Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-27 / 218. szám

DflMGYARORSZAfi 9EBOED, SserKeaztotég: Somogyi neo» Telefont 23-33.^KiadOhlTOtol kö!c»önkHnyvíAr ét legylrodo i Aradi uceo 8. Telelőn : 13-OÖ. - Nyomda : L»w Llpól ucee t». Telefon - rnvlrall A* leveleim - Pélmagyaror»»*« Stegni Csütörtök, 1934 szept. 27. Ara 12 fillér X. évfolyam, 218. $z. CLOPIZETCS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «* Badape«ien 3.60, kUltHIdUn •V.40 peniô. / Egyes izAm Ara hétkttr» nap 12, vasar- «s Unneonap 20 (til. Hír. de«é*ek fel-vétele tarifa szerint. Mectfelenlk heiM kivételével naponla reg«« Kisebbségi jogvédelem A kisantant nevében Benes elutasította azt a magyar javaslatot, hogy a Népszövetség küldött bizottságok utján vizsgálja meg az utódállamok területén élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét. Hogy Benesnek ez az állásfoglalása, azon már régen nem szabad csodálkoznunk. Abban a légkörben, melyben a csebb és humánusabb álláspont. A világháború utáni kisebbségi jogvédelem ubból a kisérő levélből sarjadzott ki, amelyet Clemenceau Paderewskyhez, a lengyel államfőhöz intézett. E levélben kifejtette a békekonferencia elnöke, hogy a hatalmak eddig is *f e 11 é i e 1 e k e t szabtak az u j államok elismeréséhez, a berlini szerződés Románia önállóságát csak bizonyos kötelezettségek elvállalása ellenében ismerte el. Ezek a kötelezettségek akkor a vallási kisebbségek védelmére vonatkoztak. Az idők folyamán azonban meg kellett változniok azoknak a feltételeknek is, amelyektől a hatalmak az uj államok elismerését függővé teszik. Most — irta Clemenceau, — a szövetséges és társult hatalmak a kisebbségi szerződés aláírását követelik meg az uj állam elismerésének ellenében. Ha ilyen történelmi előzmények után Lengyelország egyszerű és egyoldalú elhatározással meg akarta szüntetni azokat a kötelezettségeit, amelyeket a kisebbségek javára vállalt, lehet-e akkor csudálkozni azon, hogy Benes a magyar javaslat után is — Benes maradt s a kisantant álláspontja a magyar kisebbségek kérdésében a magyar felszólalás u'án sem változott meg? A kisantant államai nem nyugszanak abba bele, bogy kiküldött bizottságok vizsgálják meg a népkisebbségek helyzetét, mert, — mint mondják, — állami szuverenitásuk a t sértené az ellenőrzésnek ez a módja. Ugv eondoljuk, nem vezetne gyakorlati eredményre annak vitatása, hogy ez az ellenőrzés sérthetné-e szuverenitásukat, ehelyett inkább annak módját kellene megtalá'ni, hegy a magyar kisebbségek helyzetének kivizsgálása és ellenőrzése mégis megtörténjék. S most felvetünk egy gondolatot, ami talán járható utat felöl meg s amit talán é.'demes lenr.e megszívlelni azoknak, akik az eiszaka.'t maÍ

fyarság sorsával nemcsak boros pohár melett s nemcsak akkor foglalkoznak, an ikor az — el nem szakadt magyarságot akarják bántani. A diplomáciai képviseletek formájára a Népszövetség külön megbízottakat kü.djön azokba az államokba, melyekben kisebbségek élnek. A Népszövetségnek e d i p 1 o máciai megbízottai a helyszínen, a kisebbségekkel való közvetlen érintkezés utján ellenőrizzék azt, hogy a kisebbségi h atározmányok b e t a r t a t n a k - e ? A kisebbségi jogok a Népszövetség védelme alá vannak helyezve, ez a védelem a Népszövetség felfogása szerint azt is jelenti, bogy a Népszövetség felügyeleti és ellenőrzési jogot nyert a ki - I seb b s égi határozmányok végrehajtása felett. Ezt a népszövetségi védelmet a Népszövetség kisebbségi diplomáciájának megszervezése nélkül hatályosan 1 gyakorolni úgysem lehet. Ha a népszövetségi megbízottak azt észlelik, hogy a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó szerződéseket egyes államokban nem tartják be, jelentésük alapján a Népszövetség előtt induljon meg hivatalból a panaszeljárás. A tanácstagok politikai tekintetek és nemzetközi viszonylatok megfontolásai által vezérelt privilegizált panaszeljárásból ilyen módon ki kell emelni a kisebbségek jogvédelmét s a kisebbségek jogvédelmének rendszerét. Ha tisztultabb felfogás a kisebbségek jogképességét el is ismeri, a kisebbségek akkor sem élhetnek perindítási jogukkal anélkül, hogy államhatalmuk őket illojálisoknak, hűtleneknek, megbízhatatlanoknak, lázadóknál ne