Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-26 / 217. szám

T934 szeptember 26. DÉL MAGYARORSZÁG 3 Szeressen Kedves! Szeressen kedves! Szeressen kedves! a szezon legnagyobb eseménye! SZBrdátŰi MM BSlB' JOOUBh 3DeÍ30!ieP0PSZÓP íeSllirOliKin Szegeden megtalálták a kaliforniai pajzstetü — parazitáját Jelentős felfedezés a növényvédelem terén (A Délmagyarország munkatársától) A Szc­sedvidtki Gyümölcstermelők Egyesülete rendki­vüli agilitást fejt ki minden téren, mégis ugy le­het legszebb eredményét annak a felfedezésnek a nyomán érheti el, amelyre megbízott szakem­berei a legutóbbi napokban jutottak- A kalifor­niai pajzstetü máir igen sok kellemetlenséget oikozott a gyümölcstermesztésnek- Ez a parányi, rendkívül szapora állat Amerikából, vagy Kíná­ból terjedt el a világon s ahol magjelent, szédítő gyorsasággal lepte el a gyümölcsösöket. Nálunk Magyarországon már 15 esztendeje ellepte a nyugati vármegyéket. Szeged környékén 7—8 éves lehet a fertőzés. Szegeden sajnos szinte egy pillantás alatt el­lepte az ujszegedi faiskolákat és onnan azután az oltványokon elterjedt országszerte, sőt ha­tárokon tul is- így történhetett, hoey idehaza is, külföldön is azt hirdették Szegedről, hogy az a fertőzés főfészke. Mindenesetre ennek az lett a következménye, hogy az ujszegedi faiiskoláikat zárlat alá helyez­ték. onnan oltvány évek óta csak ugy szállítható, ha a mellékelt szállítási bárca figyelmezteti a vevőt arra, hogy a szállító faiskola fertőzött. A külföld pedig egyáltalán nem fogadja be az ujszegedi árut' melyért azelőtt száz, meg száz­ezer pengő folyt be az országiba. Az intézkedés helyes, de mégjs tulszigoru, mert 1932 óta Újsze­gedet egyetlen oltvány nem hagyhatja-el. anél­kül, hogy előbb be ne vitték volna a hatósági ciánozófülkébe, amelyben pedig még a legrej­tettebb élőlény is okvetlenül elpusztul. Azonfelül a faiskolatulajdonosok minden előirt költséges védekezést végrehajtottak, ugy, hogy legfeljebb egy-két faiskola szenved kis mértékben fertő­zöttségben­A pajzstetü kártételének másik súlyos követ­kezménye volt. hogy mindazokban a gyümöl­csösökben, melyekben a kártevő fellépése után és a ciánozás bevezetése előtt tryiimölcsfákat telepitetfcek, tehát az 1928—31. években, behurool­r ták ezt a veszedelmes élősdit. Onnan pedig el­terjedt a szomszédos gyümölcsösökbe is. A fer­tőzés megakadályozására a külföld a fertőzött gyümölcsöt nem engedi be, az exportőr tehát az ilyen árut meg sem veszi- A magyar gyü­mölcsexport mórihetetlen kárára az idén előfor­dult, hogy nemcsak szegedi, hanem más feladó­helyről származó alma- és szilva-vagonokat is Bécsből visszautasították. A legnagyobb baj az. hogy — bár eredménye­sen lehet az élősdi ellen védekezni — ez a mü­. velet rendkívül költséges. Amellett sok helyt a gazdák még fel sem ismerték a veszedelmet f.o­pen a napokban érkezett jelentés egyik gazda­ságból, hogy váratlanul az egész termést eilepte a pajzstetü. