Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-08 / 203. szám

DELMAGYARORSZAG ^mmmmanmmmm^mmu i i SZEGED, 9zert<ewlO*«g: Somogyi uccu Í2.,l.em,Telefon: 23-33.-Kiadóhivatal kölcsünkönyvlAr é* Jegyiroda : Aradi urrn X. 1 elelnn : 13^)6. Nyomda : t«w Lipót nrrn ÍM. Tele»»»« - oO. Tavira« leveleim: Délmagyarortzaq Sceged II zsugorított egyetem A régészek ismerik a zsugorított holttesteket. Összekötözve és összezsugorítva temették el hozzátartozóikat a régi kor emberei, igy akartak védekezni az ellen, hogy a holtak szellemei visszatérjenek az élők közé. Szeged vidékén százszámra tárták fel a zsugorított holtak sírjait, — eddig csak zsugorított halottaink voltak, de ezentúl zsugorított egyetemünk is lesz. Először azzal fenyegetőztek, hogy megszüntetnek egy fakultást. Azután rájöttünk arra, hogy a fakultás megszüntetésével miért fenyegetőztek? Csak azért, hogy fájdalom nélkül, ellenkezés nélkül és felzudulás nélkül szüntethessenek meg katedrákat. Még — nem tagadjuk, — a megkönnyebbülés érzésével is fogadtuk a katedrák megszüntetésének hírét. Inkább legyen pár katedrával kevesebb, de legyen teljes, maradjon ép az egyetemünk. A katedrák számának összezsugoritása kicsit mohóbban történt, mint ahogy várni lehetett volna s mintahogy az első jelek jövendölték. Több megüresedett katedra marad betöltetlen és több tanárt helyeztek el a szegedi egyetemről, mint amennyinek elsorvasztását a vidéki egyetem katedráinak kiegyenlítése megkövetelhette. Először elsorvasztották a katedrák számát, azután elsorvasztják az egyetemi hallgatók számát is. A kisebb létszámú tanári kar kisebb létszámú hallgatóságot taníthat eredményesen s mintha csak azért kellett volna ilyen radikálisan csökkenteni az egyetemi tanárok számát, hogy ilyen radikálisan lehessen csökkenteni az egyetemi hallgatók számát is. Minél kevesebb a tanár, annál kevesebb a növendékek száma is s minél kevesebb a tanárok száma, annál kevesebb kutató búvárkodás, annál kisebb terjedelmű tudományos munka folyik a szegedi egyetem falain belül. S ha az egyetem jelentőségét a benne folyó s általa irányított tudományos munka terjedelmével mérjük fel, akkor is csak a legfájdalmasabb érzéssel fogadjuk azt a veszteséget, amit a szegedi egyetem elsorvasztásával mérnek a város kulturális jelentőségére s szellemi életére. Erről a- kérdésről nem tudunk a kettős könyvvitel logikájával gondolkozni s a veszteségeinket nem tudjuk, nem is akarjuk a könyvvezetés szabályai szerint megállapítani. Mert máskép eszünkbe jutna talán az is, hogy ha már csökkentik a tanári létszámot és csökkentik az egyetemihallgatókszámát, akkor talán illenék valamiképen csökkenteni azokat az áldozatokat is, amelyeket ez a várbs a teljes létszámú tanári karu és teljesebb létszámú hallgatóságu egyetemért ajártlott fel és hozott meg. A miniszteri rendelet megszabja, hogy hány hallgatót vehetnek fel a szegedi egyetem különböző fakultásaira, de a miniszteri rendelet kibocsátásakor senki nem vette, senki nem vehette s/ámba azt, hogy a szegedi polgároknak hány kitűnő gyermeke fog jelentkezni a szegedi egyetemre felvételért. A város abban a feltevésben s annak a kijelentésnek elhangzása után ajánlotta fel példátlanul súlyos áldozatait a szegedi egyetemért, hogy a szegedi polgárok gyermekei akadálvtaSzombaí, 1934 szepí. 8. Ar« 20 fillér X. évfolyam, 203. sz. mm ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «» Budapesten 3.00. KUIfHldtta 0.-40 pengfl. * Egyes szám Ara hétkiiinap 12, vntAr- 6* tlnneonan 20 (111. Hirdetések telvetele tarlta sxerlnl. MeolelenlK nettó kl vet elévet ngponla.reaaei lanul végezhetik el egyetemi tanulmányaikat az áldozatkészségükkel és teherviselésükkel megépített és fenntartott egyetemen s most azt látjuk, hogy a s z e g edi jelentkezések számbavétele nélkül állapítja meg a politikai hatalom az egyetemre felvehetők számát s a szegedi egyetemet, mely mindig népesebb volt, mint a másik két vidéki egyetem, egyetlen tollvonással kényszeríti 1 e a pécsi egyetemnek a hallgatók és tanárok számának mért nívójára. A város hatósága megszólal és azt mondja, hogy — nem kapott még hivatalos értesülést. Attól tartunk, még nagyon sokáig nem is fog kapni. Ha a város hatósága csak akkor kel a város polgárságának s a város intézményeinek védelmére, ha a város polgárságát s a város intézményeit fenyegető veszedelmekről hivatalos értesülést kap, akkor, attól tartunk, nagyon keveset lesz módjában tenni városáért a városi hatóságnak. A szegedi szülők gyermekei előtt nyissák meg a szegedi egyetemet, — nem kell hivatalos értesülés ahhoz, hogy ennek a kívánságnak, ennek a jogos követelésnek