Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-20 / 237. szám

4 DÉLM AC,y AROR SZ AG 1934 október 20: II tehetsÉgtfil a lángészig Schafler professzor előadása Az összes njínifiif ?esoicsűbDan részletre Mnn modern RMl^ (Díjtalan bemutatás) UU| JJ gépáruházhan. Kerékpár, gramofon, varrógép, gyermekkocsi nagy iavi'ÓmÜhety. nuvesgQllkostfg miatt letortóztetták KomtáthQ alezredest Jogos önvédelemre hivatkozik az alezredes (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egye­tem Barátok Egyesülete első szabadegyetemi elő­adását péntek délután tartotta a központi egyetem aulájában, ahol nagy közönség előtt dr. Schaff er Károly, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nagyhírű professzora tartott előadást; „Tehetség, agyvelő, lángész" cimen. Az előadásnak a kiváló tudós személyén kivül külö­nös jelentőséget adott az a körülmény, hogy Schaf­fer professzort szombat délben avatja díszdoktorá­vá a szegedi egyetem. Az előadás előtt dr. Ereky Károly# egyetemi tanár mondott bevezető szavakat, majd általános rigyelem kőzött tartotta meg előadását Schaf­f e r professzor. Azzal kezde előadását, hogy az emberi tehet­ség, mint élettani jelenség, különös érdeklődésünk, rö tarthat számot, mert csucsupontján a lángész éli. Előbb élettani szempontból foglalkozott a te­hetséggel és Itt arra utalt, hogy az emberiség zö­mét az átlagképességü emberek teszik ki; az ezek­től való eltéró« felfelé a lángészhez,, lefelé az elme­gyengeséghez vezet. Nagyon érdekes, hogy ezen két végletben való kilengés teljesen egyforma szám­ban mutatkozik; szintúgy figyelemre méltó, hogy ennek a két végletnek a képviselőit egy kalap alá akarták hozni azon a címen, hogy a lángeszű em­berek olykor bizonyos lelki rendellenességeket, sőt elmebetegséget is mutathatnak. Schaffer pro­fesszor ezt a Lombrosó-féle felfogást tévtannak minősítette. Kereste ezután az emberi tehetségnek agyi fel­tételeit, vagyis felvetette azt a kérdést, hogy meg­határozott nagy tehetségnek az agyvelő kifejlődé­sében nyoma van-e? Utalt arra, hogy zenei tehetsé­gek, nagy nyelvkészséggel bírók, kiváló fejszámo­lók esetében valójában az emberi agyfelszinnek megfelelő működő központjai az átlagnormához képest növekedő kialakulást mutatnak, ami egy­részt az Illető központok területi megnagyobbodá­sában, másrészt ugyanezeknek belső szerkezeti tö­kéletesedésében nyilvánul meg. Négy ilyen irányú esetének közlése után megállapította, hogy tehetség 4s asryvelő a legszorosabb összefiifcKésben vannak. Előadásának befejezéséül a magasabb rendű emberi tehetség két főfokozatát különbőztette meg, ugvmint: az irodalom és tudomány terén kiváló különleges tehetségeket, ezek a reprodukáló te­hetség képviselői és mint a legmagasabbrendfl vagy alkotó (produkáló) tehetségeket, ezek a zse­nik. A Lombrosó-tan modern követőjének L a n g e­Eichbaumnak azon felfogását, mely szerint ideg-elmebeli fogyatkozások valósággal lendítői le­hetnének nagyobb alkotások számára, visszautasí­totta dr Srhaffer professzor és befejezésül a zse­ni kérdést Széchenyi István esetével is meg­világította. Kiemelte, hogy Széchenyi nagy alkotó tetteit a 48-as események által kiváltott elmebaja elfitti időkben vitte végbe*, tehát Síéohenvi lelki földrengése zseniális működésével semmi kapeso­lntba nem hozható. Legvégül a