Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

DÉI MAGYARORSZÁG T934 október 2: Ha igaz, hogy Ön igazán szeret, Elegáns tartós Cipói,,Midiid Árban minőségben szenzációsl . BlfSidi Cipőáruház IKELEHEN UCCfl 11. SZ. ügy kérdésének megoldására, a sajtótörvény re­formjára, valamint több más igazságügyi ter­mészetű reformra. Külpolitikai vezérgondolata: békés eszközökkel küzdeni a revízióért és idegen impérium alá jutott magyar kisebb­ségi testvéreink fennmaradásáért. — Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszor­szág iránt. Baráti viszonyunk legújabb határa a római egyezmény. Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonvhan vagvunk, Német­országgal szemben is változatlanul erős szim­pátiával viseltetünk és reméljük, hogy a har­madik birodalom minden vonatkozásban elfog­ja foglalni a? őt jogosan megillető helvet az eu­rópai államok közösségében. Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mond jak azoknak az an­gol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutatnak. — Most készülök lengyel utamra és remélem, Hogy utazásom az európai héke ügyét fog­ja előmozdítani. Franciaország barátságát és a kis­antantot alkotó szomszédállamok­kal való viszonyunk megjavulását őszintén óhajtom, de a francia barátság részünkre csak akkor le, hetséges és helyes, ha erre meg vannak a reális tárgyi előfeltételek. Ez a barátság ugyanis a kisantanthoz való közeledésünk lenne, jogos nemzeti aspirációnkról való lemondás árán. Nem adom fel a reményt arra, hogy a hávom kisantantálliim egyszer mégis csak felemelkedik annak a tudatnak a magaslatára, hogy hazánk kai 15 évvel ezelőtt sulvos igazságtalanság tör­tént és ha ez a tudat az eurÓRai békés együttmű­ködés őszinte vágyával találkozik, meg lesz a mód ja a megértésnek és az egvüttmüködésnek. — Ma Magvarerszág a rend és nyugalom szinte példaadó szigete az európai zűrzavarban. Ennek a belső rendnek és nyugalomnak tényét nem engedjük megzavarni semmiféle külpoliti­kai defetizmustól. A választójog rendezésére irányuló törvényjavaslat előkészítés alatt áD. En­nek során a kormány semmiféle más elgondolást, vagy tervet nem tart maga számára irányadónak, csali azt, amit maga készít elő, illetve dolgoz ki és csak olyan választójogi javaslatot tudna a maga részéről akceptálni, amely a titkosság alap­ján állva, megfelel az általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó konzervatív világ­nézetnek. Ezért a titkos választójog bevezetését feltétlenül kapcsolatba akarom hozni a kormány­zói jogkör alkotmányos kiterjesztésével. Ne higv­jük azt, hogy a választójog kérdésének rendezé­sével a nemzet igazi súlyos problémái megoldást fognak nyerni. A választójog magában véve nem hoz földi paradicsomot. Ezért helyezem én poli­tikai és kormányzaati tevékenységem súlypontját a gazdasági és szociális problémákra. Á miniszterelnök, mintán befejezte beszédét, eltávozott a stúdió épületéből. A Szegedi Lloyd~Társulat kegyeletes ünnepség keretében leplezte le Wimmer Fülöp arcképét Dr. Keríész Béla emlékbeszéde Wimmer Fülöpről (A Délm-agyarorszdg mun3;atár*át<Q.) Vasárnap ífólelőtt kegyeletes ünnepség keretében leplezte le a szegedi LJoyd-Társulat néhai érdemes disz­elnökéneik, Wimmer Fülöpnek arcképét. Az ün­nepségen Wímraer Fülöp rokonsága képviseleté­ben megjelent Körös Pál és Wotitz Béla, a város hatósága részéről dr. Tóth Béla polgármester­helyettes, Vértes Miksa, a kereskedelmi és ipar­kamara elnöke, dr. Tonelli Sándor kamarai fő­titkár, dr. Landcsberg Jenő ügyvezető titkár, Varga Mihály, a Kereskedők Szövetsége elnöke, dr. Biedl Samu, a zsidó hitközség eínŐlce, Ker­tész