krecsányi Ignácz idejében, tehát hoszszu évekkel a háború kitörése előtt voltunk szem- és fültanúi. Az még soha elő nem fordult, hogy akkor, amikor a színház jól ment, valaki a közönséget dicsérte volna. Vagy legalább a közönséget is. Minden érdem a szinészé és az igazgatóé, de különösen az igazgatóé szokott lenni. Abban az esetben azonban, ha a színház rosszul megy, föltétlenül és kizárólag a közönség a hibás. Színész vagy társulat ritkán. Igazgató soha. Egész érdekes dolgok derülnének ki, ha e mentalitás általánosulásának egyáltalán nem metafizikai természetű okait kutatnók. Most azonban részletesebben se ezek az okok, se ezek a tények, nem érdekelhetnek. Annyira önzők is vagyunk, hogy különleges szegedi jelenségekre korlátozzuk érdeklődésünket. Ennek a városnak a történetét ismerjük valahogy. Különösen az utolsó évtizedek történetét. De ismerjük ennek a városnak struktúráját, kulturális életét és életképességét is. Sose a közönség volt az oka, ha a színház rosszul ment, a mozik nézőtere üresen tátongott és a filharmonikus koncertek nem tudtak érdeklődést keltem. Érdekes, hogy milyen kevés embernek jutott eszébe, legalább is azok közül, akiknek eszébe kellett volna jutni, hogy abban, hogy rosszul mennek, talán a mozik vezetősége is hibás és hogy annak, hogy Az elhervadó rózsa cimü 36 színből álló revü, tele meztelen hölgyekkel, nem tud érdeklődést kelteni, talán a nők is okai, sőt a darab és a szinész is, nemcsak a közönség. Voltak Szegeden színigazgatók, akik a közönségnek a zenés darabok iránt való hajlamát vitatták. Az egyik felbontotta a szerződését, mert a kulturszenátor ragaszkodott nagyon helyesen ahhoz, hogy operatársulatot tartson. A másik a kultuszminiszterhez fordult és azt irta, hogy Szegeden nincs talaja a komolyabb zenének. A várossal szerződéses viszonyban álló színigazgató merte írni. Erről a városról, amelyben elsősorban a közönség érdeme folyt n n valósággal ünnepélyes külsőségek között — de minden esetre telt házak mellett •—• zajlanak le az ország legkiválóbb énekeseinek részvételével az operaelőadások. Ez eddig elméleti eszmefuttatás. Van persze, mint minden elméletnek, gyakorlati Kedd, 1934 oki. 30. 4ra 12 fillér X. évfolyam, 245. í®. haszna is. Az egyik, hogy mindabból, amit elmondtunk, azt a következtetést vonjuk le, hogy a szinházi válságot, amelynek a jelei megint mutatkoznak, nem szabad elmélyülni hagyni. A mult héten összehívták a szinügyi bizottságot. Az ülést azonban nem tartották meg. Erre a hétre halasztották. Nem tudjuk, mért kell a halogatáshoz ebben az esetben is ragaszkodni? Azt mondják, az igazgató kérte az ülés elhalasztását. Nem lett volna szabad engedni ennek a kérésnek. Lehet, hogy az igazgatónak még nem sürgős a segítség. A városnak sürgős. További baj, hogy nincs bizalmunk a színügyi bizottság iránt. A köznségnek sincs. Soha nem lendített még a színészet sorsán. Mindig szűkmarkúan mérte, talán szerencsére, a bürokratikus munkát is és eszmék, fan(Budapesti ludósitónk telefonjelentése.) Politikai körökben hétfőn igen élénken beszélték a független kisgazdapárt vasárnapi balatonboglári szerepléseről. A kisgazdapárti képviselő tagjai közül többen megjelentek Balatonbogláron Gaál Gasztonnak, a párt alapitójának síremléke előtt, ahol — mint Eckhardt mondotta —, beszámolót óhajtottak tartani, hogy miképen sáfárkodtak Gaál Gaszton eszméivel és politikai hagyományaival. Feltűnést keltett, hogy a kisgazdapártnak egyik tekintélyes tagja, aki egyetlen azok között, akik még Gaál Gaszton életében a párthoz tartoztak, a hódmezővásárhelyi képviselő, Kun Béla nem vett részt a gyászünnepségen, de nem jelent meg Farkas Tibor sem. Ez sok