Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-02 / 198. szám

14» DÉl. MAGYARORSZÁG T934 szeptember 2. A ÜELMAGYARORSZAG WW KESO NYÁR 31 Másnap este nagyon h'uzta a viz, a Holdfény. Kikeresett egy mogorva öreg csónakost és megkérte, hogy a part mentén evezzen, ne befelé, az Isola irányában. Halkan burrog a ladik orra, evező suhog — egyik oldalon néma, fekete viz, a másikon ezüstösen muzsikál a holdfény. Mondschenpartie egy mogorva öreg halásszal — micsoda Ízléstelenség! Akinek nincs párja, az ilyenkor maradjon otthon, bújjon a paplan alá és — szégyellje magát. Távolról a hegyek felől kutyavonitást hallott, fájdalmas, elnyújtott üvöltést. A vén Pedro befelé fordította a ladik orrát. Fehér ködben úszott előttük a kastély — Isola di Garda — fehér tündérfényben, karcsú, fekete ciprusárnyékok között. De a kinzó hang utánuk tolakodott, még visszafelé is kisérte őket ,ott lebegett a viz fölött. Másnap is kieveztek. Megint csak arra. A sziget felé nagyon is sokan mennek ilyenkor. A kis kanyarodon tul megint hallották a fájdalmas vonitást. Mindig erősebben. Mi ez? Tegnap óta üvölt ez a szerencsétlen állat? Irtózatos hangok ::: Kérdezte az öreget, de az csak morgott valamit és megint befelé fordult kéretlenül, mintha ő is futna a kisérteti hangok elől. — Nem, nem Pedro, csak gyerünk tovább, talán a parton megkérdezzük valakitől, hátha kinozzák azt az állAot. Most végre kibökte az öreg, amit tudott. Egy kölyökkutya vonit odafönn a hegyoldalon. Be van zárva az udvarra, anyja után sir, azt elvitte a gazda tegnapelőtt, azt mondta, másnapra megjön, de tán valami baj érte. A szomszédok próbálták kiszabadítani szegény kis dögött, de magas a kőfal és a kapu erős, nem lehet betaszítani. — De hiszen ugy üvölt, mintha nyúznák, egy percre se hallgat el. — Nem csoda, mikor mindig beszorul a nyaka, jókora rés van a kapu alatt a szerencsétlen meg csak furakodik kifele. Kétszer visszanyomkodták d fejét, de már csupa seb n nyaka,, félig megnyúzta magamagát, senkinek sincs kedve hozzányúlni. Iszonyú hangok — vérfagyasztó — elűzi a csendet, a holdat, a magányt — megtelik vele a világ — nincs más se égen, se földön, csak ez a vonítás — a kín őrjöngése. Mért nem vágják össze fejszével azt a Icaputf Gyerünk haza, Pedro, nem bánom::: De most már hiába. Nem lehet elfutni előle. Harmadnap este megint arra vitette maiját. Borzongva várta a kanyarodét — hallja-e megint. Nem, ez csak képzelődés volt. Most Fordulunk — arról fuj a szél, már hallani kéne. — Csend van. Hála Istennek. Mégis kiszabadították a szerencsétlent; Pedro lehunyt fejjel ül, még mogorvább, mint máskor. Én vagyok hisztériás? Ez a csend most még borzalmasabb — itt lógnak körülöttem a bangók, cafatokban — mintha erőszakosan Vágták volna el őket — Mért nem szól semmit az öreg? Mért nem mondja, hogy végre sikerült betaszítani a kaput? ör iitő ez a csend. — Mi történt a kutyával, Petin* — Elnémították, signora nem nézhették már a kínlódását, a nyakáről cafatokban lógott a hus és mindig újra beszorult a résbe. Végre a henteslegény íenyisszantette bárdijai a fejét Iszonyú — — — Holdfényben uszó viz, lágyan hullámzó. fc mCT MAPGIT néma hegyvonalak, babérerdők édes illata. És ott fönn a parton, egy nehéz fakapu alatt véres húsdarabok — egy kölyökkutya lefejezett hullája. Jót tettek vele, hát persze, legalább nem kínlódik tovább. De ha nagyon bűzlik majd odabenn a dög és a gazda mégse jön, akkor szétvagdossák a kaput fejszével biztosan, ha másként nem lehet. Akkor már igen. Maradhatott volna még pár napig, de öszszepakkolt és hazautazott. Attól félt, hogy a kölyökkutya véres hullája lesz az egyetlen társasága éjjel, nappal. A munka jó orvosság, jobb, mint a pihenés. Hetek kellenek majd, mig ezt a pihenést kiheveri. 2. Juci megy a maga utján, senkise áll mellette. Nem is tűrné, hogy beleavatkozzanak a dolgaiba. Csak ez a nyavalyás hőemelkedés elmúlna már, akkor egészen független lehetne, de igy mégis van egy erős fegyverük a nagyoknak. Azt mondják, igen, ez mind szép, fiam és ha egészséges lennél, nem is szólnánk egy szót sem, de amig hőemelkedésed van — Es az a disznóság, hogy ő nem tudja megítélni, mikor használják egyszerűen kifogásnak az ő hőemelkedéseit. Viszont az egészségével packázni nem mer és nem is akar. így hát inkább csak titokban élvezi a szabadságát. Egyedül sohasincs. Eleven társaséletet él az iskolában is, délután pedig rendesen átmegy Dollyhoz, azoknál mindig tele van a ház, táncolnak, vicceket mesélnek, a lányok nyugodtan csókolóznak a fiukkal, szóval modern levegőt szív az ember. Blanka néni eleinte sokat ugrált, hogy igy, meg ugy, nem nekivaló társaság. Hát még, mikor bezárkóznak a fürdőszobába titkolózni. De semmire se ment szegény feje. A bezárkózásra nem foghatja rá, hogy hőemelkedést okoz, Jucira pedig más argumentummal ugyan nem hat Persze, hogy nem. Elvégre, azt mégse tűrheti az ember, hogy tudatlan gyerekek dirigálják az életét. Még csak az kéne: (Folyt, köv.) Giückner J. és Fis, Szeged az Alföld első vegytisztitó, ruhaiestő és ágytolltisztitó ipartelepe F«Sf, tisztit férfi, nfil és ^HPP® - ammekfihákat stb 'egszebben és legolcsóbban Főuzlet és ipartelep : Iskola ucca 27, Dóm tér. Tel. 12—69. Fiók -. Károlyi u. 4. Szentgyörgy u. 10. ARMZIA PiUACE HOTEL BILLEfUI Közvetlenül a tengerparton a strandfürdő átellenében. - Leszállított pensió árak. — Hosszabb tartózkodásnál és családoknál kedvezmény. — Teljes pensió összes mellékköltségekkel már napi ll pengőtől. - Peno-öbefizetés. Felvilágosítás és szobarende'és Budapesten, az állandó irodában, Carlton szálló (Te'efon 889 -70 > ? Hol vásároltunk ! Hol dolgoztasson!* A Déimaguorország Kis Címtára szegedi Kereskedőkről es lporo*~ ANTIQUARIUM: lungária könyveket »ess, elad és oseréL AUTÓ ÉS FELSZERELÉSI ;iiikKK: fóna Alföldi Gépkeresfc, Váll.. lc»,vsa. „ FESTŐ ÉS MÁZOLÓ: Szabó István, Kái\ a tér fc FÉRFIRUHA: ¡lau Ignácz, Kelemen-u. ft. ILLA I SZER I Ah. Gáspár Illatszertár, Széchenyi téi IRODABKRENDLZÉS: vVirth és Rengey. Szécheeyi-Vff k KALYHARAKTAR: Léderer János, Somogyi-ucca KÉPKERETEZÉS: Kreimann Miksa, Kárász-u 16 KÉZIMUNKA: hischer „Kézimunkaház'\ Kölcsey Fáy Margit, Kigyó a. i KÖTÖTT- és SZÖVÖTTARI i.tipt-i és Hegyi. PiispoU iaza. Lusztig Imre. Széchenyi-tér l MOSODA: dattyu-mosóda, Takaréktár-u. 15 u H OLAJ- ÉS MŰSZAKI Ruh Vilmos, Mikszáth K. a ORA ÉS ÉKSZER: i'ótta Józset, Kolesey-ii. 1, CIKK! I. RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: 'ciiUrh Albert Kárász-ticca í. Kelemen Márton. Kelemen-a. 11 SELYEMARUK: Holtzer S. és Fiai, a főpostávft] szembci SZŐNYEG: Oomán Mihály és Fia, Kárász-B. 12. SZOCS: tosmann Dávid. Kárász-a l TEXTILÁRU: Kurucsev Sándor, Széchenyi tér 14 CV'EG ÉS PORCELLAN: SchUüí.^er, Káfanán, Csekonic a. 1. VILLAMOSSAG: Deutsch Albert, Kárásfc-a. r. Rosner Józset, Tisza Lajos-könrt 39 VIZVEZETÉKSZERELf: Fekete Nándor, Kossutb Lajos-ougkum i«. Szegeden szerezzük be minden szükségletünket!