Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-26 / 242. szám

193 4október 26: D'Él MAGYARORSZÁG 3 Még két napig tart a kereskedők záróraszavazása A 6-órás pári vezel az első négy nap uíán (A Délmagyarország munkatársától.) Negyedik napja jelentkeznek az elsőfoka iparhatóság hivatalos helyiségében, a városi bérház második emeletén a nyijt üzlethelyiséggel rendelkező szegedi kereskedők és iparosok, hogy leszavazzanak a hatórai üzletzárás kérdésében. A leadott szavazatok szánia a negyedik pap végén, csütörtökön délben elérte a 213-at és ebből a hatórai zárás hővezetésére 156 esett, a hétórai zárás fenntartására 57. Mint ismeretes, az érdekeltek tizenkét szakcsoportban szavaznak. A szakmák közül tizben kapta meg eddig a hatórai zárás a többséget, kettőben maradt kisebbségben, a drogueristák és a fakereskedők szakmájában. A szavazatok a tizenkét csoport között igy oszlanak meg: A rövidáruszakmában leadtak 30 szavazatot, ebből a hatórai zárásra 20 esett. A rőfösszakinában leadtak 34 szavazatot, ebből SI esett a hatórai zárásra. A vas- és edényszakmában szavaztak 6-an, 5 szavazatot kapott a hatórai zárás. A drogueristák közül 11 -en szavaztak, négyen ft hatórai zárás, heten a jelenlegi rendszer fenntartása mellett. A cipőszakmában 11 szavazatot adtak le, a határai zárásra valamennyit. A készruhaszakmában szintén 11 volt a szavazatok száma, 9 esett a hatórai zárásra. A fa- és szénszakmában leadtak ugyancsak 11 szavazatot, de ebből kettőt kapott a hatórás párt, kilencet a hétórás. Az ékszer- és óraszakmában j 8 a leadott szavaztok száma, tizenhét belőle a hatórai zárás bevezetésér« esel' A műszaki és villamossági szakmában 21-en szavaztak, a hatórai zárás mellett 18-an, ellene 3-an. A könyv- és papir szak mában 7 szavazatot adtak le, 6-ot a hatórai zárás bevezetése mellett. A bőr- és festékszalcmában 9 a leadott szavazatok száma, hét a hatórai zárás bevezetése melJett szól. A vegycsszakmában 38 leadott szavazat közül a hatórai zárás 30-at kapott. A szavazás még két napig tart, szombaton délben egy órakor lezárják. A záróra kérdésében csütörtökön a következő levelet kaptuk: Rólunk - nélkülünk Igen tisztelt Szerkesztőség! Néhány nap óta egyre olvasom nb. lapjukban, hogy népszavazás-féle van folyamatban arról, hogy a kereskedők 6. vagy 7 órakor zárják-e be boltjukat. Olvasom, hogy tegnap már körülbelül 150 kereskedő le is szavazott és pedig a 6 órai zárás mellett és azt is olvasom, hogy szombat déiben már be is végzik a szavazást és a többség kívánsága szerint történik majd az üzletzárás, ami a szavazás mai állása mellett este hat óra lenne. Hát Igen tisztelt Szerkesztőség, én ugyan itam sokat értek a parlaimentárizmushoz, de azt tökéletesen megértem és helyeslem, hogy olyan kérdésekben, amelyek nagyobb tömegeket érintenek, a többség döntsön. Kérdezem azonban, hogy többség-e az a 150 kereskedő és többség lesz-e az a 300, aki esetleg még le fog szavazni egy olyan kérdésben, amely — csak a körtöltésn belüli részt véve irányadónak — legalább tízezer családot érdekel, sőt érint. Kérdezem, igen tisztelt Szerkesztőség, h'ofy ez az üzletzárási ügy voltaképen kinek az ügye? A kereskedőé-e, vagy a fogyasztóé? Eddig mindig csak azt hallottam, hogy a kereskedő száz százalékig, sőt ha lehetne, még azon felül is, a közönség rendelkezésére áll. Hogy lesi annak gondolatait és hogy kívánsága parancs. Nos, hát ebből a népszavazásdiból nem az tűnik elő- Ebből azt tudom osak megállapítani. hogy száz és valahány kereskedő szeretné megtakarítani az esti 6 és 7 óra közötti villanyfogyasztás árát és ezért minket, tizezer fogyasztót arra akar kényszeríteni, hogy délután hat óra előtt vásároljuk be amire szükségünk van. Azt