Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-08 / 203. szám

DÉLMAGYARCRSZÁG 1934 szeptember 8: Iskolai fehérnemüek, kötények, gyermek harisnyák pöiiák'Testvéreknél Részletre Is legelőnyösebben vehet kerékpár!, gramofont, rádiót Déry 9épéruházban ÍSSMJffiESSk. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (A mogorva humorista) Egy régi vicc szerint a kávéházban megkérde­zik a pincért: — Ki az a csendes dühöngő ott a sarokban? Olyan gyilkos saemmel néz körül, hogy az ember halálos aggodalomban él, mikor rohan neki. — Ne tessék félni, mondja a pincér, az az ur a aépszerü humoristánk s most szerkeszti az élclap­ja legközelebbi számát. K°vés emberre volt ez annyira találó, mint Mu­rai Károlyra, a tavaly elhunyt kiváló iróra, aki halála előtt jó két évtizeddel beszüntette az iro­dalmi munkásságát, pedig valamikor az egész or­szágot kacagtatta meg ragyogó humoreszkjeivel. A Virágfakadás és Huszárszerelem kis vígjátékai után pedig azt hitték, hogy ő lesz korának leghí­resebb da rabirója. Csendes, szinte emberkerülő, ember volt Murai, hamar mogorva tudott lenni. Egyszer valami bo­nyolult szegedi uccaberendezést magyarázok neki, amire átveszi a szót és folytatja tökéletes helyi Ismerettel. — Nini, csodálkozom, egész jól tudja. Mikor Járt Szegeden? — Legutóbb a mult héten. — Miért nem tudtunk róla? — Ott vapvok én körülbelül minden hónapban egyszer, amikor magam akarok maradni. Érkezem este, megyei vissza az éjféli vonattal. Akkor mondta el, hogy más vidéki várost is meglátogat ezen a módon, öt ne várják, ne irá­nyítsák, ne szórakoztassák, ne untassák. A Pesti Hírlap szerkesztőségében, ahol évtize­dekig dolgozott, volt olyan munkatársa is, aki nem ismerte személyesen. Hogy engem néha kitünte­tett a gorombáskodásával, ez messzebbrevezethe­tő okokon mult. Én már diákkoromban munkatár­sa voltam a Mátyás Diáknak. A Haverda-ügy szegedi tárgyalásáról én tudó­sítottam a Pesti Hírlapot. Mikor ezt követőleg leg­közelebb fenn vagyok a P. H.-nál, alig hogy belé­pek, azt mondja valakinek Schmittely segédszer­kesztő. a világ legközömbösebb embere minden Iránt, ami nem szerkesztés, aki épp ugv csak Jó­kai urnák titulálta beszédközben az iró-fejedelmet, mint ahogy „Tisza ur"-ként kezelte a nagy mi­niszterelnököt, — mondom odaszól valakinek: — Mondja meg a Murainak, hogy itt Sz. Percbe se telik, robog be ő maga és mérgesen rámtámad. — Én akartam magával beszelni. A tndtára <dom, hogy szóltam Légrádynak, emelje fel a sor­dijáí, de csak ugy, ha rövidebb tudósításokat Ír. Mit csinált ezzel a Haverda Mariskával is' Mire az ember a végére ér a riportjának, annyi Ideje veszett el, hogy nem jut ideje más dolog olvasá­sára. — Mit felelt a Légrády szerkesztő ur, — kér­deztem egy kis félsszel. Most már egészen mérges volt Murai. — Hát lehet azzal ilyesmiben beszélni? ö is ma­Papírt Traubnálf Klauzál tér. Kiss D.-palota Diákok! írószereket szaküzletben vásároljatok! Negyedives rajztábla —.98 Vászon iskolatáska 1.80 12 drb-os festékkészlet fémdobozban 1.— 10 drb palavessző —.16 KihuzÓ9 keményfa tolltartó —.510 FÜZETUJDONSAG: Pepita füzet spirális készülékkel, kockás, sima és vonalas: 40 lapos, 60 lapos. 