Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-28 / 244. szám

1954 október 28. DÉrMKGyAKORSZXG 11 A hálókocsiban ellopták az alvó utas ruháját Vál asszon ! őzen rádiókból még ma és rendo je meg Fka 2+1, Super Eka Orion 204, 303, 503 Philips Junior, Ok (oda Super Standard 2/X, Super X, Super 34 FONYO SOMA rádió szaküzletében Kölcsey u. 4. Telefon 11*65. Részlet I Csere 1 (A Délmagyarország munkatársától) M- Vik­tor, egy fejérmegyei fakereskedelmi vállalat fő­tisztviselője az éjszaka személyvonattal uta­zott Budapestről Szegedre. A Nyugati-pálya­idvaron hálókocsi jegyet váltott és amikor a elindult, hamarosan lefeküdt aludni­Ugyanabban a hálókocsiban utazott Herczeg Vil­mos, c, szegedi szinház igazgatóhelyettese. A főtisztviselő a fülke felső ágyában. Herczeg pedig az alsó ágyban tért nyugovóra• Az egész utat mindketten végigaluáták, M• Viktor csak Szegeden ébredt fel. reggel tél 7 óra tájban- Az öltözködéshez akart kezdeni és ekkor nagy meglepetés érte: nem találta a fülkében a ruhá­ját- Minden eltűnt a fogasról­A főtisztviselő kinos helyzetében kénytelen volt visszafeküdni az ágyba és Herczeg Vilmost kérte meg. hogy nevében tegyen feljelentést a rendőrségen. Ez meg is történt' nemsokkal ké­sőbb detektívek jelentek meg a hálókocsiban­Halálos szurkálás az eltűnt 20 pengő miatt (A Délmagyarorszdg munkatársától) Augusz­tus tizenkettedikén történt, hogy egyik Hunyadi­téri kocamában agyonszúrták Tóth Sándor 23 éves Somogyi-telepi fiatalembert- A halálos­végü szurkálást kocsmai verekedés előzte meg. A kocsmában több fiatalember mulatott és ami­kor fizetésire került a sor, az egyik fiatalember észrevette, hogy 20 pengője hiányzik. Társaiinak nem szólt, elszaladt a rókusi őrszobára és pár perc múlva egy rendőrrel tért vissza- Ez na­gyon bántotta a társaságot- A pénz nem került elő, de a társaság megígérte, hogy békésen fogja elintézni az ügyet» mire a rendőr eltávo­M- Viktor elmondotta, hogy a szegedi fürész­gyárossal akart üzleti ügyben tárgyalni, ezért utazott le Szegedre- A rendőrségről ezután te­lefonon felhívták a fiirészgyárost és megkérték üzletfele nevében, hogy szállítson neki — egy öltözet ruhát. Negyedóra múlva a fiirészgyáros enyik tiszt­viselője megjelent a hálófülkében az öltözet vadonatúj ruhává'- Kicsit bő volt a ruha, de jól jött. M- Viktor autóba ült és egy belvárosi ru­hakereskedésbe ment. ahol télikabátot vásárolt. Igy jelent meg azután a rendőrségen, majd a fürészgyárosnál A főtisztviselő nagyobb pénz­összeggel érkezett Szegedre, ezt szerencséiére lefekvéskor kivette a tárcájából A pénzt hiány­talanul meg is találta- de a hálókocsi ruhatol­vajának nyoma veszett. A nyomozás megállapí­tása szerint az éjszakai látogató álkulccsal nyi­tottaki a hálókocsi ajtaját és a, fogasról leemelte az alvó főtisztviselő ruháit. A nyomozás folyik­zott- A társaság indulni készült. A mulatozók közül többen felelősségre vonták a fiatalembert, hogy miért hivott rendőrt- Szóváltás közben előkerülték a bicskák, Vastagh Ferenc 23 éves fiatalember