Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-28 / 244. szám

U)34 október 28. M G 7 A R O R S " ' T; eladósodott városnak ezresei is alig vannak? Pénzügyileg leginkább a vizveze­ték kiterjesztését lehetne meg­oldani s éles harcot azért kell ma jd vezetni, hogy egészséges lakás és tiszta tej mindenkinek jusson. Harc a tüdövé^z és harc a trachoma ellen! Abban, hogy a Mars-teret rendezik és elkezd­ték a Mátyás-tér rendezését, nekünk is van ér­demünk. A közgyűlési ellenzék évtizedek óta vivja a harcot a városiasság alapintézményeiért, a csatorná­zásért, a kövezésért, a vizvezetékért, az egész­séges kislakásért és a világításért, mely a ki­terjesztés és a légszeszgyári szerződés meg­hosszabbítása után sem elég városias. Fel­adataink száma gyarapodott, őrködnünk kell a felett, hogy a megszokás fásulttá ne edzen a mindenféle munkanélküliek ma már valóságos haderejének ínségeivel szemben, őrt kell állni, hogy rést ne üthessen városiasságunk falán a kulturális dekadencia, amelyre nem ez a város, hanem egyesek haj­lamosak, akik teljes rátermettség, hivatásuk és állásuk jelentőségének felismerése nélkül foglalnak el fontos pozíciót. Meg kell ragadni a legkisebb alkalmat, amely reményt nyújt arra, hogy képesek leszünk gazdasági életünk nyugalmi állapotát szilárdítani, ellanyhuló vérkeringését kissé fölpezsdíteni. Ennek is egyik eszköze lenne a leghatalmasabb idegenforgalmi megmozdulásokra predesztinált Szeged életének, fejlesztésének a világszerte elfoga­dott és sikeresnek bizonyult uj irányokba va­ló terelése. Az idegenforgalmi lehetőségeknek stilusos, tehát sikeres gvümölcsöztetése évről­évre legalább annyi uj erőt pezsditene a sze­gedi gazdasági életbe, mint egy jó termés. — öt évvel ezelőtt, amikor begöngyöl itettük a zászlót, köszönetet mondunk, mert biztosítot­ták részünkre az agitáció szabadságát. Ma zász­lót bontottunk. S én nemes törekvéseinek na­gyon szerény, de legmelegebb méltánylásával emlékezem meg Bárányi Tibor főispánról, aki mindent elkövetett, hogy ezekben a nehéz időkben tompitsa a harc élét, az összetűzés hevét s a vita netáni szenvedélyét. A politikai ellenfél megérti. Minden többségi vezérférfi részéi-e példa gyanánt oda állitható törekvéseinek sikere a mi magatartásunkon nem fog múlni. A demagógiát közgyűlési padjainktól is min­dig távol tartoltuk. Választási fegyvertárunk­ban sem volt soha benne. Most sincs. Nekünk meggyőződéseink vannak. Bennünket törekvé­sek hevítenek. Lelkűnk, igazságaink erejétől szárnyal izzón. Talán beszélni is tudunk. De most valamennyien a munka bennünket terhelő részéért vetél­kedünk. (Taps.) A munkáért, amelyet jól akarunk végezni e városért, amelyet vállalunk a dolgos, de le­sújtott, a nagyra hívatott, de megalázott, a feltörekvő, de megbontott egyensulyu szegedi népért. Pásztor József beszédét a vacsora közönség* gyakran szakította félbe helyesléssel ós tapsaival. Láier Dezső felszólalása Ezután Ldjer Dezső szólalt fel. Azzal kezdte szavait, a válaszlóknak vigyázni kell, mert majd a dolgozók felé sok olyan jelölt szól, akik az el­lenzék álarcát öltik magukra. — A velünk szembenállók, a reakciósok igye­keznek most frontot alkotni — mondotta. Ne­künk tehát nincs és nem lehet más feladatunk, minthogy az ellenzéki liberális polgársággal együtt vegyük fel a küzdelmet. Ez a sBövetikezés őszinte és becsületes lesz és a siker legteljesebb kilátásával vehetjük fel a har­cot. Komoly ellenzéki polgár nem lehet meg­elégedve azzal, hogy a 42.000 választó a 205 tagu törvényhatósági bizottsági», csupán 72 kép­viselőt választhat. Küzdeni és haroolni kell en­nek a törvénynek megváltoztatásáért. Oly mó­don kell megalakítani a törvényhatósági bizott­ságot, hogy az valójában képviselje a 42.000 választó akaratát. A közgyűlés ellenzéke — meg kell mondani — túlságosan kicsi ahhoz, hogy elég kemény legyen a hangja és feltudja sora­koztatni azt a rengeteg panaszt, keservet, ame­lyet Szeged lakosságának nagy többsége elszenved. — Amikor ennek a