Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-25 / 241. szám
T934 október 25. üti MAGYARORSZÁG 80 esztendő Beszélgetés dr. Kovács Józseffel A Délmagyarország munkatársától.) A Tisza Lajos-köruti lakásába ismét visszatért a gazda: dr. Kovács József. Négy héttel ezelőtt, amikor az öreg urat váratlanul beszállították a közkórházba, az emberek szerte a városban, őszinte sajnálkozással mondogatták egymásnak a hírt: — Megbetegedett a főorvos ur, aki annyi sok beteg embert meggyógyitott. . Mindenki ismeri Szegeden dr. Kovács József főorvost. Amikor végigmegy az uccán, nem győzi fogadni az üdvözléseket. Négy hét óta hiányzik ast öreg ur ismert alakja a szegedi uccákról. Egy napon kizárt sérvvel beszállították a közkórházba; fia: dr. Kovács Kálmán főorvos, egyetemi magántanár vizsgálta meg és operációt javasolt. Dr. H e d r y Miklós sebészfőorvos operálta meg az öreg urat négy héttel ezelőtt és a 80 esztendős Kovács József most már otthon tart utókurát. Kedden délben fölkerestük az idős főorvost a lakásán. — Én akartam mindezt megirni, — mondta derűs szemrehányással. El akarják venni tőlem a témát... Azután igy beszélt a betegségről: — Jól esik beszélni arról a betegségről, ami elmúlt már. Bár még nem nagyon dicsekedhetek. Az operáció hál' Istennek sikerült, nagyon megszenvedtem vele. Husz éves dolog volt, de eddig megvoltunk egymással békében. Amikor az ember elhagyja a hatvanadik évét, nem nagyon ajánlják neki, hogy operáltassa meg magát. Azt hittem én is, szépen összeszokom a sérvvel. De nem igy történt. 80 esztendő után kezdett el haszontalankodni és elkerülhetetlen volt az operáció. Nyolcvan esztendejéről beszélt Kovács József: — Bizony elég nagy idő, akkor látja osak az ember, mikor visszafelé gondol, hogy mennyi minden történt ezalatt... ötvennyolc éves koromig praktizáltam, aztán kezdtem érezni először, hogy fáradt vagyok. Egy orvos sohasem lehet fáradt és én inkább abbahagytam a praktizálást. Pedig de nagyon szerettem a mesterségemet. Annyira szerettem, hogy mindkét fiamat orvosnak neveltem. Az egyiket belgyógyásznak, a másikat sebésznek. Mindketten kimentek a harctérre, a belgyógyász hazajött, a másik fiam ott maradt Valjevónál... Könnyel teltek meg az öreg ur szemei. Kis idő múlva másról kezdtünk el beszélni. A közügyekről, városrendezésről, amely iránt még nehéz betegségében sem szűnt meg érdeklődni. Egyidőben majdnem minden törvényhatósági bizottságnak tagja volt, maga kérte azután dr. A i g n e r Károlyt, az akkori főispánt, hogy hagyja ki több bizottságból, ne jelöljék a tisztségekre. — Csak a kórházi és közegészségügyi bizottsági tagságokat tartottam meg. Ez a szakmámhoz tartozik. Négy héten át súlyos betegen feküdt dr. Kovács József, de meglepően informált minden városi kérdésről, ami azóta napirendre került. A költségvetést tárgyaló közgyűlést is nagy figyelemmel kisérte. Felolvastatta magának mindennap az újságokat. A városrendezésről kezd beszélni: — Az árvíz után, gróf Tisza Lajos idejében 8 város tiszti orvosa voltam. Már akkor szóba került a csatornázás. Hozzá is kezdtek ehhez, de még ma is csatornázatlan Szeged nagyrésze Olyan óriási területen fekszik ez a város, hogy ¡megfelelő csatornahálózattal nem lehet ellátni. Előbb fel kellene tölteni a mélyebben fekvő vbezeket, annyi pénze pedig nincs most a városnak. Szóbakerül a Lechner-tér és a Szent István-tér, amelyek rendezéséért annyit harcolt dr. Kovács {József. — Hallom, hogy az októberi közgyűlés is tárgyalt erről. Hozzá kell fogni a rendezéshez. A Szent István-tér csúfosan néz ki, különösen ha esős az idő. Csónakázni lehetne a téren. A gyönyörű víztornyot nem szabadna ilyen térrel elcsúfítani. Itt a Lechner-tér is, amelynek rendezésével már nem lehet várni. Ott van a kis kápolna a tér közepén; láttáim, hogy sáros időben téglán közlekednek a hívok. Nem szabadna fczt tűrni ... A Széchenyi-térről is szó esik; — Elköltöttünk nagy csomó pénzt a rendezésére és mindenki azt mondja most, hogy szebb volt a régi tér. Megmaradhatott volna a régi és helyette a Lechner-teret, meg a Szent István-teret rendezhették volna. Meg a külvárosi nyitott csatornaárkokkal is kezdeni kellene már valamit. Hiáha szép a belváros, ha elhanyagolt a külváros. A városPdris• október 24- Laval külügyminiszter római utjának dátuma most már csak az olaszjuigoszláv tárgyalások kimenetelétől függ. A Franciaország és Olaszország között fennálló