Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-23 / 239. szám

13ÉLM AGYAR ORSZÁG 1934 október 23. BUQAPESTI elsőrendű gázgyári es E Boldoaasszony s.-ut 17. Telefon: 19-58. Véres támadás a szatymazi országúton (A Detmagyarorszdg munkatársától.) Hétfőn reggel jelentették a rendőrségnek, hogy a szatymazi országúton, a fehértói halgazdaság bejáratának a közelében egy tanyai embert találtak eszméletlen állapotban. A járókelők akadtak rá. az ismeretlen az országút szélén feküdt; könnyen megtörténhetett volna, hogy egy autó. vagy kocsi keresztülmegy rajta- Az eszméletlen ember mellett vérnyomok voltak. Szatymazról azonnal ártesitettéik a mentőket. akik az eszméletlen ember bevitték a közkórházba. Megállapították, hogy a leién szenvedett súlyos sérüléseket, — valószínű, hogy valamilyen tompa tárggyal leütötték ismeretlen tettesek. A rendőrség azonnal nyomozást inditott az országúti merénylet dolgában, annyit sikerült megállapítani, hogy az illetőt Szilágyi Jánosnak hívják 'és Klskundorozsmára valóSziilágyi Dorozsmáról hétfő hajnalban indult el, de még nem lehetett megállapítani, hogy hová tartott. Kihallgatni még nam lehetett, az esti órákig nem nyerte vissza eszméletét. Állapota igen sitíyos, de remélhető, hogy sikerül megmenteni az életnekHáziasszony résen légy, Jó szegedi Hápé szappant mostan végy! A munkaidő, az inségmunka és a Társadalombiztosító kérdése a szociáldemokraták vasárnapi gyűlésén Kéth'y Anna beszéde (A Délmagyarország, munkatársától.) A szegüli SJsak&McvttteU. UuwUsúg vasárnap délelőtt a Munkásotthonban gvülést tartott, amelyen Lájer Dezső párttitkár beszélt nagyszámú hallgatóság előtt. Azzal kezdte előadásai, hogy a gazdasági élet helyreállításának egyetlen utja: a fogyasztás fejlesztése. — Hiába akarnak termelni, — mondotta Lájer, — nem tudnak, ha nincsen fogyasztás. A fogyasztás fejlesztésének legnagyobb akadálya az alacsony munkabér, továbbá a szobályozatlan és tulhosszu munkaidő. A munkás és'alkal. mázolt minden keresetét elvásárolja, minden keresete a fogyasztást fejleszti. Fontos nemzetgazdasági érdek tehát, hogy a bérek és fizetések emelkedjenek és törvényhozási uton állapítsák meg valamennyi foglalkozási ágban a legkisebb munkabért. Lájer ezután adatokkal bizonyította, hogy 1032 óta mikép alakultak a munkabérek és hogyan csökkent a munkás keresete, majd a munkaidő kérdésével foglalkozott. — Magyarországon az átlagos munkaidő heti 56 óra, — mondotta. 781.143 munkás dolgozik az országban hetenkint összesen 43.fi28.120 munkaórát. Ha azonban a heti munkaidő nem lehelne több 48 óránál, ezesethen 127.774 emberrel többet lehetne foglalkoztatni. Ha pH lg 4(1 órára csökkentenék a heti munkaidőt akkor 309.558-al több, tehát 1.000.000 mu nkfls és alkalmazott iulhalna foglalkozáshoz. A heti 48 órás munkaidő bevezetésével minden mun. kanélkfilit munkához lehelne Magyarországon juttatni. Az ínségmunkákkal foglalkozott ezután Lájer és megállapította, hogy a közületek állal végeztetett inségmunkn rombolta le a bórnivót. mert a magánipar átvette az inségbéreket. Tiltakozott ennek során az olyan inségrendszer ellen, amely az insésbejulottnk segélyezését munka végzésélWz köti. Majd a munkanélküliek biztosításáról be. szélt és a munkahiány ellen való biztosítás kölelezőtételét sürgette A Társadalombiztosító ttgye is szóbakerült a gyűlésen és a 20 filléres igazolvány, valamint a 30 filléres receptdíjak megszüntetését követelték. Kimutatta Lájer Dezső, hogy ma a biztosítottak munkaadóigazolváuy C4inén évi 260.000 pengat, reoeptmegvállás címén pedig 850.000 pengőt fizetnek külön járadékként. Lájer indítványára ezután a szakmai gyűlés a következő határozati ''javaslatot fogadta el: „A szegedi Szakszervezeti Bizottság szegedi szakmai gyűlése a Szakszervezeti Tanács utján megkeresi a magyar kormányt és kéri hogy iktassa törvénybe minden foglalkozási ágban a heti 48 órás munkaidőt, tiltsa el az ezt meghosszabbító tuldolgoztatást és tórvénhozási uton állapítsa meg a legkisebb mun kabért. A gyűlés tiltakozik az inségmunkarendszer ellen, meri ez elvonja a munkaalkalmakat és lerombolja a munkabéreket. A gyűlés megállapítja, hogy az állami és községi közület kötelessége azokról is gondoskodni, akik önhibájukon kivül mnnkanélkül vannak, ezért megkeresi a kormányt, hogy valósítsa meg a munkanélküliség elleni biztosítást. A gyűlés követeli végül mind a beteg biz tositoltakra, mind az OTI-ra is káros munkaadói igazolvány és receptdíjak