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ott volt már kisebb mértékben fertőzés a nyár elején, ellenben az óvintézkedések elmaradtak és így őszre az élősdi hihetetlen gyorsasággal el­terjedt­Az egyesület már 1932-ben felkérte Horváth Pétert, Gelei József professzor tanársegédét­hogy tanulmányozza a kaliforniai paizstetii életmódját- Egyidejűleg nagyobb kísérleti terü­leteken megindult a szervezett védekezés. Külö­nösen nagyarányú védekezést bonyolított le az egyesület Szatymazon, Felsőtanyán és Kissoron­ahol különböző permetanyagot próbált ki; meg­lepő eredménnyel. A 'egolcsóbb szer, a téli mész­kénlé- igen megbízhatónak bizonyult, ha a fer­tőzött gyümölcsösöket nyáron a rajzáskor is permetezik valamilyen bőrméreggel. Ezeknek a nagyon költséges müveleteknek az eredménye hogy az idén tavasszal az egyesület elnöksége bizonyos kétes tüneteknek tüzetesebb vizsgálatára kérte fel Horváth Péter tanársegé­det. Minthogy nagyon gondos tudományos. vizsgálatok szükségessége merült fel. ő felkérte Farkas Béla professzor tanársegédét, dr. Zilahi Sebess Gézát a segédkezésre. A két fiatal tudós tavasz óta az egyesület költségén minden va­sárnapját a szatymazi gyümölcsösökben töltötte­Ennek a céltudatos kutatómunkának megvan az eredménye- Horváth Péter már juliusban megállapította, hogy egészen más a pajzstetü (létmódja, mint azt a tudományos irodalom­ban eddig leírták. Legfontosabb megállapítása, hogy az állat nem 5 hetenkint rajzik, henem teljes kifejlődéséhez 10 hét kell, Az idei rend­kívül kedvező esztendőben is csupán báron raj­zás lesz- Minthogy azonban 80—100, sőt 200 álca bújik elő egyetlen anyapajzstetü alól. a májusi rajzásból egy tetii alól kikelt álcák révén őszre már 100.000—-200.000 anyapajzstetü­re rug a szaporulat. Szeptember elején azután Zilahi Sebess Géza még érdekesebb felfedezésre bukkant. Megtalálta a pajzstetü parazitáját, egy apró rovart, mely belepetézik, az anyaállatot felfalja és azután lárva állapotából átváltozva, mint kész uj rovar, átrágja magát a pajzson- Ez tehát a veszedel­mes pajzstetü ellensége. Amerikában és Ausztrá­liában már találtak hasonló parazitákat, de :i.ég sehol sem sikerült ezekkel valami gyakorlati eredményt elérni- Hasonló az eset a magyaror­szági kísérletek körül. Minthogy azonban a sze­gedi felfedezés során egészen uj fajta parazitán bukkantak és meglehetősen sok példányt talál­taik, minden remény megvan arra, hogy a mi ég­hajlatunk. alatt sikerrel fog járni ennek a para­zitának a kitenyésztése és elszaporitása. A« ehez fűződő nagyjelentőségű gyakorlati érde­kekre való tekintettel az egyesület már jelentést tett a felfedezésről a földművelésügyi miniszté­riumnak- A további kutatások és kísérletek most má>r fokozott mértékben folytatódnak. Ismét fellépett a pafzstetüs veszedelem a szegedi határban Fertőzött már a szegedi határ egész flórára — Csak általános tisztogatással lehelne megakadályozni a veszedelem terjedését (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány héttel ezelőtt a földművelési miniszter az egész országban felülvizsgáltatta a városi és községi faiskolákat. A vizsgálat természetesen kiterjedt arra a szegedi faiskolára is, amely a város tulajdonában van. A többezer faiskola közül a miniszter csak nyolcvanhármat talált olyannak, amelyet minden tekintetben meg­felelően kezelnek. Ezek között van a városi fa­iskola is. A miniszter a napokban ugy intézke­dett, hogy a kifogástalanul kezelt 83 faiskola kivételével, a többi községi faiskolákat — ki­véve az eper és az akácfát — október 15-ig meg kell semmisíteni. Jelentette már a Délmagyar­ország makói tudósítója, hogy a drákói ren­delet ' következtében Csanád vármegyében 225 ezer facsemetét'kell megsemmisíteni. Csongrád megyében is nagy riadalmat okozott a facse­mete-rendelet, mert a jövő hónap közepéig nem kevesebb, mint 300.00A facsemetét fognak ki­irtani. Csongrád megyében a szegedi, szentesi és az