Ernő, az Alföldi Utazo-kereskedők Egyesü­letének elnöke, faragó Lajos igazgató vezetésé­vel a kendergyár tisztviselőkara és munkásainak képviselői. Rajtuk kivül a kereskedő- és iparos­társadalom szine-java és néhai Wimmer Fülöp szűkebb baráti környezete. Wiinmer Fülöp arc­vonásait megörökítő kcp, mely Balogh Margit festőművész sikerült alkotása, Obláth Lipót, Wei­ncr Miksa és Bokor Adolf arcképe mellé került negyediknek, a Lloyd-Társulat óidenies vezetői­nek sorába. A Polgári Dalárda énekszáma vezette be a kegyeletes ünnepséget. A dalárda a Himnuszt énekelte, majd Adler Rezső, a Lloyd-Társulat társelnöke mondott megnyitó beszédet. Köszönetet mondott Wimmer barátainak, akik megteremtették a lehetőséget arra. hogy a Lloyd niegfestessse a jtortrét, Balogli -I- git festőmü­megfestessse a portrét. Köszönetet mondott Ba­logh Margit festőmüvésznőnek fa értékes és jól­sdkerült alkotásáért, majd felkérte dr. Kertész Bélát, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Kertész Béla megindító hatású emlékbeszéd ében többek között a következőket mondotta: — összejöttünk, hogy tul az első fájdalmak iz­galmán, higgadt értelemmel jelöljük ki nagy ha­lottunk soha nem muló emlékének helyét a hálás szegedi lélek panteonjában. A nagy férfiú elvesz­tése felett előbb a mindent lenyűgöző fájdalom ér­zései válnak úrrá és csak jóval később, mikor az idegek és érzések fájdalma lecsillapodik, ébred tu­datára az ész, az értelem annak a veszteségnek, hiánynak, amit a nagy ember elvesztése jelent. — Wimmer Fülöp, ha Isten kegyelméből magas kort ért életét a régi Róma fórumán élhette volna le. a klasszikus római felfogás szerint a „vir inte­ger" jelző! nyerte volna hálás polgártársaitól Tel­jes, tökéletes férfiú volt. mert kora ifjúságától ké­ső öregségéig az ifjú hevével, az érett férfiú len­dületével és az aggastyán bölcsességével küzdött, harcolt, veritékezett kitűzött céljaiért, szent ideál­jaiért. — mindig önzetlenül, szemét egyetlen célra szegeeve: a tiszta közérdekre. Hatvanhárom esz tendőn keresztül szakadatlanul dolgozott, a'kotott. teremtett. Megingathatatlan hitével, elveivel, példa­adó tevékenységével, szavaiból és tetteibő1 kisu­gárzó energiával lelki kenyeret adott nekünk az utána következő nemzedéknek. Az ő ajándékából, az ő lelki kenyeréből kell, hogy éljen az a nemze­dék. amelv ő utána a közélet rögös útjára lép, hogy az ő példáját kövesse. Az ő élete tisztán és csupán szolgálat volt. Szolgálta Ménét hivő ájtatos lélek­kel és hittel. Szolgálta hazáját hazaszeretettel, hü­Fá jdalomtól megtört sziwel tuda íjuk, hogy dr. Spitzer Ignác tb. városi közkórházi főorvos, aranydiplomás orvos, 1 legjobb apa. nagyapa, testvér és rokon hosszú szenvedés után szeptember 30-án fá. radhatatlan munkás eletének 84-ik évében elhunyt. Végtisztessége október 2-án reggel fél 9-kor lesz a zsidó temető cin terméből. _ Gyermekei, unokái, testvére és rokonai. RH »éggel, szolgálta városát, ezt a s*ép éc szeretet érdemes Szegedet, amelyhez hűségesebb volt bár«­kinél, aki itt született. Szerette e városnak minden kövét, büszke volt a város szépségére, hírességére, — örült a város minden sikerének és szenvedett, ha a várost veszteség érte. Nem volt érdemes vií rosi cél, amelyért nyomban tűzzel ne lelkesed»* volua. Szolgálta polgártársait. Kere^ctdő, iparos, gazda, vagy értelmiség, bárki fordult hozzá magán­ügyében, készséges, nyomban beavatkozó segiM kézre és megértő szóra talált. Szolgálta a művésze­teket egy nagy intellektus megértő, pártoló, me­cénási szeretetével. A művészetek minden ága: ze­ne képzőművészet, szinház leglelkesebb pártfogó­ját vesztette kenne. A