Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-04 / 199. szám

10" 1 .,. ' 'r In, 4; DÉLMSG7ARORSZÁG 3 fl rendőrség lefoglalta, a főfémjelző hivatal elvitte a szegedi muzeuntóól a nagyszéksósi aranycsészét A Móra-leletek folytatásának furcsa kalandia — A Nemzeti Muzeum feljelentése a szegedi muzeum ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt héten kellemetlen meglepetés és igen súlyos veszteség érte a szegedi muzeumot Móra Ferenc elárvult intézetét. A rendőrség emberei hivatalos végzés alapján elvitték a nagyszéksósi aranyiele) egyik legértékesebb darabját, azt a három darab vágott csészealjat, amit Bálint Imre talált az óv elején ugyanazon a helyen, ahol néhány évvel ezelőtt Móra Ferenc megtalálta világhírűvé vált hatvanhárom darabból álló aranyi eletét. A rendőrség eljárásának érdekes előzményed vannak. Még húsvét táján történt, hogy Bálint Imre, akinek .Nagys-zéksóson van kisebb szőlője, megjelent az egyik szegedi ékszerésznél és eladásra kínált fel egy súlyos, össze-vissza horpadt aranycsészét• Az ékszerész azonnal játtá, hogy régiségről van szó. Visszatartotta a'gyanútlan gazdát, körben értesítette a rendőrséget és csakhamar detektívek jelentek meg az ékszerészüzl etben. A detektívek előállították a gazdát és magukkal vitték az aranycsészét. Bálint Imre a rendőrségien elmondotta, hogy a csészét a nagyszéksósi szőlőben találta kapálás közben ugyanazon a helyen, ahol évekkel előbb Móra Ferenc végzett ásatásokat gazdag eredménnyel. Gondolta, hogy a csészét ő találta, tehát szabadon rendelkezik vele, behozta hát Szegedre, hogy itt eladja. A rendőrség lefoglalta az aranyIeletet, értesítette róla a muzeumot, amelynek ügyeit akkor már dir. Cs- Sebestyén Károly egyetemi magántanár intézte, a nemrégen elhunyt Móra Ferenc helyettese. Sebestyen megvizsgálta az aranycsészét és megállapította, hogy az a Móra-féle aranylelethez tartozik, aranyértéke is igen nagy, tudományos értéke pedig felbecsülhetetlen. Mivel Bálinit Imre elejtett szavaiból arra lehetett következtetni, hogy előkerült még más is a nagyszéksósi homokiból, Sebestyén kiküldötte Móra hűséges famulusát, Kotormány Jánost NagyszéksósTa- Kotormány János ugyanis alaposan isimerte a terepet, Móra annakidején az ő közreműködésével végiezte kinn a kutatásokatKotormány János nem is jött vissza üres kézzel, magával hozta a renáőrségen tartott aranycsésze a'ját. de már nem egy darabban. Bálinték óvatosságból három darabra vágták szét ezt a nagyon értékes aranytárgyat. Ez a három darabra vágott arany csésziealj a szegedi múzeumban maradt, odakerült a Móraféle aranylelet közé. Az értékes arany lelet hire nyilvánosságra jutott és nemcsak a szakemberek tudományos érdeklődését keltette fel, hanem a — konkurrenciáét isA Nemzeti Muzeum régészeti osz. tálya bejelentette igényét erre az ujabb aranyleletre, i még pedig a muzeumi törvény alapján, aimely a Nemzeti Muzeumnak elsőbbségi jogot biztosit minden olyan régészeti leletre, amely nem más muzeumok tervszerű kutatásainaik, vagy ásatásainak eredményeképen kerül napvilágra. Fettich Nándor, a Nemzeti Muzeum régészeti osztályának őre Szegedre utazott, a rendőrségen megnézte a Bálint Imrétől lefoglalt aranycsészét és értesült arról is, hogv a csésze alját a szegedi