zseni szociális je­lentfíséffét érintette Schaffer professzor és itt két végletről szólt: az egvlk a zseni mesterséges te­nyésztését célzó törekvés és ebben óva intett at­tól. hogy az ember természetének szuverén alkotó munkájába belekontárkodjék. A másik a zseni ki­irtása azon a elmen, hogy mint alapfában nem har­monikus ember tulajdonképen tehertétel, amelytől az átlaglehetségüek nagy tömegét meg kellene sza­badítani Megállapította, hoffv ez utóbbi törekvést a túlzó német eugenika hangoztatja, persze telje­sen indokolatlanul, mert az emberiségnek a láng­észre éppúgy szüksége van, mint az átlagtehetsé­güekre; az utóbbiak az emberiség fenntartói, az előbbiek teremtő munkájukkal az emberiség hala­dását és emelkedését teszik lehetővé. A rendkívül érdekes és a közönség figyelmét teljesen lekötő előadásért dr. Ereky Károly egye­temi tanár mondott köszönetet Schaffer profesz­szornak. Budapest, október 19. A főkapitányság őrizeles cellájába tegnap este városi bundás férfit veze­tett be a rendőr. A tegnapi kispesti dráma fő­szereplője, Komjáthy István nyugalmazott alez­redes, aki több revolverlövéssel megölte a fele­ségét, nem tudott megnyugodni cellájában. Dél­előtt kihallgatásra vezették Szrubián rendőrtaná­csos elé. Az alezredes fentartotta vallomását, amely szerint önvédelemből ölte meg a feleségét, mert heves vitatkozás után az asszony revolvert rántott elő és két lövést adott le rá. Házaséleté­nak szörnyű éveiről beszélt azután a megtört ember, arra hivatkozott, hogy hosszú idő óta oka volt tartani a feleségétől, mert az asszony ismételten megfenyegette, hogy elpusztítja, any­nyira, hogy az alezredes a kispesti villában töltött utolsó napjai alatt még akkor is revolvert hordott magánál, ha pizsama volt rajta. Nem mert egy lépést sem tenni fegyver nélkül. A rendőr tanácsos intézkedésére a rendőrfőor­vosi hivatalba kisérték Komjáthy Istvánt s Tóth rendőrfőorvos nyomban hozzákezdett a vizsgálat­hoz, mert a rendőrség tisztázni kívánja, milyen (A Délmagyarország munkatársától.) Az állat­egészségügyi törvény nemrégen kiadott végrehaj­tási utasítása többek között arra is kötelezi a vá­rosokat, hogy alkossanak szabályrendeletet a gyepmesterek működésének szabályozása érdeké­ben. A törvény és a végrehajtási utasítás tartal­maz ugyan általános rendelkezéseket, de a helyi vonatkozású kérdéseket nem intézi el. Ezeknek a helyi vonatkozású részletkérdéseknek a szabályo­zását a városi szabályrendeletben történik, ame­lyet a rendelet szerint a városnak egy éven belül meg kell alkotnia. Dr. Katona István tanács­nok, a közigazgatási ügyosztály vezetője, most kezdto meg a szabályrendelet előkészítését. Pén­teken helyszíni szemlét tartott a gyeptéren annak a megállapítása érdekében, hogy ez a nem túl­ságosan népszerű intézmény miben felel meg a törvényes rendelkezések követelményeinek, mi­lyen pótlásokra szorul. Katona tanácsnok elmondotta, hogy a városi szabályrendeletben meg kell állapítani többek kö­zött a gyepmesteri tarifát, meg kell pontosan ha­tározni, hogy a gyepmesteri hivatal mennyit kér­het az uccákon összeíogott kutyák kiszállításáért, mennyit számithat föl naponta az elfogott kutyák tartásáért, szabályozza az összefogás idejét és módját, előírja a szükséges egészségügyi és tisz­tasági intézkedéseket, szabályozza a lehunkózás