80 lapos, 100 lapos ,12 fill. 16 fill. 60 fill. 72 fin. gának adott igazat. Volt vele még más ügyem Is. Platz Bonifác néhai tankerületi főigazgató diák­buktató szigorúsága halálba kergetett egyszeregy diákot. Természetes, hogy a sajtó, különösen a Pesti Hirlap, támadta Platzot, de a P. H. egyéb­ként is megragadott minden alkalmat, hogy üthes­sen rajta. Nekem azért volt ez kellemetlen, mert én tudó­sítottam a lapot, Platz-cal szívélyes viszonyban éltem, azonban tessék megérttetni egy realitások­tól távol élő emberrel, aki amellett makacs is, hogy mi mindent Ír meg maga a lap is a tudósító­ja nélkül. Mondom hát egyszer Schmittellynek. — Ne bántsák annyira Platzot. Azt hiszi, én piszkálom. — Beszéljen Muraival, mondja Schmittely, ne­kem közömbös az ügy. — Hát Murainak?" — Ugy látszik, neki nem, mert ő Ír mindig róla. Megyek hát a nagy humoristához és nyújtom a közbenjáró panaszom. Kimélje a főigazgatót. Majd felfalt, akkorát kiáltott rám. Hogy lehet egy ilyen gyerek,gyilkost védelmez­ni? Azért is kizsigerelem még néhányszor, ha má­sért nem, már csak a nevéért. Hogy hívhatnak val lakit Platznak is. Bonifácnak is? Soha ennél gro­teszkebb összeállítást. Humorista léttemre se tud­nék hasonlót kitalálni. Murainak virágkorában volt egy állandó alakja, a Bandi gyerek, annak a vásottságáról, javithatat­lanságáról Irta a legkedvesebb történeteit. A vége mindig az volt, hogy Bandit megverték. Most az­tán, mikor a pedagógus-főigazgató vágott végig a sok Bandin, Murai a gyerekeket vette védelmébe. Egyszer Platz felfüggesztette a szegedi állami főgimnáziumban a magyar írásbeli érettségit. El­szaladjam hozzá meggyőzni, hogy nincs igaza, hogy végeredményben nem a diákokat bünteti, ha­nem magamagának árt. — Megírják a lapok az esetet, felhánytorgatják a régi kellemetlen érettségi dolgokat, a sajtó ilyenkor mindig a gyerek mellett foglal állást. Azzal mondom neki a már ismert frazeológiát, mi szokott következni, ám ő csak összeszoritfi 1 papir-vékonv aj.ikát. ,— Ne.m és nem! Nagyon sajnálom. — Én a főigazgató urat sajnálom, de hát gyenge vagyok. Minden esetre megtettem a kötelessége­met. ajánlom magam. Másnap a P. H kéjelegve .szedi le Platzról a keresztvizet és megírja mindazt, amit előre meg­jósoltam neki. Csak azért, mert olyan groteszk a neve. Hát ki tud tisztába jönni egy humorista szempontjaival? Amig élt Platz, élő ember nem ludta kiverni a fejéből, hogy nem én írtam ellene a támadást. Ez­úttal az utolsót. — Megvan benne ugvanaz a gondolatmen«!, amit ön nekem előterjesztett („Előterjesztett!" Talán ez mindennél jobban Jel­lemzi.) — Ha parancsolja, főiaizeató ur. Murai Írásba adja, hogy ő a szerző. Felhatalmazott, hogy kö­zöijsm önnel. — Persze, hogy önnek szívességet tegyen... A fejembe szaladt a vér. — üram, ha ön nem volna pap, erre most na­gvon furcsán felelnék. Igv csak elajánlom magam, mi soha az életben nem értjük meg egymást, mert azt méltóztatik hinni, hogy egyedül önnek van be­csülete és szavahihetősége. Pedig higyje el, hogy kerül ebből a ritka két portékából, rivilkörökben is. Sose beszéltünk többet, azonban Murai őszig nyugdíjba kergette. Magányos Murai Károly életének" utolsó évti­zedeiben mikor szakított a szépirodalommal, a P H.