Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-14 / 232. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG Ï954 október Ti: SCHMIDTHAUER.félb Igmándi A VILÁG LEGJOBB KESERÜVIZE egyben gazdaságosabb is. mert ,.Iffmátidi"-ból nem kell pohárszámra Inni. negyed- vagy fel­pohár elég szokott lenni. Kajtható mináenútt kis és nagy üvegben. THHS Az egészség A-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legytn piros-tiszta nyelve. Soha sincsen semmi ba jom, Ha néha „Igmándi"-t iszom. Gyomrom-belem kitisztítom, Ráadásul jól is alszom. Ha betegség környékezi, „Igmándi"-viz megelőzi. ölték meg a nemes, bölcs és lovagias Sándor ki­rállyal anban a pillanatban, amikor vállvetve a kozéjieurópai beke megszilárdításán fáradoz­tak. Franciaország hőségéről biztosította Jugo­szláviát a halott külügyminiszter ravatalánál, aki életét a világbéke megszilárdításának szen. telte. Barthou utóda: Laval Páris, október 13. V 1 utáni államtanács a külügyi tárcát Laval gyarmatügyi miniszter­re bizte. Laval a szenátus balközép csoportjái nak tagja. A belügyi tárcát MnrcHandeau radikális szo­cialista párti képviselőre ruházták. Lebrun Belgrádban Páris, október 13. A kormány elhatározta, hogy a köztársaság elnöke személyesen utazik Belgrádba, hogy vegyen részt Sándor király te­metésén. Az elnököt a hadügyminiszter s tenge­részeti miniszter kíséri. A légügyi miniszter egy francia légi osztag élén repülőgépen megy Jugoszláviába. Kafeman temetése Páris, október IS. Kalemnnt, a marseillei me­rénylőt tegnap este temették el egy temetőőr és a közbiztonsági hivatal egy tisztviselője jelen­létében. A koporsót lepecsételve hantolták el avégből, hogy kihantolás esetén megállapítható legyen, vájjon a koporsóhoz hozzányult-e va­laki. II. Péter Belgrádban Belgrádi jelentés szerint szombaton délelőtt 9 órakor futott be a belgrádi pályaudvarra II. Péter király különvonata. A kis királyt Mária özvegy román királyné kisérte. A királyt a ré­genstanács, a tábornoki kar és a kormányhoz közelálló körök fogadták. Valamennvien sirva fakadtak, amikor a kis király leszállott a vo­natról R marselfle! nyomozás Párisi jelentés szerint a marseillei rendőrfő­nökség ismételten védekezik a belügyminisz­térium vádjai ellen. A belügyminisztérium az­zal vádol ja a marseillei rendőrfőnökséget, hogy •nem fogadta el a fela jánlott katonai karhatal­mat Mielőtt cipőszükségletét fedezné, saját érdekében nézze meg áras kirakataimat és meggyőződik, hogy az elsőrendű minőségű cipőket meglepő olcsó Ml 5"50-tŐI, férfi 8'5Q-fŐI. Ziurké János. Kossuth Lafos sugárul 6. szám. Telefon 17—72. fTn i i ——————— A magyar politikai élet visszautasítja a francia és cseh rágalmakat (Budapesti tudósítónk teleionjelentése-) Ok­tóber 23-án nyilik neg majdnem négyhónapos vakáció után a parlament ülése, amelyet még néhány nappal ezelőtt is meglehetősen izgatott atmoszféra vett körül és az ellenzéki pártok felkészültek az egységes felvonulásra. Az utóbbi napok külpolitikai eseményei változást idéztek elő. A francia és főlee a csehek által inspirált francia lapok támadási rohama Ma­gyarország ellen, jelentősen befolyásolta a politikai helyzetet. A sugalmazott francia cikkek magyar fele lösségről beszélnek akkor, amikor konkrét té­nyek beszélnék amellett, hogy Magyarország­nak a királygyilkosságban nem lehetett semmi­féle része. Befolyásos politikusok kijelentették, hogy ebben a kérdésben az ellenzéket sikerült közös nevezőre hozni. Az ellenzék a parlament­tel közösen fordul szembe azzal a rágalotnhad­járattal, amely nemcsak veszélyezteti az ország jóhirnevét. de egyébként is beláthatatlan kö­vetkezményekkel fenyeget. Egyik isimert ellenzéki politikus ebben kérdésben a következőképpen nyilatkozott munkatársunk előtt: — A legvakmerőbb állítás az, hogy nekünk' valami közünk is volna a marseillei merénylet­hez- Évtizedek óta határozottan követeljük a revíziót, de hangoztattuk minduntalan, hogy azt a békés meggyőződés fegyverével kívánjuk elérni. Húsz év alatt egyetlen erőszakos cse­lekedettel sem vádolhattak bennünket! A magyar ügy a küliröld nagyhatalmai előtt bi­zonyára tisztán áll. A rágalom-hadjárat oka világos: egyes államok ezzel akarják , elgán­csolni az előre haladó revíziós gondolatot. A párisi lapok vakmerő támadása elérte azt* hogy a magyar társadalmi és politikai élet egységesen fordul szembe a vádakkal. Értesülésünk szerint a Ház megnyitásakor, a napirend előtt nemcsak a kormánypárt, de ellenzéki pártok is tiltakozni fognak a teljesen hamis beállítások ellen. 