is elővette a három centiméteres pengéjű kését és kinyitotta- így várta a fejle­ményeket- Eközben történt, hogy valaki hátul­ról tarkónvágta Vastaghot, aki az ütéstől elő­relendült. Vastagh sem nézett hátra, hanem mint­egy védekezésül beleszúrta a kését a mögöt­te álló Tóth Sándor felső combjába. A kés átvágta a fiatalember főütőerét, mire az előhívott mentők megérkeztek. Tóth Sándor elvérzett­A halálos szurkálás ügyét szombaton tár­gyalta a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa­Vastagh Ferenc ellen halált okozott súlyos, tes­tisértés büntette miatt indult eljárás. Vastagh Ferenc előadta, hogy szorongatott helyzetben volt ós jogos önvédelemre hivatkozott. Több tanút hallgatott ki a bíróság, mindannyian a veszekedés körülményeire vonatkozólag tettek vallomást- Kitűnt a tanuk kihallgatása során, hogy a 20 pengős, ami miatt a halálos vere­kedés kitört, a fiatalember ujjabélésében talál­ták meg- A tanúkihallgatások után dr- Burger Béla védő a jogos önvédelemre való hivatkozás­sal felmentést kért- A törvényszék bűnösnek mondotta ki Vastagh Ferencet s egyévi és hathónapi börtönre ítélte• Dr- Nagy Géza ügyész megnyugodott az ítéletben, Vastagh Ferenc és védője fellebbezést jelentett be­Novemberhó 1-én nyílik aN5gye.melete.8:í]'ffelpaotar város legszebb helyén. Ko/ponti fűtés. Hideg-meleg folyóvíz. Fürdőszobás és telefonos szobák. Lift. Udvari szobák P 4 ucoai szobák P 6.—tói. Étte­rem házi kezelésben. Diétás konyha BALOGH JÓZSEF a Berlini-téren BUDAPEST. IV., Bécsi ucca 2. SZ. volt Mar*n szálloda tulajcfonosa MERMO SZÁLLÓM A DÉLMAGYARORSZÁG NOVELLAPALYÁZATA Jó,Ági kisasszony! — Szent Isten, — kiált fel Agi huncutul, — karórájára pillantva. — Hat óra! Tudja, mit je­lent ez? Kezdődik a korzó! Hattól-hétig munka­szünet, Péter. Nincs iskola, gond és — Fedora néni. Sugárzón kacagja: — Péter! Háromszoros éljen a korzó tisztele­téret — Éljen, éljen, éljen! — Háromszoros pfuj Fedora néninek, életem megkeserít őjének 1 — Pfuj! Pfuj! Pfuj! A diák szinte elbűvölten élvezi a lány tempera­mentumát és komoly tekintete nevetőssé válik, amint együtt kiált a kis csintalannal. — Viszontlátásra, Péter! Jó magolást, — mond­ja vidáman. Megindul a gyümölcsös kiskapuja felé. A kezét nyújtja kislányosan. A kapunál rövid töprengés után hirtelen visz­szafordul: —Péter! Meg szeretném kérni valamire. A diák felujjong: — Tessék, Ági kisasszony! —- Péter! Jöiiön velem a korzóra. Magával tud­ja, ugy szeretek beszélgetni. Olyan komoly, mint egy tudós — mondja és utánozza Péter komoly tekintetét. A diák szive nagyot dobban. — örömmel. Ági kisasszony! Most nagy dologra vállalkozott. Sétálni egy lánnyal! ö még ezt sohasem tette. És most naey kérdés, hogyan fogja megállani a helyét. Udvarol­ni mégis csak nehezebb, mint az irodalom — gondolja. Szép bókoló szavakat találni. Könnyed­nek, simulékonynak lenni. Nehéz, nagyon nehéz. Ahogy pedig végignéz magán, minden önbizal­mát elveszti, mert ugy találja, hogy megjelenése jelentéktelen, alacsony és vézna. Ági viszont