választásnak nekiindulunk, ugy érezzük, kötelességünk a még hátralévő időt, pár hetet felhasználni arra, hogy az agitációt, az egyéni agitációt minél hatékonyabban kiszélesítsük. Szövetkeztünk a baloldali liberális polgársággal. Ez a szövetkezés a választásig szól, de tarthat náliiháh, löméinek legolcsóbban, legnagyobb választékban VARGA DEZSŐ .vaft&rab&z&baiL Szeged. Híd acca. TeL 20—89 tovább is, a választások után is. Együtt mehe­tünk a reformok megvalósításáért, az uj világ kiharcolásáért. A reformok alatt azokat az újí­tásokat gondoljuk, amelyek nemcsak a mun­kásság, de a dolgozó • polgárság érdekeit is szol­gálják. (Taps.) — Egyet kívánunk, hogy a választási küzdelem alatt ugyanolyan eszközökkel küzdhessünk, mint a ve­lünk szemben állók, —• mondotta Lájer Dezső. Ráfogunk mutatni azokra a csalafintaságokra, amelyekkel a vá­lasztók tömegét meg akarják téveszteni. Hiába jönnek akármilyen cégér alatt, — ha mi az agi­tációt hittel ós lelkesedéssel folytatjuk, nem lesz erő, amely a dolgozók tömegeit megbontsa és megtévessze. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Iritz Béla szólalt fel. A szövetkezés lényegét ismertette és kifejtette, hogy a liberális polgárság ós a mun­kásság egyesülése nemcsak a választási hadjá­rat idejére szól, hanem továbbra is küzdeni kí­vánnak a dolgozó társadalom helyzetének meg­javítása érdekében. (Taps.) Szűcs Imre arról beszélt, hogy becsületesen keTl végighar­colni a választási kampányt. A baloldali párto­kat a becsületesség és őszinteség hozta össze és ebben a szellemben fognak küzdeni az egész kampány során. (Helyeslés.) A megjelentek még sokáig együttmaradtak és lelkesen köszöntötték a polgárság és munkásság! szövetségének, a városi balpártnak zászlóbon­tását. A kereskedelmi minisztérium nem tartla kívánatosnak az ínségesek szőnyegszövő tanfolyamát A minisztérium nem ad szövőszékeket a város népjóléti ügyosztályának (A Délmagyarország munkatársától!.) Megitta a Délmagyarország> hogy a népjóléti ügyosztály szőnyegszövő-tanfolyamok szervezését tervezi, mert célja» hogy valami kenyérkereseti lehető­séget adjon a munkanélküliek kizébe. A tanfo­lyamokon a munkanélküliek megtanulnák a rongy szőnyeglek szövésének mesterségét és azt háziiparszerüleg folytathatnák, a rongyszö­nyegnek mindig nagy keletje van. A tanfolyam megszervezéséhez tanítók csak akadtak volna­de a szövőszékek hiányzottak. A népjóléti ügy­osztály javaslatára a polgármester a kereske­delmi miniszterhez fordult és tőle kért néhány szövőszéktet ajándékiképen» vagy IdffLsön. A polgármester felterjesztésében részletesen fel­sorolta azokat az okokat, amelyek a város ha­tóságát a tanfolyam megszervezőiére serken­tik. Most érkezett meg a felterjesztésre a minisz­ter válasza. A kereskedelmi miniszter köz'.i. hogy a torontáli, illetve a rongyszőnyegek ipara az utóbbi időben igen fellendült és i°y annak áldatni támogatással való további foko­zását — eltekintve attól, hogy ez az iparág a képesített takácsok munkakörébe tartozik — nem tartla kívánatosnak, „mert a bekövetkez­hető tufprodukció a meglevő ilyen üzemeiket létalapjukban támadná meg", miért is a vonat­kozó kérelmet nem tartja a; miniszter teljesít­hetőnek­A leirat szerint tethát a kereskedelmi minisz­térium nem ad szövőszékeket a szegedi népjóléti ügyosztálynak, nem kívánja előmozdítani azt a törekvést, hogy a tnunaknélküliek nagy ínsé­gükben megtanulják ezt a hasznos háziipart és igy igvekezzenek valami keresetet biztosítani maguknak. Értesülésünk szerint a tanfolyamo­kat mégis megszervezi a népjóléti ügyosztály, még pedig ugy> hogy máshonnan szerez szövő­székeket, szükség esetén az itiségalap terhére vásárol ilyeneket. Megbízható bármikor előre is meg­egye/és szerint endelhetö. Arak meg-­Tele oi 12—44. HITLER. október "M-ig Házi mosószappan tábla vételnél 70 fiit. 1 kg vételnél 76 fill. November 1-től már csak gyári szappant lehet árusítani. NAGY ALBERT, füszerkereskedé Vaiená-ier (Paoiikaolac)

Next

/
Thumbnails
Contents