minden morális erejével igyekezzék a város vezetősége érvényt szerezni. A polgárok az áldozatot nemcsak a szegedi egyetemért, hanem a gyerekeikért is hozták s azt kell látniok, hogy a gyerekeikért hozott áldozatot hiába hozták meg. Annak a kétoldalú megállapodásnak azonban, aminek alapján a város polgársága teljesített, nemcsak jogi, hanem erkölcsi tartalma is van és a mi feladatunk az, hogy ha másként nem sikerül, akkor a politikai erők latbavetésével szerezzünk elismertetést ennek az erkölcsi jogcímnek. Pár évvel ezelőtt világnézeti katedrákat állítottak fel, pár évvel ezelőtt még párhuzamos katedrákat szerveztek katolikus és protestáns vallású tanárok számára, pái évvel ezelőtt még ha nem tudtak megállapodni a kinevezendő tanár személyében, akkor katedrát szerveztek az érdemes jelöltek mindegyikének. S ma elsorvasztják a tudomány fejlesztésére hivatott katedrákat, kioltják a kutatás mécseseit, ma nem az egyetemi tanárt tartják itt, hogy az egyetem dologi felkészültségében fejezze be elkezdett munkáját, hanem elvezénylik a könyveket és műszereket a távozó tanárok személyi podgyászaként. Aki öt évvel ezelőtt ennek a kultúrpolitikának tapsolni tudott, az e ssen most kétségbe afölött, amit látni kénytelen. S ez a kétségbeesés is sokszorozza meg a város erejét, amivel harcba indul egyetemének épségeért, teljességeért és csorbítatlan jelentőségeért. Francia-olasz szövetség ? Mozgalmas napok Genfben — Megkezdődöfi a Népszövetség tanácskozása — Ausztria függeílensége és a Dunavöigy kérdése Genf, szeptember 7. A Népszövetség tanácsának 81. ülésszaka pénteken délelőtt fél 11 órakor nyílt meg Benes cseh külügyminiszter elnöklete alatt. A tanácsülés megnyitása után zárt ülésre vonultak vissza. Ennek során megállapították a napirendet, majd a költségvetési és adminisztratív természetű ügyeket intézték el. 11 órakor nyilt meg a rendes" nyilvános ülés. Az első ülés alig negyedóráig tartott, amelyen csak apróbb kérdésekkel foglalkoztak. A Saar.ügyre csak szombaton, vagy hétfőn kerül sor. Az állítólagos francia—olasz szövetségről szóló feltűnést keltő hirek nagy meglepetést keltettek. Az olasz külügyminisztérium főtisztviselői azonnal megcáfolták. Megengedik ugyan, hogy megbeszélések folytak a két ország között, de ezek még nagyon kezdetleges állapotban vannak és még nem érték el a tárgyalásoknak nevezhető álláspontot. Francia—olasz politikai vagy katonai szövetségről pedig szó sincs. Barthou tárgyalása Edennel és Benessel Genf. szeptember 7. Barthou francia külügyminiszter. aki reggel 8 órakor Genfbe érkezeti, még a pályaudvaron rövid beszélgetést folytatott Éden főpecsétőrrel, az angol küldöttség vezetőjével. A francia külügyminiszter ezután Benes cseh külügyminiszterre] tárgyalt. A két államférfi teliesen egyetértett nemcsak Oroszországnak a Népszövetségbe való felvételével kapcsolatos valamennyi kérdésben, hanem a keleti es»yezménytervből folyó kérdésekben is. Megvizsgálták Középeurópa helyzetét és mindketten ugy találták, hogy az osztrák függetlenség ügve teljes mértékben nemzetközi és azt csak Anglia. Fnnciaorszá? és Olaszország eavüttes felléoése. valamint a Duna-vidék, az őt dunai állam két oldalú megeg uló gazdasági megszervezés által ni. SS nézéséin alalehet megöl. Biztonsági garanciák és Ausztria függetlensége Páris, szeptember 7. A Journalé des Debats ugy értesül, hogy a keleti egyezmény ügye ferinakad. Genfben ma elterjedt hirek szerint a Rómában kötött olasz—osztrák—magyar egyezményeket a közeljövőben lényegesen módosítják és keretei közé oly biztonsági garanciákat is beleillesztenek, amelyek az eredeti terv szerint a keleti egyezményben szerepeltek volna. Az ilyen módón kiszélesített keleti egyezményben Ausztria függetlensége uira támaszt nyerne. A magyar delegáció Genf, szeptember 7. Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő, népszövetségi megbízott, pénteken délelőtt Genfbe érkezett. A genfi magyar küldöttség tagjai a következők. Megbízottak: T á n c z o s Gábor nv. lovas, sági tábornok, Eckhardt Tibor országgvü* lési képviselő, Tahv László rendkívüli köa vet és meghatalmazott miniszter, a genfi mngvar követség vezetője. Helvettes megbízottak gróf A p p o n v i Albertné, S i e d 1 e r Géza tábornok, 0111 ik Gvörgv-, Szent Istvánv Béla miniszteri tanácsos és Baranyai Zoltán követségi tanácsos. Összeül a focarnoi bizottság Bern, szeptember 7. A Locarnoban tartott kongresszus utolsó ülése bizottságot küldött ki. ho^y tegye tanulmánytárgyává a népszövetségi alapszabály revíziójának kérdését. A kongresszus az államok közötti egyenlőség elvének fenntartásán fog fáradozni.