muzeum őrzi. A szegedi muzeum azután felszólítást kapott, hogy adja át ezt az aranytárgyat a Nemzeti Muzeumnak, de Cs. Sebestyén Károly a város hatóságával folytatott megbeszélés erecL ményéképen az arany csészealj kiadását megtagadtaA Nemzeti Muzeum régészeti osztálya feljelentést tett a rendőrségen és jogtalan eltulajdonítás bűntettével vádolta meg azokat az ,,ismeretlen tettesek"-et akák a Nemzeti Múzeumtól elvonták a nagyszéksósi aranyletetet- A feljelentés alapján a rendőrség nem is adta ki a lefoglalt aranycsészét, hanem továbbra. is Wertheim-szekrényében őrizte, várva az illetékes hatóságok döntését. Közben hónapok teltek el és változatlan erőveJ folyt a harc a Bálint-féle aranylelet birtokáért a szegcdi és a Nemzeti Muzeum között. Az aranylelet hire pedig gyorsan bejárta a tudományos világot. Angol német, sőt amerikai tudósok érdeklődtek a lelet iránt, többen megjelentek Szegeden, lefényképezték az aranytárgyakat megvizsgálták a rajta lévő díszítéseket és megállapították, hogy felbecsülhetetlen tudományos értékű régiséget adott ki a nagyszéksósi homok. Az aranycsésze, amelyen eddig még meg nem fejtett ógörög-betűs felírás van, a Krisztusuiáni ÍV. századból való és szervesen hozzátartozik a Móra által 1926-ban feltárt nagy aranylelethez. A szegedi muzeumnak tehát minden oka és jogcíme meg lehet arra, hogy körömszakadtáig védelmezze ezeket a régiségeketMost azután beleszólt a harcba a budapesti fémjelző és fémbeváltó hivatal is. amely a Nemzeti Muzeum feljelentése alapján szintén tudomást szerzett az aranylel étről- A hivatal törvényadta joga alapján jelentkezett a szegedi renáőrségen a Lefoglalt aranytárgyért, sőt utasítására a rendőrség emberei megjelentek a szegedi muzeumban is, ahonnan magukkal vitték a csésze alsó részét is és átadták a főfémjelző hivatal megbízottjának. Az aranyteletet már fel is vitték Budapestre. A főfémjelző hivatal most hivatalosan megállapítja a telet aranyértéikét, anyagának minőségét és azután — betartják a törvényben meghatározott sorrendet. A törvény rendelkezései szerint ugyanis ilyen esetekben a leletből elsősorban a Nemzeti Muzeum régészeti osztálya választhat. azután a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti intézete, végül a szegedi Ferenc József Tudományegyetem régészeti intézeteTA szegedi muzeumnak ezek szerint nincs — választójoga. A választójoggal felruházott intézetek azonban csalkis akkor kaphatják meg az általuk kiválasztott tárgyakat, ha azoknak hivatalosan megállas pitott értékét — nem tudományos, csak anyagértékét — lefizetik. Ennek az értéknek egyharmadrésze ugyanis az államot, egyharmada a lelőhely földbirtokosát, ebben az esetben Bálint Imrét és egyharmada a megtalálót, ebben az esetben szintén Bálint Imrét illeti. A régészeti leleteknél az államkincstár rendszerint lemond a maga harmadáról és igy csak kétharmadértékét kellene kifizetniük az érdekelt intézeteknek. — Már csak abban bizunk — mondotta érdeklődésünkre Cs- Sebestyén Károly —, hogy sean a Nemzeti Muzeumnak, sem a budapesti egyetemnek, seim a szegedi egyetemnek nincs pénze az aranylelet kétharmad értékének megfizetésére, mi viszont azon fáradozunk, hogy visszakapjuk ezeket az aranytárgyakat, amelyekhez mégis csak nekünk van a