Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-11 / 204. szám

DELMAGYARORSZAG ^laiMiyMMBWftlIlIWTO^^ HMM SZEGED, SgerketslOs^p: Somooyl uccu em, Telelőn : ¿3-33. ^tUadóhlvolal bölc»»n^Ooyvlár « legytooda : Aradi ucca 8. Telefon : 13-06. « Nyomda t Utw Lipöl uccn 1». Telefon • 13-»btt. Tavira« tf icyilicim i PÉImeflynroritaa Kedd, 1934 szépL 1L Ara 12 füléi X. évfolyam, 204. sz. r.É.S t Havonta helyben 3.2« Idéken M Budapesten 3.00, klllf »IdUn ö.4() penqft. # Egyes sxám Ara hétkitznap Ü, tbíAt- és llrineonap ZO (111. Hlrrtéreíek fel-vétele intKo szerint. Mecite1 IcmieiÉXjBl JMU>Q»ta jreriaea. Veni sánete Jöjj e! Szentlélek' úristen s amikor malasztot bocsátasz az ifjúság azon részére, amelynek meg van engedve, hogy tanulhasson, légy elnéző a nehézfejüekkel szemben, mert valahogyan csak átvergődnek ők is az iskola tölgyfapadjain s természetadta élelmességgel megalapozzék karrierjüket a közéletben, nem ugy, mint sok sültgalambleső, aki a könyvektől sose jut el a vasalt nadrág tudományáig: Azonfelül kérünk, árasszál el bennünket vérzivatarokban kerékbetörötteket, értelemmel, tanáccsal; főleg ötlettel, hogy abszolút fizetési kizsigereltetésünk idején, amikor a kereskedelemben is csak akkor van forgalom, ha a boltos szédülten forog maga körül, honnan teremtsük elő a beiratkozásra, a tandíjra való valutát, nem kevésbé ama kincseket, amik fedezik a tankönyvek árát? Te örökkön való vagy és láttál mindent, ami a világ teremtése óta adódott, ismerted már ama pogányokat, akiket ma ókori klasszikusok nevén ismer a profán tömeg s bizonyára tudod, hogy ők nem ismerték a tandij súlyos intézményét, amely bár csekklapokon és részletekben, de feltétlenül befizetendő egy másik közintézménynél. A pogányok nem lehettek még a te hiveid, mert sokkal később érkeztél el hozzájuk, viszont aligha voltak művészetben, műveltségben elmaradottak, hiszen tiszteletedre az ő nyelvükön szállanak ma is a magasba a zsolozsmák s ezen a nyelven fejtegetik földi szolgáid, az igen tiszteletreméltó többféle szerzetes Atyák, a példátlan szépségeket, amik történetírásban, költészetben alapvetői lettek minden rendű műveltségnek. Jámbor szolgád, e sorok rabszolgaságból soha fel nem szabaduló róvogatója, ebben a pillanatban képtelen megmondani, volt-e tandij akkoriban is, mikor az iskolát a szabad természetben tartották s mosolygó pogány istenek tekintgettek világias szemmel a tudományszomjas uj generációra. Egy kicsit elfeledtem, kiment a fejemből az utolsó husz évben, ne csodáld, hogy kiszorította a sok minden. Annyit azonban körülbelül sejtek, hogy napjainkban nem Rotschild, meg a sokféle Speyer unszolná a nemzetekre a kölcsönöket, sokkal inkább a derék Horatius, ha a szerzői jog nem volna olyan tökéletlen, hogy írói honorárium csak ötven évig jár az agymunkás halála után a hátramaradottaknak. Nem tudom, hogy a tehetséges költő, akinek száz és száz szállóigéjét használják ma is olyanok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy kiből „merítenek," mondom, nem tudom, mennyit kapott összegyűjtött költeményeiért. Ám mennyi jutalékban részesedne ma, amikor iskolai tankönyvül használt szemelvényeiért 6 pengő 18 fillért fizet a nyolcadikig felvergődött diák? Istenem, mennyi lehet az értéke a teljes Horatiusnak, ha ilyen tengernyi pénzt érnek csupán a szemelvények? Azt mondod, naiv vagyok? Lehetséges, de akkor is te vertél meg ezzel az adottsággal. Én szeretek hinni egész az abszurdumig, de miért kelljen elhinnem azt is, hogy nem a l.ü'.tő, hanem a versek kiszemelgetője, a künyv bevezetésének irója s maga az a fáradtság az értékesebb, amellyel a könyvet kötelezővé tették az iskolában? Engedd meg, hogy naiv maradjak és sokalljam a szemelvényekért a 6 pengő 18 fillért, ami önmagában is klasszikus ármegállapítás, akárcsak az akaA szovjet a Népszövetség tagja A Tanács egyhangú szavazással felvette Oroszországol a Népszövetség tagjai sorába Magyar javaslat a kisebbségi kérdés tárgyalásáról Genf, szeptember 10. B e n e s cseh külügyminiszter, mint a Népszövetség tanácsának elnöke, ideiglnes közgyűlési elnöki minőségében hétfőn délelőtt megnyitotta a Népszövetség közgyűlésének ülésszakát. — A világ olyan nagy válságon megy jelenleg keresztül — mondotta Benes —, amilyet alig ismer a világtörténelem. A bizonytalanság állandó. A bizonytalanság két forrásból származik, egyfelől az adott tényekből, másfelől bizonyos beteges légkörből. — A Népszövetség mult évi tevékenységének