15 STANDARD - TRT LEGÚJABB TIPU/U PHILIPS - ORION RADIO MARKOVICS mérnök Tisza Latos körút 44. Tel. 30-20. közül válogathat. Kérjen még ma vételkényszernélkül díjtalan bemutatást Azonban közbejött a tavasz Irta Török Sándor Már minden apróra elö volt készítve, hiszen — amint azt megfogalmazta s tetszett neki erősen — már egy hete „magában hordta a halált." Azonban közbejött a tavasz. Tudniillik az önkéntes njiatt történt a dolog, aki igen utánavetette magát Ma­rikának és Marika... Istenem! az asszony inga­tag, na de sebaj, majd a halál. Az önkéntes blazírt ember volt — immár a hú­szas években, idők tapasztalatainak lehiggadt böl­cseségével — s elveket vallott. Ez a század a tech­nika és a sport jegyében született — mondta pél dául —, az orgonát pedig azért szeretem, mert van benne karakter. A pontosság királyi erény — ál­lította —, a képzőművészetek pedig az utóbbi év­tizedekben stagnálnak — és panaszkodott, hogy rettentő erős a szakálla, kin borotválkozni. Egy hete elmúlt, igen, hogy ő ott ült alkonyat­tal a hűvösödő szélben a sétalu innenső oldalán s Marika és az önkéntes bekanyarodtak a Zerge­ucca felől. Nem vették észre őt s az önkéntes be­szélt és Marika odaadással hallgatta Hosszúakat lépett az önkéntes és Marika igyekezett veletar­tani. — Célom — mondta az önkéntes — minél előbb végetvetni ennek a hányt-vetett életnek, megnősül­ni, családot alapítani. Elvégre édes Istenem, tul vagyok már mindenen, amit nekem a legényélet nyújthat, nők — legyintett — apróbb-nagyobb sze­relmek, ital, kártya, minden, phö. Azt pedig nem akarom, hogy huszonhét-huszonnyolc éves korom­ra egy idegroncs lejgyek, egy enervált és örömte­len ember, akit már kifacsart az élet és akinek az élet már nem nyújthat semmit.— Balját hanya­gul nyugtatta kis bajonettjén, jobbjában keztyü­jét lóbálta és Marika, hogy hallgatta... hogy hall­gatta! Utánuk osont — elvégre mégis ... tudnia kell... — utánuk osont és hallott még félszavakat, kis mondatokat — Igen — mondta Marika — magának igaza van.,. igen. Maga nagyon sokat tud. — Csak annyit tudok — felelte az önkéntes —, amennyit tudnom kell. Észlény vagyok és erre adok is valamit. Az én lelkiségem... — a sétatér végén átmentek az uton és nem követhette őket tovább. Ezen az éjszakán nem aludt, másnap sápadtan és erőtlenül jött-ment, algebrából kihívta a Krep­pel tanár ur, egy szót sem tudott és éppen most az osztályvizsgák előtt két héttel, eh, úgyis mind­egy­Délutánra megérlelődött benne a terv. Ennek végét kell vetni, oda kell állni férfiasan és büsz­kén Marika elé és megkérdezni, hogy ... vége mindennek? Válasszon. Délután el is ment Mari­káékhoz. Könyvet vitt — az Aranyembert —, azt mondta: Marika, komolyan kell beszélnem magá­val. A lány nevetős volt, de most elkomolyodott. És beszéltek. S a lány megmondta, hát igen, hát bizik benne, mint férfiban, mint hűséges jóbarát­ban, szereti, szereti, kedves, jó fiu, de az önkén­tes... — más. — ö észlény tudja, Dezsőke. Észlény. Határozott és erős. Az ő lelkisége olyan finom izékből van összetéve... amelyek tudja, az élet rezdülései.. ­— Értem — mondta a diák — szereti! A lány hallgatott — Hát Isten vele. És elkezdődött az a hét amely a mai naphoz vezetett. Több terve volt, amelyek végre is há­romfelé sűrűsödtek össze. Az első az volt, hogy egyszerűen világhírű lesz, a legrövidebb uton, például valami nagyszerű találmány, vagy esetleg a Nobel-díj, vagy valami sportrekordot állit fel, netán visszatér mint diadalmas hadvezér és oda­áll a lány elé, mondván: mit nekem pénz, babér és távoli földrészek hódolata, visszajöttem érted l Ez tetszetős volt, de sok apró-cseprő akadályba ütközött — és Kreppel tanár ur is nagyon szekí­rozta ezekben a napokban. A másik terv az lett volna, hogy megöli mind­hármukat. De ennek is voltak hátrányai. Elsősor­ban bizonyos eszközök hiányoztak. Az ilyesmit revolverrel kell elintézni, az pedig nem volt ne­ki. Legfeljebb arról lehetett volna szó, hogy agyonveri őket és aztán felköti magát, de ez kol­tőietlen és sivár valami. Hiszen ő maga mégcsak beugorhatna a folyóba, de hogyan cipelje oda a másik kettőt, — ó átkos szegénység, mely porig alázod az embert. Ez csúnya volt és technikailag is kivihetetlen. Meg aztán — hiszen ebben van a megalázott szerelmes nagylelkűsége — hadd élje­nek. Éljenek boldc--n és emlékezzenek rá, hogy egy süppedt sirhanton keresztül lelt áldást fri­gyük — gondolta. Tehát egyedül a halálba. Nem halált gondolt, hanem így: a Nirvánába, a megsemmisülésbe. Apróra eltervezett már mindent s ma alkonyat­tal történt volna. A folyóba. A hídról. Már délben nem is akart ebédelni, azonban utolsó óra torna volt és ebédre szilvásgombóc, hát mégis meg­evett hatot, noha nagy szomorusággaL Délután végigfeküdt a divánom és gondolta, kel-

Next

/
Thumbnails
Contents