Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-27 / 243. szám

DELMAGYAKORSZAű i Somogyi acoa il^k.em. Telefon: 23-33.^Klodóhlvoinl HOloXfnkOnrrMr é* Jegyiroda : Áradt ucoa 8. Telefon: 13-Oft. — Nyomda : IBw l ipol ncrA IV. Telefon - 13«oO. TArirntl s levéldm! DélmagyaronzAg Saegert Szombat, 1934 oki. 27. Ara 12 fillér X. évfolyam, 243. sz. KLÖFIIETÍ S: HaTonta Helyben 3.ZO Vidéken e* Budapesten 3.00, kUll»ld»n •.40 penqfl. * Egye* nám Ara héíköi­BBP ÍZ, vníftr- Ci Ünnepnap ZO (111. fTlr­<fe<éaek (elvétele tnrlin »zertnt. Meate­Mnlk h«NÖ klveieievel nooonla reoael Az egri OT! és a szegedi OT1 A cím nem egészen szabatos. Dehát kicsi­re nem nézünk. Végül az sem utolsó dolog, ha az ember stílszerű. Ha ugyanis nem csa­lódunk, az olyan helyzetet, amely most van jelen, művészlelkű emberek igy szokták jelle­mezni. Igaz is. Mért legyen szabatos a zsur­naliszta, mikor nem szabatos az OTI, amely­ről szó leszen. Meg aztán azt is szokták mon­dani, hogy egy város az egész világ. No nem épen az egész világ. Mert hát Szeged például beletartozik. Nem kegyei kellős közepén tanyáz ugyan. Oda a kormány se engedné. Arra vigyáz. Különösen, ha Szegedről van szó. Dehát bele tartozik. A világba. Ellenben Dorozsma, az már más. A kereskedelmileg fejlett, dicső Dorozsma, amellyel szemben Szeged a legutóbbi időkben elővárosnak is méltatlannak bizonyult. Más Szentes is, amit ugyancsak kizárólag a teljesség kedvéért em­lítünk meg. Maradjunk tehát annál, amit legtöbbünk­nek módjában volt tapasztalni, hogy egy vá­ros az egész világ. Mi legalább nem tudjuk mással magyarázni, hogy a változatosságok­nak ebben a kaleidoszkopszerüen gazdag kor­szakában az OTI egri kiszállásai veszedelme­sen hasonlítanak az OTI szegedi kiszállásai­hoz. Más kiszállásokról most nem beszélünk. Mert legújabban az egri aktuális. Azt pedig nehéz elfelejteni a hálás szegedi emlékezés­nek, hogy kegyeskedett az OTI-nak Szege­den telket vétetni, no nem a nagyjövedelmű vezérigazgatóval, vagy az elnök ur őnagymél­tóságával, akinek, hogy ugy mondjuk, kisebb gondja is nagyobb, hanem Szeged városával, amelynek viszont már akkor is egyre többje volt a gondokból és egyre kevesebbje a pénz­ből. De az OTI-nak mást is kegyeskedett Sze­geden művelni. Kegyeskedett a várostól az építkezés céljaira járulékelőleget kérni. Ke­gyeskedett az építési célokra kapott járulék­előleget más célokra elkölteni. Kegyeskedett az építkezés megkezdését évről-évre halasz­tani. Kegyeskedett nem építkezni. Kegyeske­dett az építkezés ügyét a napirendről egészen levenni. Kegyeskedett — házakat vásárolni Pesten. Az ingyen telket a várostól Egerben is meg­kapta az OTI. Jó néhány éve. Hogy járulék­előleget kapott-e, azt ebben a pillanatban nem tudjuk megállapítani. Ellenben tudjuk, hogy Egerben sem építkezett. Az idén sem. Pedig négyszáz egri iparoscsaládra az ínség­konyha sorsa vár a télen, ha megváltás me­gint nem jön. Az OTI 200 ezer pengős egri építkezése lett volna a megváltás. S most az OTI, hogy legalább némiképen hü maradjon önmagához, Egerben is lemondta az épít­kezést, ellenben vesz házat, kivételképen nem Pesten, hanem Egerben s ez a némikép. Van Egerben a szegedi esettel szemben még valami eltérés. Egerben, hiszen hivatása is, megmutatja az OTl, hogy van szive. Mert az egri házvásár terve nem olyan egészen kö­zönséges házvásárlási terv, mint amilyennek a magasröptű elgondolásokra képtelen egy­szerű szegedi, vagy egri pógár hiszi. Az egri házvásárlással célfai vannak az OTI-nak. Bi­zony. Emberbaráti céljai. Meglássa minden­ki, akad-e hát jótét ember, aki képes lenne kifogásolni hoey az OTI Egerben bizonyos bankfúziókba és bankszanálásokba való be­avatkozásképen akarja a házat megvenni. Az­ért mondjuk, hogy a házat, mert nem egy házról van itt szó, kérem, nem, a világért sem, itt a házról van szó, arról a nevezetes házról, amely történetesen annak a pénzin­tézetnek a