függőkérdések rendezése már befejeződött s készen van a római látogatás alkalmából aláírásra kerülő francia-olasz gyarmati szerződés szövege is, egyúttal barátsági szerződést is jelent a két állam között. A gyarmati szerződés értelmében Franciaország és Olaszország megegyeztek a Tuniszban élő olaszok jogait illetően és abban is, hogy Olaszország kivezető utat kap a Szaharában a Csád-tóhoz. Franciaország /ezenkívül elismeri Olaszország kizárólagos terjeszkedési igényét is a Vörös-tenger partvidékéin. Ezen a gyarmati szerződésen kívül tervbevették Franciaország csatlakozását az olasz-jugoszláv egyezmény(A Délmagyarország makói tudósi tójától.) Csanád-Arad-Torontál vármegyék törvényhatósági bizottságának igazoló választmánya F á y István főispán elnöklete alatt szerdán délelőtt tartott ülésében sorsolla ki azokat a választott bizottsági tagokat, akik ezévvel kilépnek a törvényhatósági bizottságból és akiknek mandátumára uj választást tartanak A sorsolás eredményeképen a törvényhatóság kilépő és bennmaradó tagjai a következők: Makn; T. kerület: KUénők: dr. Kiss Károly, dr. rendezés, az egész város rendelését jelenti. De kftlönösen a nagyon elhanyagolt tereket és uccákat kellene rendezni, nemcsak szépitészeti, hanem inkább egészségügyi szempontok kívánják meg ezt Lelkesen beszél dr. Kovács József. Súlyos betegségéből most lábadozik és az idén mult 80 esztendős ... hez is, miután azonban Olaszország és Jugoszlávia között még folynak a tárgyalások a modus vivendi megkötése ügyében, Laval külügyminiszter római látogatásának dátumát csak akkor állapítják meg, ha az olasz-jugoszláv megegyezés már biztosítva van. Rómából jelentik: Velencében és Milánóban az olasz-francia bajtársiasságot ünnepeltékBelgrádból jövet átutazott Olaszországon a verduni 150- gyalogezred díszszázada és a st. cyri francia tisztiiskola kadett jelnek küldöttsége. amelyek a francia hadsereget képviselték Sándor jugoszláv király temetésén. Velem • cóben az ottani helyőrség parancsnoka fogadta több olasz tábornok társaságában a francia katonákat és bekísérte őket a városba, ahol az olasz lakosság melegen ünnepelte a francia zászló 'alatt felvonuló katonákat. Csorba János és Szabó János. Bennmaradnak: ifj. Márton Bálint, Kardos Bálint és Joó Sándor. II. kerület: Kilépők- dr. Fried Ármin, Herczeg Sándor, Gy. Varga Sándor. Maradnak: dr. Szilágyi István, ifj Biró Sándor, Horváth Ferenc. III. kerület: Kilépők: dr Könyves Kolonics József. Kotroczó József, Farkas Imre, Horváth János. Maradnak: Löwenbach Benedek, Katona Antal, Burunkai Sándor. ifj. Sárkány Ferenc. Apái falvai kerület. Kilépők: Borcsányi Nándor. Bartal Gábor. Maradnak: Marianucz Aurél. UrbaA városi balpárl nagy vacsorája szombaton, Hcn este 8 órafcor a Hágifían. Felszólalnak Kéíhly Anna, Pásztor József, Láfer Dezső. Egy teriték ára 70 fillér. A francia-olasz barátsági szerződés Pórls csatlakozik Róma és Belgrád megegyezéséhez ? A francia-orosz szövetség Paris, október 24. A francia nagyvezérkar lapjának, az Echo de Paris-nak Moszkvából kiküldött külön tudósítója, Henry de Kerillys. feltűnést keltő cikkben foglalkozik a franciaorosz szövetség kérdésével s összehasonlítja annak előnyeit és hátrányait. — A szovjettel való szövetkezés — irj; Kerillys — négyszeres veszedelmet jelent Franciaország számára: 1- Lengyelország végleg szakit Franciaországgal, 2. a bolsevista rendszer megerősödik. 3- Franciaországban is növekszik a kommunista veszedelem és 4. Szovjetoroszország uj háborúba viszi bele Franciaországot. — Mindezekkel a veszedelmekkel szemben azonban fennáll az a tény. hogy Franciaországnak védekeznie kell Németország ellen s már Liautey tábornagy is kijeientete annakidején, hogy a németek ellen még a holdlakókkal is szövetkezni kell. nemhogy a szovjettel nem. A német veszedelem kiküszöbölésére még egy mód lenne: az őszinte ldbékülés Németországgal, ez azonban nem lehetséges addig, ami? a németek igényt tartanak Ausztriára, a balti államokra, a lengyel korridorra é® Csehországra— Franciaországnak tehát nincs más választása — írja Kerillys —> mint az, hogy szövetkezik a százhetvenmilliós szovjettel, mert ha ezt nem teszi meg, akkor a szovjet a hatvanötmilliós Németországgal szövetkezik s ezzel a szövetséggel szemiben a negyvenmillió francia nem tud többé védekezni, CsanátSmegyében is rcesizdntt a törvényhatósági választási küzdelem Kisorsolták a kilépő tagokat