bélyegezze. Az őket ért jogsérelem orvoslásának megkísérlése ujabb s még súlyosabb jogsérelem forrásává válhatik. Ha egyszer elérkezünk a türelemnek s a belátásnak arra a fokára, hogy a kisebbségek ilyen súlyos következményű megítélés nélkül idézhetik perbe nemzetközi fórum előtt kormányukat, akkor — már nem is lesz gyakorlati értelme a kisebbségi jogvédelemnek. Amíg azonban ide nem érünk el s attól tartunk, hogy soha nem fogunk elérni ide, addig hatásos és hatályos módját kell megtalálnunk a kisebbségi jogok védelmének. S ha az uj uralmak most nemzeti szuverenitásukra hivatkoznak, akkor tudtukra kell adnunk, hogy a kisebbségi szerződések az államhatalmak szuverén jogköréből kie m e 11ék a kisebbségek védelmét s ezt a jogvédelmei nemcsak nemzetközi joggá, de nemzetközi kötelességgé is tették. Románia nem Írhatta alá addig a békeszerződést, amig a kisebbségi jogvédelemről szóló szerződést alá nem irta. Ez a példa is azt mutatja, hogy a kia^bbséfi jogok védelme elleni — védelemben a nemzeti szuverenitásra hivatkozni nem lehet, mert a nemzetközi jogrend követeli meg a kisebbségi jogok védelmét s a nemzetközi akarat harcolta ki ezt a jogvédelmet. A Népszövetségbe vetett, de súlyosan megrendült hitét a kisebbségi jogvédelem hatályosságának megteremtésével lehetne leggyorsabban és legbiztosabban visszaadni a vajúdó világnak. A népszövetség clfoMfa a kisebbségi kérdésről szolé felenlest Genf, szeptember 26. A Népszövetség közgyűlésé ma délután a nők állampolgárságának kérdését a jövő évi közgyűlés napirendjére halasztotta. Ezután elfogadta egyebek között a sajtó szerepéről a béke szervezésében, a menekültek ügyéről, valamint a rabszolgaság kérdéséről szóló jelentéseket. A közgyűlés hatodlik bizottsága a kisebbségi kérdésről szóló jelentést minden vita nélkül elfogadta és előadóul Bech, Luxemburg kiküldöttet nevezte ki. Genf, szeptember 26. Litvinov ma Sandlerhez, a Népszövetség közgyűlésének elnökéhez beadványt intézett, amelyben azt kérte, hogy a közgyűlés foglalkozzék a leszerelési értekezlet eddigi eredményével és kér je fel a Népszövetség tanácsát, bogy nyilatkozzék a leszerelés jelenlegi állásáról. Bethlen István ismét bekapcsolódik az aktiv Kónya külügyminiszter távozása a Németország felé való orientác 6 gyöngülését jelenti (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A' külpolitikai kérdések előtérbe nyomulásával, — mint a Délmagyarország munkatársának jól informált hel yen mondották —, nálunk is előtérbe szorulnak az egyes külpolitikai problémák, amelyek elsősorban Magyarországot közelről érintik. Nagy feltűnést keltett politikai körökben, hogy éppen ebben az időben megy szabadságra Kánya Kálmán külügyminiszter, hir szerint hosszabb időre. Ugyancsak élénken kommentálják azt ís. hogy Kányát szabadsága ide;én Gömbös Gyula miniszterelnök fogja helyet, tesiteni. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy Gömbös Gvula miniszterelnök teljesen a maga kezébe veszi át a külpolitika irányítását is. Kánya Kálmán hosszabb betegsége azt is jelenti, hogv a külügyminiszter már nem tér többé vissza pozíciójába. Beavatott helyen hangsúlyozták munkatársunk előtt hogy Kánya külügyminiszter távozása egyáltalában nem jelent változást a külpolitikai vonalvezetésben. Másrészről risaont hangsúlyozták, hogy Kánya távozása az olasz orientáció Hatékonyabb folytatását fogja jelenteni, esetleg a Németország felé való orientáció bizonyos mérvű kisebbedésével. Egyébként politikai körökben ugy tudják, hogy a helyzet kulcsa ezekben az időkben Gömbös miniszterelnökön kivül gróf Bethlen István, volt miniszterelnök kezében van, aki tudvalevően néhány nap múlva érkezik Budapestre és aktiv részt óhajt venni a politikában. Bethlen és Gömbös tanácskozásától a helyzet sok irányú tisztázását várják nemcsak a belpolitikai problémák tekintetében, hanem külpolitikai kérdésekben is. Valószínűnek tartják, hogv külpolitikai kérdésekben Magyarország továbbra is a tel jes semlegesség álláspontján marad és véglegesen egyik irányban sem köt! le magát, de annál nagyobb erővel folytatja a magyar revízióra vonatkozó politikáját, amely, — mint mondották —. az európai helyzet várható kialakulása esetén kedvező eredménnyel is járhat