olvastam az egyik kereskedő érvelésében, hogy akinek szüksége van valamire, az éppen ugy meg fogja azt venni hat óra előtt, mint ahogy imost hét óra előtt veszi ímeg- Hát hajlandó vagyok bebizonyítani, hogy az a kereskedő, aki ilyeneket mond, nem ismeri a közönség pszihéjét és nincsen tisztában a saját üzleti érdekével. Az igazság az, hogy ha a közönség szigorúan csak azt vásárolná, amire szüksége van, akkor sok üzlet becsulkhatná ajtajait- Hogy egyebet ne mondjak: kinek van okvetlenül szüksége ékszerre, parfümre, virágra, csipkére és hímzésre, csattokira, divatos gombokra és egyéb csinos apróságokra Mindezek nélkül nagyon jól meg lehet élni és a legritkább eset, hogy valaki elmegy hazulról csak azért, hogy ilyesmit vásárojlon. Ellenben este a kivilágított kiratkatban séta közben szembetűnik egy-egy ilyen csinos holmi, aimi addig kelleti imagát, amíg az embea: — gyakran nehéz szívvel és sok fontolgatás után — megveszi- Ha a kereskedők statisztikát csinálnának az üzletmenet egyes napi fázisairól, akkor rájönnének, hogy a luxus-vásárlások túlnyomórészt — az esti órákban bonyolítják le. Ne higyje azonban a t- Szerkesztőség, hegy osak az ,yazértis" kedvééirt kívánom a 7 órás zárás fenntartását. Nem, erre praktikus okaim vannak. Az uram köztisztviselő, aki délután két óráig van hivatalban- Félhárom előtt nem ülhetünk le ebédelni- A menü ugyan nem nagyon hosszú, ezért megtoldjuk egy kis beszélgetéssel. Szégyen ide, szégyen oda, bevallom, hogy netn tartok cselédet, hanem csak bejárónőt, aki a reggeli takarításban segit- Szóval ebed után tnagam mosogatok- Aztán kissé fáradt vagyok, ledőlök néhány percre ós mire felkészülök és kimegyünk az urammal levegőzni, rendszerint jóval eknult öt. Hát mikor vásároljak, ha van vásárolni valóm? Amit szociális és kulturális szempontoknak lobogtat egyik-másik kereskedő a szemünk , előtt, az hamis lobogó- Hogy az alkalmazottak , egy árával kevesebbet dolgoznak? Szerintem az alkalmazottak sokkal jobban megörülnének valami szerény fizetésemelésnek, amivel tényleg javíthatnának szociális hellyzetükön, mint az egyórai munkaidőröviditésnek- Nyáron még ezt is meg tudnám érteni, amikor fürödni mehetnek, vagy a szabadba, de télen...? Kulturális szempont? Olvasni jó könyveket este 7 óra után is lehet, színháziba menni szintén van idő és a moziba úgyis csak a 9 órai előadásra járnak a kereskedőkEgy kissé talán hosszadadalmas voltam tSzerkesztőség, de szolgáljon mentségemre, hogy eddig semmit sem olvastam a közönség érdekéről és bosszant, hogy róhmk-néikülünk akarnak dönteni és igazi asszonymódon mindent el akartam egy füst alatt mondani- Mégis _ bár tudom és érzem, hogy igazam van — nagyon kérem tekintsen el nevem kiírásától, mert az uram esetleg nem veszi jő néven, ha újságokban szerepelek. Elég talán annyi, hogy Egy a tizezer köziil• Aranu női rlűihtil, its% poudrier, ensny férfi cigareif?szelence megbúvót olcsón eladó. | Megtekinthető Relch ékszer észllztetében, Kelemen u. 11. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádfürdő,ésvizgyégy intézet (VII., Dohány-ucca 44. szám) Nyílás: reggel 5 órakor. — Oöz- és kád« fUrdő ára P 1.- Kiszolgálási dij csak 10 flll. CSIPETKE NEM DIÁKJÓLÉTI INTÉZMÉNY a népjóléti ügyosztály, ez kétségtelen. Vitatkozni sem lehet ezen az igazságon. A népjóléti ügyosztály azért van, hogy ügyeljen a nép jólétére és — amennyire tudja —, enyhítse a nyomorúságát. Hogy inségsegélyeket, ebédutalványokat osztogasson, szükségmunkára ossza be az Ínséges népeket, szóval csinálja a hivatalos népjólétet. Vád még sem illetheti ezt a derék ügyosztályt azért, mert némelykor túllépte hatáskörét és idegen ügyosztályok hatáskörébe tévedt át. Többek között — tanulmányi