-nál napihirekbe ölte a tehetségét. Az igaz, hogy az újságnak volt néha 5—6—8 oldalnvt uj­donságí rovata, apró események irodalmi finom­sággal megirva, társadalomtudományi értekezé­sek, vezércikkek, szatirák fél-háromnegyed hasá­bon, minden jelzés nélkül, az igazi újságíró áhíta­tával. Nem egy ember mondja, hanem a laü. Ebéd után ment be a szerkesztőségbe s hat óra felé, mikor a munkatársak gyülekezni kezdtek, már szedte a kalapját, a botját, elvonult. Később, mi­kor a lapok terjedelme sok mindenféle kényszerű­ségbe csökkent, luxus lett a finoman tökéletes, fe­jedelmi hírrovat, Murai szerkesztői üzeneteket irt, itt is száz, meg száz problémát vetve fel és oldva meg. Ebbe temette el az egész irodalmi múltját épp ugy, mint a külóncsége titkát Bob. Olcsó filmek, lemezek jó minőségben LIEBMANN fotóüzletben Kelemen ucca 12. 17.770—1934. szám E3 árverési hirdetmény-kivonat Szopper Ferenc végrehajtatónak Gozdanovícs (Gimesi) Kálmán végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 100 P tőkekövetelés és járu­léka behajtása végett a szegedi kir. járásbíróság területén levő. Kistelek községben fekvő, s a 1. kisteleki 213. sz. betétben A. I. 1. sorszám, 914. hrszám alatt felvett „Ház 111. sz. a. udvarral a beltelekben" eln. 154 négyszögöl kiterjedésű in­gatlanból a B. 12. sorszám szerint Gozdanovícs Kálmán rtevén álló egynyolcad részre — 1575 P kikiáltási árban, — a C. 18. sorszám alatt özv. Gozdanovícs Kálmánné javára bekebelezett ha­szonélvezeti jog fenntartásával; 2. kisteleki 2222. sz. betétben A. I. 1—3. sorszám 355S—9-b-2, 3558—10-b, 3558—11. hrszám alatt fel­vett „Bét a disznóhalmi dűlőben," „Mocsár n. o.,H „Szántó u. o.," eln. 154 négyszögöl, 1 hold 63« négyszögöl, 3 hold 1376 négyszögöl kiterjedésű in­gatlanból a B. 4. sorszám szerint Gozdanovícs Kálmán nevén álló egynyolcad részre — 356 P 50 fill. kikiáltási árban, — a C. 9. sorszám SBerint özv. Gozdanovícs Kálmánné javára bekebelezett haszonélvezeti jog fenntartásával; Kálmánné javára bekebelezett haszonélvezett Jog fenntartásával; 3. kisteleki 2522. sz. betétben A. I. L sorszám 3557—1 a—2. hrszám alatt felvett „Szántó a disz­n óh almi dűlőben" eln. 1- h. 800 négyszögöl kiter­jedésű ingatlanból a B. 5. sorszám szerint Go* danovics Kálmán nevén álló egynvolcad részre — 29 P 30 fillér kikiáltási árban, — a C. 13. sorszáM szerint özv. Gozdanovícs Kálmánné javára bekebe­lezett haszonélvezeti jog fenntartásával. Az árverést 1934. évi szeptember hó 24 napján délelőtt 11 órakor telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében földszint 10 fogják megtartani. Az árverés alá eső illetőségeket Bozsó József, dr. Maiina Lajos és az Orsz. Társadalombiztosító In­tézet kérelmére a kikiáltási árak fél, kétharmad, kétharmadnál; Szopper Ferenc kérelmére pedig 1400 P-n él, 300 P-nél, 80 P-nél alacsonyabb áron eladni nem lehet (5610—931. M. E.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpén­zül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni. Az, aki az Ingatlanért a kikiáltási árnál maga­sabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki som akar. köteles nvomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyan­annvi százalékáig kiegészíteni. Szeged, 1934. éri junius hó 1 napján. Dr. Furdek s. k. kir. járásbirS. Kiadmány hit.: SzVkelyhidy s. h. tis«t yas, AM ifMrM. uiaiai üzletét áthelyezte Károlyi ucca 4. szám alá. Mindennemű háztartási cikkben, késekben, szerszámokban nagy választék. — Olcsó árak 1 Cserépkályhák különféle szín és méretben kaphatók, átrakások m elrendel hetők Landesberg cementárugyárában, Szeged. >7 összes énifkeiési anvauok leniobJ) beszerzési forrás«.

Next

/
Thumbnails
Contents