mérlege aktív és passzív tételt mutat fel. A passzív rovatba lehet sorolni a leszerelési értekezlet jelenlegi helyzetét. Véleményem szerint a Népszövetségét méltánytalanul okolják az értekezlet eredménytelenségéért. A passzív rovatba tartozik a két nagy hatalomnak, Németországnak és Japánnak kilépése a Népszövetségből. A Népszövetség rovására irják továbbá a londoni leszerelési értekezlet csőd jét is. — Ezzel azonban aktívái is vannak a Népszövetségnek. így aktiv tételnek lehet tekinteni, az Egyesült-Államoknak a Népszövetséggel való együttműködés iránti készségét. Benes vázolta ezután annak a körülménynek a fontosságát, hogy Szovjetoroszország be óhajt lépni a Népszövetségbe. Jól lehet, vannak nemzetek, amelyek elvi okokból ellenzik ezt a belépést, véleménye szerint ezeknek nincs igazuk. Ezután indítványozta, hogy válasszák meg a közgyűlés elnökét. Leadtak összesen 52 szavazatot és e közül 49-et Sandler svéd külügyminiszter kapott. így őt választották meg a közgyűlés elnökévé. Az uj elnök köszönetet mondott a megtiszteltetésért, mely elsősorban hazáját éri. Indítványozta, hogy a közgyűlés alakítsa meg bizottságait. A leszerelési bizottság, mint a múltban, most sem alakúit meg. A Népszövetség tanácsa este zárt ülést tartott, a szovjetnek a Népszövetségbe való felvétele tárgyában. Az a hir szivárgott ki, elvben kimondották, hogy a szovjetnek állandó tanács-, tagság fog járni. Később kiadott jelentés szerint a Tanács este tartott zárt ülésén egyhangúlag (Portugália és Argentína nem szavazott) ugy határozott, hogy Szovjetoroszországot fel kell venni a NépszöJ vétség tagjai közé és állandó tanácstagságot kell neki adni. Mmw javaslatok a kisebbségek ügyéről A délutáni ülésen az elnök bejelentette, Kogy a magyar kiküldöttől levelet kapott. — Á Nemzetek Szövetsége tevékenységéről beszámoló jelentésnek azt a részét — mondja a javaslat —, amely a kisebbségi kérdéssel foglalkozik, a megelőző évek folyamán követett gyakorlatnak megfelelően juttassák a 6. bizottság elé. Kérem ezt a javaslatot valamennyi kiküldöttel közölni és a közgyűlés elé terjeszteni szíveskedjék. A Népszövetség közgyűlése hivatalosan lajstromozni fogja Magyarország határozati javaslatát, amely ázt kívánja, hogy a politikai bizottság — mint minden évben —, most is foglalkozzék a kisebbségek ügyével. démiai kiadványok tiszteletdíja, ahol centiméterrel mérik az elismerés anyagi részét. De sokallani vagyok kénytelen a többi tételt is, mikor végigszaladok az árjegyzékeken és sürün emlegetem Jézust, nemkülönben Máriát, — elnyomva magamban a pogányság felé hajló s nyelvtanilag is került erősebb indulatszókat: Hosszú esztendők óta folyik e körül a harc, a keserű méltatlankodás, időnkint hallani is némi megnyugtató igéket, de az eredmény a könyvek árának rohamos emelkedésében csucsosodik ki. Jól van, elhiszem, hogy drága a nyomda, meg a papir, de amikor sokezer példányban jelenik meg olyan könyv, aminek az elhelyezése biztos, hiszen muszáj megvenni, különben hazaküldik a gyereket az iskolából, — miért nehezedik az emberiségnek egyik része ekkora kegyetlenséggel a másikra? Csak a temetkezéseknél lehet hasonlót tapasztalni, mert ott az üzleti élénkség azt szuggerálja, hogy gyászában az ember nem alkuszik. Ebben az ankettektől tehetetlenségre kárhoztatott országban miért nem hivják egyszer össze a legöregebb, legtapasztaltabb tanárokat, majd megmondanák, — mint ahogy bizalmasan nekünk is el szokták árulni, — hogy a fele tankönyv is sok és felesleges s amit megyhagynak, annak is nyugodtan ki lehet tépni a felét, ha nem a kétharmadát. Csakhogy akkor nem lehetne az első gimnáziumban használt „Német nyelviskoládért (pardon, a nyelvtankönyv más, az még külön van,) 5 pengő 98 fillért kérni, az algebrákért, geometriákért 6.18-at, 7.42-őt és 8.70et, az ötödikes növénytanért 6.18-at, a „Magyar Flóra Kishatározója" című misztikusan hangzó micsodáért 5 pengő 98 fillért, az Uiasért (Homerost épp ugy kinullázván a szerzői részesedésből, akárcsak Horatiust) 5 pengő 56 fillért, hat pengőnél többet egy történelemkönyvért, 7.21-et a harmadik leányliceumi mennyiségtanért, 4.43-at a „Társadalmi alapismere!ek"-ért a női felsőkereskedelmiben, ahol ehhez a tudományhoz gyakorlatilag olcsóbban is hozzájutnak. Csak futtában való szemelvényeket adunk, mert hasábokat lehetne megtölteni ezekkel a hajborzoló adatokkal, igy is tüneményes kitalálás, hogy a gimnázium első osztályában 30 pengőn felüli összesbe kerülnek a tan-