szép­növésü, jóalaku lány. Amint ám bepillant a lány hívó, kérő szemébe, egyszerre gyökeresen meg­változik aggódó érzése. Hogyne menne sétálni! — gondolja — Ágival. Bátor lesz! Meg fogja mon­dani, hogy... hogy ... Bátor leszi Igenis bátor... — Ha megengedi, felveszem ünneplő ruhámat, mert ez az elnyűtt ruha csak az iskolapadokba való. Egy-kettőre elkészülök. Ági összecsucsorítja kis száját szokása szerint és biztatja: — De siessen! Adok öt percet, mialatt én is rendbe szedem magam. Elfut. Péter utánanéz. Gyors léptekkel megindul. Amint kiér a gyümölcsösből meghökken, mert az udvart most nagyon hosszúnak találja és bi­zony az az öt perc, nem örökkévalóság. Nagy lendülettel teháít végigszáguld a hosszú, köves uton. A mosókonyha előtt majd fellöki az öreg szolgálót. — Ejnya-ejnye, Péterke! Hát megkergült kend? — támad az rá. A diák felrohan az emeletre, bevágja az ajtót, meg sem áll a ruhaszekrényig. „Ruhám! Kék ruhám! gyere le gyorsan a fogas­ról, — lihegi. — Nincs vasárnap, mégis felvesz­lek! Tudod, miért, ruha. A korzóra megyek! Ági­val! Nem hiszed, kételkedsz? Szavamra, kék ru­ha!... De aztán jól viseld magad. Nem akarok szégyent vallani. Elegáns légy, kék ruha... Te nadrág! Éles, mint még soha. Gombok! Mindnyá­jan megvagytok? Gyere mellény! Most te vagy soron. Kabátzseb! Te is örülj. Kapsz egy fehér zsebkendőt, tudod, amit a nénimtől kaptam a ha<­todikban. így! Na! Elkészültem. Kész! Nagyot csap a kilincsre, kiugrik ,de még vissza­kiált: — Szervusz, Vörösmarty! Lerohan, gyorsabban, mint jött, de már igy is várja Agi. Meglepődik, mert mellette találja Tóbit. husz éves osztálytársát. — Saervusz, Péter! — köszönti Tóbi. Kölcsö­nözd kérlek a latin szószedeted! Ilyen szép idő­ben hasznosabban is el tudom tölteni az időmet a szótárböngészésnél. Péter hasonló kérésekhez már hozzászokott ugyan, de most nem volt kedvére való. Pillanatig tétovázik, aztán rohan vissza a szószedetért. — Tessék! — nyújtja át lihegve. — Köszönöm, Péter! Na, szervusz! Megyek a korzóra! Agi felé fordul — Jön? A lány elvörösödik. Péterre néz zavartan, Tó-< hira. Nem mehet Tóbival, — gondolja, mert már Pétert hívta. de... de ... mikor olyan fess és ele­gáns. Az egyikről a másikra pillant hatalmas za­varral. — Kivel is menjen? Péterrel? Tóbival? — Tóbival? Péterrel? Száját összecsucsorítja és igy tekint pirult arccal váltakozva a két fiúra. Látja Péter komoly, nyilt tekintetét, Tóbi izmos, férfias alakját. Péter kopottas, rosszul szabott ru­háját, Tóbi elegánciáját. Csak áll zavart és pi­rult arccal a két fiút nézve. — Mit is mondjon? Pétert már hívta, Tóbi őt hivja. Hogyan oldja meg a helyzetet? Hogyan? Hogyan? Hogyan? Liza, ha itt volna! Rémes!... Jeles tanuló, ftnképzőköri el­nök, — rossz tanuló, úszóbajnok. Liza, ha itt vol­na!... Ej, mit ls töpreng olyan sokat, mégis csak eredetibb az úszóba jn okkal korzózni. Hát nem? Az embert jobban észreveszik. Utánafordulnak. Az önkéntesek is, a tüzérönkéntesek. És... a hadnagyok is... A lányok is pukkadoznának. Ma

Next

/
Thumbnails
Contents