orosházi községi faiskolák maradnak meg. a többi kiirtását már a jövő héten megkezdik. Az írlást a jövő hónap közepétől kezdve mi­niszteri bizottság a helyszínen ellenőrzi. A miniszter ezzel a rendelkezésével a pajzs­tetü elleni védekezést kívánja elősegtieni. A pajzstetü-veszedelem ismét fellépett Szeged környékén is és fertőzéssel fenyegette a nagy munkával megtisztított magánfaiskolákat. Er­ről különben Okálvi Iván kertészeti intéző, a földművelési miniszter megbízottja a követ­kezőket mondotta: — A nyárvégi pajzstetü rajzás Szeged kör­nyékén olyan erőteljes volt, hogy igen sok he­lyen a tavaszi védekezés fáradtságos munkáját megsemmisítette. A faiskolatulajdonosok költ­séget és fáradtságot nem kiméivé a legtöbb he­lyen végrehajtották azokat a rendelkezéseket, nmelvek a paizstetü-elleni védekezésre vonat­koztak. de félő, hogy a munkájuk kárbaveszett lesz. Számolni lehet ugyanis azzal, hogy októ­berben uira jön egy erős rajzás és a faiskolák megfertőződnek a gondos munka ellenére is. Ez az esztendő a szegedi faiskolások legsöté­tebb fekete esztendeje volt. — A pajzstetü-rajzás pusztításairól jelen­tést küldtem a földművelési miniszter umak é-, egyben kértem, hogv valamilyen intézke­déssel legven a szegedi és környéki avümölc?­os faiskolául»idonosok segítségére. Valamenv­pyien szüntplen tisztogatnak. 3—4 hét előtt még tiszták is voltak a faiskolák. Most azon­ban uira fellelhetők a fertőzöttség nyomai. A legnagyobb baj az, hogy a környezet fertőzött és ettől beszóródott a legtöbb faiskola. Kértem a minisztériumot, hogy a környezettisztogatást állami költséggel végeztesse el. A faiskolák környékét, végig a tiszaparti füzeseket és az útszéli bokrokat kellene gondosan megtisztí­tani, mert erősen fertőzöttek és innen fertő­ződnek meg a nsyí.v gonddal megtisztított fais­kolák is. Aliiig a kii. 'lyezettiszlogatásra nem kerül sor, addig nem lehet eredményes véde­kező munkát folytatni a szegedi faiskolákban. A szegedi és környéki faiskolatulajdonosok körében is mozgalom indult, hogy az államtól1 a széleskörű környezettisztogatás elrendelését kérjék. Értesülésünk szerint ebben az ügyben rövidesen a faiskolások nagvobb küldöttsége fogja felkeresni K á 11 a y földmivelési minisz­teri Oo^ozhat-e a fog­technikus a paciens szájában (A Délmagyarország munkatársától.) Köz­egészségügyi kihágás miiatt került kedden a já­rásbíróság elé Kiss Sándor Csongrádi-sugáruti fogtechnikus- Kiss Sándor dr- Barabás Ödön fog­orvos Római-köruti rendelőjében dolgozott- Ezév julius 11-én délelőtt megjelent a rendelőben dr. Kovalik György fogorvos egy detektív társasá­gában és „tettenérte" a fogtechnikust, amint az egy női páciens szájában dolgozott. A fogtechni­kusoknak szigorúan tilos a paciensek szájába nyulniok- tehát orvosi munkát végezniük, csakis technikai munkát végezhetnek, orvosok részére. Az orvos feljelentésére megindult Kiss ellen az eljárás. A fogtechnikus a keddi tarsryaláson el­ismerte, hogy éppen ogy oáciens szájában dol­gozott, de nom tett mást, mint fogkövet csiszolt, azt pedig szabad, mc az nem o'vosi munka. Egyébként — mondotta — sohasem szokott or­vosi munkát végezni- Barabás Ödön mellett nem is segédkezik a rendeléseknél, de csak legfeljebb vattát tesz a betegek szájába. A bíróság Kiss Sándort büncslekmény hiányában felmentette. Az ítélet jogerős- . ' __ Keresek megvételre ssgr BMereskedes. Fogadalmi temp­lomnak át a 1

Next

/
Thumbnails
Contents