megszüntetését és a vonatkozó rendelet hatályon kivfi' helyezését. Kéthly Anna beszéde a n .bizoffsán qviTésén A szegedi szociáldemokrata párt nőszervező bizotsága vasárnap délután kitűnően sikerült kulturdélutánt rendezett az ipartestületben. A nagyterem zsúfolásig megtelt közönséggel, az érdeklődés azonban olvan nagy volt, hogv töhbsznzan nem kaptak jegyet az előadásra. Á műsort dr. Szepe^syné Szamek Sára elnöki megnyitóbeszéde vezette be. — őszinte és nagy az örömöm, mikor itt körülnézek, — kezdte beszédét. Nagy és őszinte azért, mert látom magam körül ezt a zsúfolt termet, melv nemcsak azt dokumentálja, hogy a munkáság a maga nagv nyomorúsága dacára is áldozni tud olvan célra, mint amit ez i rnoi kullurdélután szolgál. De ez a nagvszámu hallgatóság azt is dokumentálja, hogy a •/ígedi munkásság átérzi és átérti, hogv mit felent számunkra a munkáskultúra. F.gv ilyen kullurdélul; in nem egvszerii szórakozás, a munkáskultura a nroletáriátus iskolája. A mi igazságainkat még nem tanítja a hivatalos tudomány, de a hitük és meggyőződésük avatta a mi tanítómestereinkké a világ tudományának és művészetének legjobbjait. — Nekünk tanulnunk kell, hogy taníthassunk, hogy nemcsak erőben, de hilben is felkészült harcosai lehessünk a mi igazunknak. Dr. Szepessyné nagy tapssal fogadott előadását Barbussé szavaival fejezte be, hogy „a proletariátus mindent tud, ha akar és mindent akarhat, ha tudása van. A Szegedi Általános Munkás Dalegylet szerepelt ezután nagy sikerrel, majd Stern Dóriné és D á n i Jánosné szavaltak hatásosan. A! munkástornászok szerepellek még, majd a munkás-mandolinzenekar adott elő néhány si-< keres zeneszámot. Két egyfelvonásos szindaraj hot is műsorra tűztek, ezekben Stern Dóri, Üveges Rózsi, Lengyel Piri, Schvarc Lajosné, P á 1 f v József és B o z ó k y Lajos szerepeltek rendkívül ügyese-1.. Nagy várakozás plőzle meg Kéthly Anna országgyűlési képviselőnő ünnepi beszédét. — Mint az inkvizicóis vallatások tüzes fogói, — mondta többek között, — ug.y tépik a gondok testünket-lelkünket. Az az ember azonban, aki messzebb lát a mindennapi gondoknál, aki nem hiszi el, hogy az embernek más sorsa nem lehet, mint a nyomor és a reménytelen küzdelem, az gondolkozni kezd a dolgon. És a gondolat annvit jelent, mint megindulni a helyes uton. Mi szociáldemokraták itt állunk és várjuk az indulókat, bizonyosak vagyunk, hogy a gondolkozás utja csak hoz-* zánk vezethet. — Agitáció és szervezés — folytatta Kéthly Anna, ez elhozza hozzánk azokat, akiknek velünk azonosak az érdekeik. Akik nélkül csak keservesen és magunkrahagvottan állunk szemben a kapitalista rend zsoldosaival. Tanítás ez, felnyitja a szemeket és felvilágosítja agyukat, hogv tisztán lássák azt, ami velük és körülöttük történik. Az emberek, a dolgozók seregében sokan vannak még vakok, azt hiS7rtk, hogv sorsuk egvéni sors és égvénj csoda változtathat rajtuk. Sokan azt hiszik, llQgvhn szépen kérnek és könvörősnek, akkor megkönyörülnek rajtuk. Sokan hisznek abban, hogy vannak iószivek, akiket kellő esdeklésscl meg kell indítani és akkor lesz ruha, lakás, nem lesz rosszul táplált gvermek. Megmutatjuk a népbetegségek pusztítását, az öngyilkosok számának emelkedését, a iobbsorsra érdemes gyermek időelőtti koporsóba jutását. És megmutat, juk. hogv az ember keze és agya mindent megtud szerezni, amire tizszerennyi embernek szükrége van. . — Tanítani! Tanitanil Tanítani! — mondta e/ulán Kéthly Anna, — hogy az emberek lássák isazi sorsukat. S akiben nincs elegendő lelkierő és kitartás, elegendő hit és bizalom, győzzük meg őket tényekkel, hogy nincs más ul. mint a mi utunk. Kéthly Anna naevbatásu beszedét hosszantartó tapssal köszönte meg a közönség, amely még a tornászok játékában, maid a Munkás D.nlegylet énekében gyönyörködött és ünnepelte annak karnagvát is: Hoffmann Jánost. A sikerült kulturdélután bevételét a nóhizottság a munknnélküli tagjai gyermekenek felruházására fordítja. í Fáidalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb fiu, féri, apa, testvér és sógor ifj. Szöllössy Imre váratlanul elhunyt. Dráo-a halottunkat 23-án délután fél 4 órákor kísérjük utolsó útjára a közkőrházbó1 a ref. temetőbe. A gyászoló család. 8 Hátralékos Mnweléseket feldolgoznak, mérleget, társas elszámolásokat elkészítenek £s felülvizsgálnak, — könyvvizsgálat esetén mint ellen szakértők érdekeit learjobban védjük me?. HOFBOUER TESTVÉREK adó és könvvszakértők NUtiPESI, iV.MÜZEUK iiflí 7. Tel: 89—757.