kérdését, amely annyi visszásságra adott alkal­mat. Ez a szabályrendelet a közönség szempontjá­ból is fontos, mert mentesiti majd a veszélytelen, drága fajkutyákat az összefogás és lebunkózás ve­szedelmeitől. Valószínűleg szabályozásra kerül most a dög­temetés kérdése is, amely jelenleg teljesen szabá­lyozatlan. A város területéről összehordott állati hullákat eddig is a gyeptéren földelték el, de az előírásokat nem igen tartották be ezen a téren. Pedig a régebbi törvények is szigorúan előírják, hogy legalább két méter vastag földréteg alá kell eltemetni az elhullott állatokat és előirja azt is, hogv huszonöt éven belül uavanarra a helyre mcí­mértékben csökkent a hitvesgyilkos alezredes be­számithatósága. Zsigmondy rendőrkapitány folytatta a tragédia tanúinak kihallgatását. A tanuk megrázó képet festettek az alezredes és felesége között duló családi háborúságról. A tanuk tudtak arról, hogy az alezredesné többizben tett fenveaető kijelen* téseket. Megjelent a rendőrkapitánynál az alezredes vé­dője is. Arra kérte a rendőrséget, helyezzék nyomban szabadlábra az alezredest, mert jogos önvédelem esete forog fenn. A rendőrség eluta-* silotta a védőügyvéd kérését. Az alezredes vallo­másával egyetértve megállapították ugyan, hogy a szerencsétlen Komjáthyné valóbnn revolvert fo•* gott férjére és kétszer el is sütötte a fegyvert, csak azt nem sikerült még pontosan kivizsgálni, hogy az első lövéseket Komjáthyné adta-e le. Egy órakor Szrubián rendőrtnnácsos felhozatta az őrizetes cellából Komjáthy alezredest és hit" vestársán elkövetett szándékos emberölés miatt kihirdette előtte az előzetes letartóztatásról szóló végzést. egyszer nem szabad temetni semmit. Egyik ren­delkezést sem tartották be és a gyeptér már any­nyira megtelt, hogy szinte lehetetlen ott a további temetés. A városnak eddig a gyepmesteri intézmény mű­ködéséből nem sok haszna volt, mindössze annyi, amennyit a lenyúzott állatbőrökért kapott. Kato­na tanácsnok most foglalkozik azzal a gondolat­tal, hogy fel kellene állítani Szegeden is egy hul­lafeldolgozó ipartelepet, amely enyvanyagot és műtrágyát készíthetne és amely jelentős bevételi forrást nyitna meg a város számára. Ez megol­daná a temetés problémáját is, mert a temetést feleslegessé tenné. Egyelőre azt kell megállapí­tani, hogy érdemes-e felállítani a telepet, lenne-e elegendő nyersanyag hozzá. Ha az ipartelep fel­állítása lehetetlennek bizonyul, akkor valószínű­leg felállítják az állati krematóriumot és abban elégetik az elhullott állatok lenyúzott tetemét. A készítendő uj szabályrendeletben végül a hul­laszálliás módját is szabályozzák. A törvény ugyanis kimondja, hogy állati tetemeket csak zárt kocsiban szabad szállítani. Ernyőt! Kötöttárut már 3'98-tól | a legfinomabb kivitelig* legnagyobb választékban lego'csóbban kap a FehéícÉfjtáblás Borosnál. fllka^«; áron olcsóm eladó: 1 drb Metró kályha, 32 drb fehér vendéglői alv rosz 50 drb gyufatartó, 21 sörös korsó, 17 kétde­cis boros üveg 3 alpacca leveses csésze, 1 öltöny fekete kabát mellény, csíkos nadrág, kisebb alak­ra, 1 drb Mokct sezloutakarú, 6 személyes len asz­tal garnitúrák stb. 274 Várkonvi Mihály 5 fKorzó Mozi ház) Szabályrendelet készül a kutyák sorsáról Tetemfeldolgozó ipartelep, vagy krematórium az állatok számára

Next

/
Thumbnails
Contents