nemes lélek a tiszta művésze­tek élvezetében oldódott fefl. Szolgálta polftffcni és gazdaságpolitikai idáljait. Hűséggel és ragaszko­dással küzdött a sanbadelvüség eszméiért. Férfiko­ra a szabadelvüség fénykorára esett. Látta, hogy Magyarországot a szabadelvűség eszméi emelték ki évszázados elmaradottságéból, — ez eszmék emelték az országot a nyugati államok gazdasági és eszmei színvonalára s kapcsolták be Magyaror­szág közgazdaságát a világgazdaságba. Érthető,.iha életének delén tul, a világháború után is a liberá­lis eszmék győzelmétől várta a viláptraedasági vál­ság, a nemzetet pártokra szaggató felforgatás or­vosszerét, — megingathatatlanul hitt a liberális eszmék végső győzelmében. — A gazdasági szabadságnak, a forgalom és a mozgás szabadságának, a tanulás és a gondolat sza­badságának izzó fanatizmusa éH Wimmer Fülöp­ben, ez fűtötte, ez tartotta meg öregségében is fia­talságát, munkaerejét. Eszméihez való hiv ragasz­kodása a magyar közélet egyik legtisztább, legra­gyogóbb jelenségévé tette. Szolgálta családját a jó testvér, amelyet példa nélkül való agilitásával, szorgalmával, tudásával, kimerithetetiem kincsel­vei a szerény jelentéktelen vidéki kisüzemből vi­lágviszonylatban nagyjelentőségű gyári vállalattá emelt. Szolgálta a szegénységet, a nyomort, de min­dig kimeríthetetlen áldozatkészségével. Szolgált minden nemes és szép célt, szolgált mindenkinek, csak önmagáról feledkezett meg — szándékosan s ha a maga számára a köztől kért valamit, ugy csak1 azt kérte, hogy a legsúlyosabb feladatot, a legfel lősségteljesebb munkát a részére osszák H. Teme­tésén nem vitték koporsója ntán bársonypárnán rendjeleit és kitüntetéseit. Kincséket nem gyűjtött, hagyatékán örökösei nem osztoznak. Életének egyetlen igazi jutalma és eredménye talán csak egy szívdobbanás, amelyben az ő emlékezetére találka, zik, összefonódik és egyesül ennek a teremnek. Szeged városa mindem polgárának, tglán as egész ország egy jelentékeny része közönségének közös érzése. _ — Wimmer Fülöp, drága emlékű Elnökfrnk, ml egy hosszú pálya nekünk iuttatott eredményeit, a tiszta közérdek szolgálatában eltöltött életed, azt a nagy erkölcsi tökét, amit a te életed nekünk ha­lálodban is jelent, mással nem hálálhatjuk meg, mint egy fogadalommal: fogadjuk, hogy tiszta el­veid, nemes eszméid, önzetlen céljaid szelleméhen, igazi wimmeri síelleníben főárjuk swilpálnl * kft»­érdeket, hazánkat, városunkat és polgártársainkat. S ha ez megvalósul, ngy beteljesednék Szeged nagy­tekintélvü főpapjának, Lőw Immánuelnek Wim­mer Fülöp temetésén mondott bucsuzószavai: „nem hiába élt. ki nem magának élt". Dr. Kertész Béla nagyhatású beszéde közben hullott le a lepel Wimmer Fülöp arcképéről és az emlékező közönség megilletődve tekintett az annvira ismerős arcra. R Nemzeti Munkahét meg­nyitása Budapest, október i. Most van tizenöt áve an­nak, hogy a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós kormányzó bevonult a fővárosba. Ezt a jubi­leumot ünnepelte az ország vasárnap a budapesti ügetőpályán. A kormányzót _ Gömbös Gyula mi­niszterelnök a kabinet tagjainak ólén fogadta és vezette a dísztribünre. Az ünnepség kezdetét há­rom ágyúlövés jelezte. A miniszterelnök hosszabb beszédben üdröeölta az államfőt, majd a Nemzeti Munkahét meg­nyitására kérte fel. Horthy Mikló« kormánysó ezután a Nemzeti 11:. kahetet megnyitottalak nyil­vánította. Jedfícska Béla elköltözött Szegedről Budapest, október i. Az igazságfigyminiszter dr. Jedlicska Béla szegedi és dr. Gálffj Ferenc szentgotthárdi kir. közjegyzőt saját kérelmiükre kölcsönösen áthelyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents