Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-11 / 204. szám

DELMAGYARORSZAG ^laiMiyMMBWftlIlIWTO^^ HMM SZEGED, SgerketslOs^p: Somooyl uccu em, Telelőn : ¿3-33. ^tUadóhlvolal bölc»»n^Ooyvlár « legytooda : Aradi ucca 8. Telefon : 13-06. « Nyomda t Utw Lipöl uccn 1». Telefon • 13-»btt. Tavira« tf icyilicim i PÉImeflynroritaa Kedd, 1934 szépL 1L Ara 12 füléi X. évfolyam, 204. sz. r.É.S t Havonta helyben 3.2« Idéken M Budapesten 3.00, klllf »IdUn ö.4() penqft. # Egyes sxám Ara hétkitz­nap Ü, tbíAt- és llrineonap ZO (111. Hlr­rtéreíek fel-vétele intKo szerint. Mecite­1 IcmieiÉXjBl JMU>Q»ta jreriaea. Veni sánete Jöjj e! Szentlélek' úristen s amikor malasz­tot bocsátasz az ifjúság azon részére, amely­nek meg van engedve, hogy tanulhasson, légy elnéző a nehézfejüekkel szemben, mert valahogyan csak átvergődnek ők is az iskola tölgyfapadjain s természetadta élelmességgel megalapozzék karrierjüket a közéletben, nem ugy, mint sok sültgalambleső, aki a könyvek­től sose jut el a vasalt nadrág tudományáig: Azonfelül kérünk, árasszál el bennünket vér­zivatarokban kerékbetörötteket, értelem­mel, tanáccsal; főleg ötlettel, hogy abszolút fizetési kizsigereltetésünk idején, amikor a kereskedelemben is csak akkor van forgalom, ha a boltos szédülten forog maga körül, hon­nan teremtsük elő a beiratkozásra, a tandíjra való valutát, nem kevésbé ama kincseket, amik fedezik a tankönyvek árát? Te örökkön való vagy és láttál mindent, ami a világ teremtése óta adódott, ismerted már ama pogányokat, akiket ma ókori klasszi­kusok nevén ismer a profán tömeg s bizo­nyára tudod, hogy ők nem ismerték a tandij súlyos intézményét, amely bár csekklapokon és részletekben, de feltétlenül befizetendő egy másik közintézménynél. A pogányok nem lehettek még a te hiveid, mert sokkal később érkeztél el hozzájuk, viszont aligha voltak művészetben, műveltségben elmara­dottak, hiszen tiszteletedre az ő nyelvükön szállanak ma is a magasba a zsolozsmák s ezen a nyelven fejtegetik földi szolgáid, az igen tiszteletreméltó többféle szerzetes Atyák, a példátlan szépségeket, amik törté­netírásban, költészetben alapvetői lettek min­den rendű műveltségnek. Jámbor szolgád, e sorok rabszolgaságból soha fel nem szabaduló róvogatója, ebben a pillanatban képtelen megmondani, volt-e tan­dij akkoriban is, mikor az iskolát a szabad természetben tartották s mosolygó pogány istenek tekintgettek világias szemmel a tudo­mányszomjas uj generációra. Egy kicsit el­feledtem, kiment a fejemből az utolsó husz évben, ne csodáld, hogy kiszorította a sok minden. Annyit azonban körülbelül sejtek, hogy napjainkban nem Rotschild, meg a sok­féle Speyer unszolná a nemzetekre a kölcsö­nöket, sokkal inkább a derék Horatius, ha a szerzői jog nem volna olyan tökéletlen, hogy írói honorárium csak ötven évig jár az agy­munkás halála után a hátramaradottaknak. Nem tudom, hogy a tehetséges költő, akinek száz és száz szállóigéjét használják ma is olyanok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy kiből „merítenek," mondom, nem tudom, mennyit kapott összegyűjtött költeményei­ért. Ám mennyi jutalékban részesedne ma, amikor iskolai tankönyvül használt szemel­vényeiért 6 pengő 18 fillért fizet a nyolcadi­kig felvergődött diák? Istenem, mennyi lehet az értéke a teljes Horatiusnak, ha ilyen ten­gernyi pénzt érnek csupán a szemelvények? Azt mondod, naiv vagyok? Lehetséges, de akkor is te vertél meg ezzel az adottsággal. Én szeretek hinni egész az abszurdumig, de miért kelljen elhinnem azt is, hogy nem a l.ü'.tő, hanem a versek kiszemelgetője, a künyv bevezetésének irója s maga az a fá­radtság az értékesebb, amellyel a könyvet kö­telezővé tették az iskolában? Engedd meg, hogy naiv maradjak és sokalljam a szemelvé­nyekért a 6 pengő 18 fillért, ami önmagában is klasszikus ármegállapítás, akárcsak az aka­A szovjet a Népszövetség tagja A Tanács egyhangú szavazással felvette Oroszországol a Népszövetség tagjai sorába Magyar javaslat a kisebbségi kérdés tárgyalásáról Genf, szeptember 10. B e n e s cseh külügymi­niszter, mint a Népszövetség tanácsának elnö­ke, ideiglnes közgyűlési elnöki minőségében hétfőn délelőtt megnyitotta a Népszövetség közgyűlésének ülésszakát. — A világ olyan nagy válságon megy jelen­leg keresztül — mondotta Benes —, amilyet alig ismer a világtörténelem. A bizonytalanság állandó. A bizonytalanság két forrásból szár­mazik, egyfelől az adott tényekből, másfelől bi­zonyos beteges légkörből. — A Népszövetség mult évi tevékenységének mérlege aktív és passzív