tulajdona. Ma még. Ezután vegye még rossz néven valaki, ha az OTI nagyobb eréllyel hajszol jövedelme­ket, mint amilyent megszálló csapatok —- ezen is átmentünk már —, szoktak kifejteni. Ha az orvosi fizetéseknél és a juttatásoknál a leszál­lítás, az illetékeknél a felemelés tendenciáját az eddig tapasztaltaknál is eredményesebb! lendülettel fogja érvényre juttatni. Ha ezen­túl az adminisztrációban is fogához veri a ga­rast. Végre látja a célt. A nagy célt. Van mi­ért gazdálkodnia. Most már tudja. Olyan bank, amelyet szanálni kell, majd csak fog mindig akadni. Emiatt a fejének se kell fájni. Amiből pedig nagy baj lenne. Már abból, ha egyszer elkezdene a feje fájni. A saját feje. Rászorulna az OTI-ra. Nem azért, hogy sza­nálja. Azért, hogy gyógyítsa. És hogy táp­pénzhez juttassa. El lehetne mondani: Szegény OTü Bemutatkozott az ui Uzunovics-kormány „Folytatni fogtuk a mártír király mttvét és meg fog­juk állapítani, t>ogy a marseillei tragéáiáért kiket terifel a felelősség~ Lelepleszések asc összeesküvők párisi és belgiumi készülődéseiről Belgrád, október 26- A szerb képviselőház pénteken délelőtt tartotta az uj ülésszak eteő ülését, amelyen bemutatkozott az uj kormány. Uzunovics miniszterelnök kormánynyilatko­zatot olvasott fel. — A kormány — mondotta — saent köteles­ségének tairtja. hogy folytassa az elhunyt ki­rály müvét és hogy minden szükségest megte­gyen, hogy megerősítse az ország védekező erejét­Ezután köszönetet mondott a külföldi áfflam-| főknek, akik az uralkodó tragikus halála alkal­mából tanújelét aidták barátságuknak. — Jugoszlávia még gyászában is megtudta őrizni hidegvérét — mondotta- A kormány a leghatározottabban azon igyekszek, hogy tel­jesen felderítse a marseillei bűncselekményt és hogy a feltétlen szükséges megtorlások céljából megállapítsa kiket terhel felelősség. A horvát emigránsok lapfa előre bejelentette a királygyilkosságot Páris. október 26- A marseillei merénylettel kapcsolatban előkerült a horvát emigránsok Nesavisna Hrvatska Drzava című lapjának több régi száma, amelyek már előre bejelentették Sándor király meggyilkolását- A lap augusz­tus 16. száma többek között a következőket irja: ,,Nehogy azt higyje Bartihou, Sándor király, Benes és Titulescu, hogy tetszés szerint labdáz hatnak más népekkel. A sors hamarosan meg fogja őket győzni az ellenkezőről " Ugyanennek a számnak egy másik cikke a következőket tartalmazza: -Ma még nem tudjuk, hogy az Ustasa halálos bombája hol és mikor fog robbanni- Sándor ha­lálos rettegésben várja, hogy az Ustasa lesújt­son rá- De ma már tudjuk, hogy a horvát nép csupán az ANTE-felhivást várja, hogy fegyvert ragadjon és becsületét vérrel mossa tisztára." flz összeesküvők központja Belgiumban volt • ­Belgrád• október 26- A Pravda brüsszeli ma­gánértesülés szerint a Liegében letartóztatott Perlesz, legújabb kihallgatása alkalmával kije­lentette, hozy az összeesküvőknek_ különböző európai fővárosokban vott székhelyük, most pe­dig, az utolsó hónapban a központ Seraing belga község volt- Itt gyűltek össze a terrorista tár­sság tagjai és köztük gyakran megjelent Ta­velics és Kvatarnik is- A tudósító szerint az összeesküvők, afiák Sándor királyt halálra Ítélték, Párisban. Londonban és Berlinben, va­lamint más európai fővárosokban tartózkodtak, azonban ezek a helyek sóikkal veszélyesebbek voltak, mint Serain®. Letartóztattak egy nöt Párisban Páris, október 26. A francia közbiztonsági hivatal letartóztatott egy gyanús nőt, aki pár uap óta Párisban tartózkodik és nincs kizárva, hogy azonos a marseillei merénylettel kapcso­latos titokzatos szőke nővel. Poggyászában két útlevelet találtak. Az egyiket Antverpenben ál. litották ki, a másikat Berlinben. Hosszas faggatás után beismerte, hogy mind­két útlevél hamis. Egyiket Hágában vásároltá, a másikat Antverpenben. 1900-ban, május 13-án született Németországban és Németországban

Next

/
Thumbnails
Contents