legtöbb jogunk. Már arról is gondoskodtunk, hogy az aranylelet kétharmad értékét kifizethessük. Remélem, hogy rövidesen visszakerülnek ezek a szegedi határban talált légiségek a szegedi muzeumba. Móra Ferenc világhírű nagyszéksósi aranyleletének darabjai közé-' mert tagadhatatlan, hogy ide valók- ide tartoznak. Mint érdekességet említjük meg, hogy amikor a szegedi rendőrségihez befutott a Nemzeti Muzeum ismeretlen tettesek ellen tett feljelentése, amely a jogtalan eltulajdonítás vádját emelte az aranylelet „elbirtoklói" ellen, szabályszerű rendőri nyomozás indult meg és a rendőrség ennek során kihallgatta Cs. Sebestyén Károlyt éppen ugy, mint Kotormány Jánost— Már attól tartottam — mondja most Sebestyén Károly —, hogy lecsuknak lopás miatt... Egy Biick-?itó miatt 20 napi fogházra ítélték fligner Ferenc volt szegedi autókereskedőt (A Délmagyarorszdg munkatársától ) Néhány évvel ezelőtt sokat szerepelt tagja volt a szegedi életnek Aigner Ferenc autókereskedő- Évekkel ezelőtt elköltözött Szegedről, r. múlt hónapban azután újra megjelent Szegeden — egy foghdzör kíséretében, aki Budapestről kisérte le Szegedre. Budapestre Bécsből vitték, ahol a bécsi rendőrség a magyar hatóságok körözése alapján letartóztatta. Aigner Ferenc egy Bmck-autó miatt került letartóztatásba- Ennek az autónak a története a következő: Aigner Ferenc a Budapesti Import Gépkocsi Rt. cégnek volt a szegedi képviselője. Ebben a minőségban még 1928-ban eladott egy használt Buick-kocsit Sebők István szegedi autófuvarozónak 1000 pengőért. A vételárból az átvételkor csak 100 pengőt fizetett ki Sebők, többire fedezeti váltót adott- A megállapodás ugy szólt, hogy a részlet elmaradása esetén a cég8 £ L V .4 » O S t M O Z i Ma, Kedden ulolfóra! Felufitas! Láthatatlan ember John Boles és Margaret Suliivan brilliáns filmje Egy asszony nem feleji Grand guignol Főszereplő Villlam Harrlgan Előadások kezdete 5 és 9 óra nek jogában áll az autót visszavennie- Sebők a részleteket nem fizette pontosan. Aigner a kocsit visszaszerezte még pedig kalandos módon. Egyik ismerősét kiküldte a vasúti bérautó standra, ahol az illető utasnak adta ki magát és Sebőköt a Turul-garázsba utasította- Ott már várt Aigner. aki a kocsit visszatartotta. Sebők István nem nyugodott bele a dologba, pert indított az autó visszavétele végett. Ezt a part a táblán jogerősen meg is nyerte az autófuvarozó. A tábla kötelezte a céget, illetve Aignert. hogy 15 napon belül juttassa vissza az autót Sebőknek- Ez azonban nem történt meg- Aigner Ferenc az autót Dorozsmára vitte és ott átadta kipróbálás végett Somogyi Henriknek azzal, hogy beválás esetén az autót bérbe adja. Sebők pedig sürgette a Buickot. Később pedig végrehajtást kért a bírói ítélet alapján- A végrehajtó azonban az autót sem Aigwernál. sem pedig Dorozsmán nem találta meg... Aigner Ferenc elten sikkasztás miatt indult eljárás. A cég időközben tönkrement, Aigner pedig elköltözött Szegedről — Bécsbe- Távozását a hatóságok szökésnek tekintették, körözolcvelet bocsájtottak kii ellene és ennek alapján le13. Tt ó 7>fc ák Hétfőn vonta felelősségre Aigner Ferencet Habermann Gusztáv törvényszéki tanácselnök, mint egyesbiró- A vádlottat fegyőr vezette a tárgyalásra, tekintettel arra- biuzx még mindi?