segélyeket osztogatott. Vézna, vérszegény, kopottas, rongyos diákok jelentkeztek, elsírták nagy bánatukat. Elmondották, hogy tanulni szeretnének, de nincsen pénzük könyvre, tandíjra. Szüleik szegények, munkanélküliek, talán a népkonyháról hordják ők is haza a sovány ebédeket, talán egyetlen kereseti forrásuk nekik is a téli szükségmunka, de bizony annak a dijából tanulási költségekre nem futja. Hogy is futhatná, amikor még a lakbér se telik ki belőle. A népjóléti ügyosztálynak megesett a szive a szegény diákókon és az inségalap terhére rendszeres segélyezést biztosított számukra. A tanév minden hónapjában kaptak néhány pengőt, ki 10-et, ki 20-at. Kifogása senkinek sem volt ellene és bizonyára nem is lett volna, ha közben nem növekszik az inség és nem zsugorodik össze az inségalap. De bizony összezsugorodott és nagyon sok Ínséges akadt, akinek már nem jutott segítség belőle. A nép* jóléti ügyosztály akkor rájött arra, hogy ai diákoknak adott segélyt semmiképen sem lehet inségsegélynek tekinteni, mert ez, akárhogyan nézzük, vesszük, vagy forgatjuk a dolgot, nem inségsegély, hanem egyszerű — tanulmányt segély. A [elismerést intézkedés kö-1 vette, ami abból állolt, hogy a népjóléti ügy osztály leszállította a maga illetékességét éa megállapította, hogy ezek az ügyek a város IV. ügyosztályához, a közművelődési ügyosztályhoz tartoznak. A közművelődési ügyosztály át is vette a segélyezett diákok névsorát, keresett iis fedezetet, de a csütörtöki referáló ülésen bejelentette a polgármesternek, hogy bizony nem talált, mert a tanulmányi alap foglalt, egyetlen felesleges fillérje sincs. Természetes, hogy ezek után könnyen megszületett a határozat: november elsejétől kezdve megszüntetik azoknak a diákoknak a segélyezését, akik eddig a népjóléti ügyosztálytól kaptak segítséget. — Formasértés nem történt, ebbeni biztos lehet mindenki, mert a diáksegélyezés valóban nem a népjóléti ügyosztály hatáskörébe tartozik. De azért mégis történt valami. Nem sok, csak annyi, hogy néhány nagyon szegény, nagyon rászorult és talán nagyon tehetséges diák számára esetleg megoldhatatlan problémává vált a továbbtanulás kérdése. És talán formáktól és hatásköröktől függetlenül mégis másképen kellett volna elintézni ezt a véresen eleven aktát, amelyen igen könnyen fiatal, bimbózó életek és reménységek vérezhetnek el. IDEGENFORGALOM, VAGY — VENDÉGFORGALOM, az itt a kérdés, ahogyan azt a Civitas Fidelissima hatósága felvetette, mint korunk legégetőbb problémáját. A nemes Sopron városának eddig Idegenforgalmi Bizottsága volt, az intézete, tudomásunk szerint eredményesen, az idegenforgalom ügyeit. Ezentúl „Vendégforgalmi Bizottság" lesz, mert a soproni hatóság ugy gondolta, hogy ez az uj név jobban visszatükrözi a magyaros vendégszeretet szellemét. De elhatározta azt is, hogy országos mozgalmat indit az idegenforgalom név kiküszöbölése és helyette a vendégforgalom szó gyakorlati alkalmazása érdekében. Körlevele megérkezett Szegedre is, de a szegedi tanácsban nem talált megértő visszhangra. A tek. Tanács — nagyon helyesen — ugy találta, hogy a körlevél intézkedést nem Igényelvén, a levéltárba való. Mert hát a magyar ember a „vendég"-étől nem fogad el semmit és okkal megkívánhatja, hogy fizessen szállásáért, ellátásáért, szórakozásáért. Ezenfelül pedig a mai idők éppen azért nem alkalmasak túlságosan a „vendégeskedés"-r-e, minekutána a nagy szegénvsésflnk követeli éppen az „ide* genforgalom" fellendítését, tekintettel arra, hogy a vendégeskedésből meggazdagodni nem Igen lehet, de az idegenforgalom, ha okosan csinálják, igen tekintélyes összeseket hozhat a; konyhára. Tehát a soproni levél jó helyre került. amikor a levéltárba tétetett. m. L