tételt mutat fel. A passzív rovatba lehet sorolni a leszerelési értekezlet jelenlegi helyzetét. Véleményem szerint a Népszövetsé­gét méltánytalanul okolják az értekezlet ered­ménytelenségéért. A passzív rovatba tartozik a két nagy hatalomnak, Németországnak és Ja­pánnak kilépése a Népszövetségből. A Népszö­vetség rovására irják továbbá a londoni lesze­relési értekezlet csőd jét is. — Ezzel azonban aktívái is vannak a Népszövetségnek. így aktiv tételnek lehet te­kinteni, az Egyesült-Államoknak a Népszövet­séggel való együttműködés iránti készségét. Benes vázolta ezután annak a körülménynek a fontosságát, hogy Szovjetoroszország be óhajt lépni a Népszövetségbe. Jól lehet, vannak nem­zetek, amelyek elvi okokból ellenzik ezt a be­lépést, véleménye szerint ezeknek nincs iga­zuk. Ezután indítványozta, hogy válasszák meg a közgyűlés elnökét. Leadtak összesen 52 szava­zatot és e közül 49-et Sandler svéd külügymi­niszter kapott. így őt választották meg a köz­gyűlés elnökévé. Az uj elnök köszönetet mondott a megtiszteltetésért, mely elsősorban hazáját éri. Indítványozta, hogy a közgyűlés alakítsa meg bizottságait. A leszere­lési bizottság, mint a múltban, most sem alakúit meg. A Népszövetség tanácsa este zárt ülést tartott, a szovjetnek a Népszövetségbe való fel­vétele tárgyában. Az a hir szivárgott ki, elvben kimondották, hogy a szovjetnek állandó tanács-, tagság fog járni. Később kiadott jelentés szerint a Tanács este tartott zárt ülésén egyhangúlag (Portugália és Argentína nem szavazott) ugy határozott, hogy Szovjetoroszországot fel kell venni a NépszöJ vétség tagjai közé és állandó tanácstagságot kell neki adni. Mmw javaslatok a kisebbségek ügyéről A délutáni ülésen az elnök bejelentette, Kogy a magyar kiküldöttől levelet kapott. — Á Nemzetek Szövetsége tevékenységéről beszámoló jelentésnek azt a részét — mondja a javaslat —, amely a kisebbségi kérdéssel fog­lalkozik, a megelőző évek folyamán követett gyakorlatnak megfelelően juttassák a 6. bizott­ság elé. Kérem ezt a javaslatot valamennyi ki­küldöttel közölni és a közgyűlés elé terjeszteni szíveskedjék. A Népszövetség közgyűlése hivatalosan laj­stromozni fogja Magyarország határozati javas­latát, amely ázt kívánja, hogy a politikai bi­zottság — mint minden évben —, most is fog­lalkozzék a kisebbségek ügyével. démiai kiadványok tiszteletdíja, ahol centi­méterrel mérik az elismerés anyagi részét. De sokallani vagyok kénytelen a többi tételt is, mikor végigszaladok az árjegyzékeken és sürün emlegetem Jézust, nemkülönben Má­riát, — elnyomva magamban a pogányság felé hajló s nyelvtanilag is került erősebb in­dulatszókat: Hosszú esztendők óta folyik e körül a harc, a keserű méltatlankodás, időnkint hal­lani is némi megnyugtató igéket, de az ered­mény a könyvek árának rohamos emelkedé­sében csucsosodik ki. Jól van, elhiszem, hogy drága a nyomda, meg a papir, de amikor sokezer példányban jelenik meg olyan könyv, aminek az elhelyezése biztos, hiszen muszáj megvenni, különben hazaküldik a gyereket az iskolából, — miért nehezedik az emberi­ségnek egyik része ekkora kegyetlenséggel a másikra? Csak a temetkezéseknél lehet ha­sonlót tapasztalni, mert ott az üzleti élénkség azt szuggerálja, hogy gyászában az ember nem alkuszik. Ebben az ankettektől tehetetlenségre kár­hoztatott országban miért nem hivják egy­szer össze a legöregebb, legtapasztaltabb ta­nárokat, majd megmondanák, — mint ahogy bizalmasan nekünk is el szokták árulni, — hogy a fele tankönyv is sok és felesleges s amit megyhagynak, annak is nyugodtan ki lehet tépni a felét, ha nem a kétharmadát. Csakhogy akkor nem lehetne az első gimná­ziumban használt „Német nyelviskoládért (pardon, a nyelvtankönyv más, az még kü­lön van,) 5 pengő 98 fillért kérni, az algebrá­kért, geometriákért 6.18-at, 7.42-őt és 8.70­et, az ötödikes növénytanért 6.18-at, a „Ma­gyar Flóra Kishatározója" című misztikusan hangzó micsodáért 5 pengő 98 fillért, az Uia­sért (Homerost épp ugy kinullázván a szerzői részesedésből, akárcsak Horatiust) 5 pengő 56 fillért, hat pengőnél többet egy történe­lemkönyvért, 7.21-et a harmadik leányliceu­mi mennyiségtanért, 4.43-at a „Társadalmi alapismere!ek"-ért a női felsőkereskedelmi­ben, ahol ehhez a tudományhoz gyakorlatilag olcsóbban is hozzájutnak. Csak futtában való szemelvényeket adunk, mert hasábokat lehetne megtölteni ezekkel a hajborzoló adatokkal, igy is tüneményes ki­találás, hogy a gimnázium első osztályában 30 pengőn felüli összesbe kerülnek a tan-

Next

/
Thumbnails
Contents