kommentálásra adott okot és a politikai életnek egyik alapos ismerője, aki a kisgazdanárt kulisszatitkait is ismeri, a következőket mondotta ^lOnsCTt»: Havonta helybon 3.2«» Vidéken Bndapetlen 3.BO, ktlltöMön 6.40 penqO. * Egye« tzAm Ara hétklizr> ap 12. vnlAr- «* Ünnepnap 20 1111. HírdWések 'elvétele tarlta »zerlnL Meolelanltt ketia UvétolévM aapan(a.rcvk)al. tázia vagy rajongás soha nem termékenyítette még a munkáját. Pedig kár lenne, ha megint rést engednének ütni Szeged kulturális erejének a presztízsén. Álljon tehát éberen a várost féltő minden gondosság, emelni akaró fáradhatatlanság s alkotni tudó szaktudás és intuíció. Azt már láttuk néhányszor, hogy a szinügyi bizottság nem tud segíteni. Ha ez fog megint kiderülni, engedjen közel a polgármester mást is a színházhoz. Most csak olyanokat, akik a szinügyi bizottságnak nem tagjai. De a betii, a képirás vagy a zene a foglalkozásuk. Vannak tapasztalataik. A fantázia sem egészen idegen tőlük. Egyszer mégis csak próbát kell tenni. Hátha kiderül, hogy eredményesen a szinház megmentésében, sőt naggyá fejlesztésében is hivatottak működhetnek közre. munkatársunknak: — Azzal, hogy Kun Béla nem vett részt a balatonbogiári gyászünnepélyen, bizonyára azt akarta dokumentálni, hogy a párt hűtlen lett azokhoz a hagyományokhoz, amelyek Gaál Gaszton programjából ránézve kötelezőek lettek volna. Nem Kun Béla az, aki megtagadta volna a gálgasztoni kisgazdapártot. Köztudomású, hogy amióta az Eckhardt-féle választójogi tervezet nyilvánosságra került, Kun Bélát nem lehet a párt olyan tagjának tekinteni, mint aki egy véleményen lett volna Eckhardt Tiborral. Ennek a felfogásának többizben kifejezést is adott és hogy ennek konzekvenciáit a maga részéről ezideig nem vonta le, az csak annak tudható be, hogy nem akarja magára vállalni a párt megbomlasztásának ódiumát. Várt addig, amig a kisgazdapártnak a kormánnyal szemben való magatartása teljesen ki. Schacht feltűnést keltő beszéde Németország kiviteléről és tartezésairól „A küJföld nem akar;a felvenni árukivitelünket" — „Nyersanyagokkal nem vágj unk kielégítően ellátva és ha nem nő a ktvilel, nem iudunk fizetni" Weimar, október 29. Dr. Schacht, a német birodalmi bank elnöke, aki a gazdasági minisztérium ügyeit is vezeti, a középnémet iparosság gyűlésén mondott beszédében a következőket mondotta: — Ma már az egész világon tisztán látják, hogy Németország csak az árukivitel utján egyenlítheti ki tartozásait. Ezt a kivitelt azonban a külföld nem akarja felvenni, mert minden német árukivitel versenyt jelent más államok termelői számára. A kérdés akörül forog, hogy kivánják-e, hogy Németország továbbra is megfizesse-e tartozásait, mert ezeset. ben meg kell engedni Németországnak a kivitel növelését, ha azonban a német árukivitel kiterjesztését ilyen mértékben nem kívánnák, akkor le kell mondani arról, hogy Németország megfizesse tartozásait. — Meg akarjuk értetni a külfölddel — folytatta Schacht —, hogy nem a mi hibánk, ha nem tudunk fizetni és segíteni kell bennünket, hogy ismét kereshessünk és fizethessünk. Ma már kezdenek gondolkozni azon, hogy mi is az oka annak, hogy nyersanyagjaikat nem tudják eladni és kezdik belátni, hogy összefüggés van Németország nyersanyagvásárlása és kiviteli lehetőségei között. Nyersanyagokkal nem vagyunk kielégitően ellátva, hogy különösen a széles tömegek fogyasztása miatt semmi aggodalomra nincs okunk. Azonban be kell rendezkednünk arra, hogy a meglevő és ezután befolyó devizákat elsősorban a nekünk szükséges nyersanyagok beszerzésére fordítsuk. Ufabb fordulat a választójogi tervezet ügyében? Hir szerint löbb képviselő kilép a független kisgazdapártból