Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-22 / 214. szám

DELM AGYAKORSZAC SEBOED, 9*erlcMXl<M6g: Somogyi ncca 21. i.em. Telefon: 23-33.^ Klodrthlvotol K«le*»nk»nyvtAT ét (egylroda : Aradi ucca 8. Teleion t 13M». - Nyomd« s Llpdt Iiecn Ii». Telefon - 13-oO. TftTlrntl ^ leveleim: DélaanjiyarorazAg Srcqcd Szombat 1954 szepl. 22. Ara 12 fillér X. évfolyam, 214. §z. ELŐFIZETÉS: Haronte helyben 3.20 Vld«ken é* Budapesten 3.00.klllt»ld«n 0.40 pengd* # Egyes szAm Ara h«lk«z> nap 12, vatAr> es Ünnepnap 20 tili. Hir­detések felyétele tarlla »«erlnt Megles lesik héllA kivételével naponta reoae Kultúrpolitikai vázlat Pestről, Szegedről, vidékről s kormányzati szellemről i. Amikor a tavalyi szegedi siker után mint­egy tiz vidéki város Jelentkezett szabadtéri tervekkel, egyes türelmetlenkedőkkel szem­ben az volt a rendezőség álláspontja, hogy az ország kultúrájának sérelme nélkül — nem lehet akciózni. Ma is ez az álláspontja. De esztétikai felfogáson és jogi meggondoláson tul, amelyek a szegedi ren­dezőséget vezették, döntő várospoli­tikai, sőt városközi meggondolások­nak is kell érvényesülniük. Annyival inkább, mert ha ezek a szempontok, amelyeket mos­tanában Olaszországban vesz­nek figyelembe a legnagyobb mértékben, teljesen háttérbe szorulnak, az úgynevezett vidéki kulturgócpontok úgyis nehézkes és szünet nélkül veszélyeztetett esetleges fejlődését továbbra is állandóan akadályok fogják gátolni s kulturéletük­nek a budapesti kulturélettel szemben való vérszegény eljelentéktelenedése folytatódni fog. Ez nem érdeke az országnak. Ellenkezőleg. Az ország érdekeinek rovásá­ra kialakult és fenntartott életveszélyes álla­pot, amit néhány általánosan ismert, tehát nem vitatható példával megdönthetetlenül be lehet bizonyitani. Salzburgban évszázadokra visszanyu­lő hagyományai vannak a szabadtéri játékok­nak. Még sem kizárólag ez a történelmi jog játszott közre abban, hogy Grácz és Inns­bruck boldogulásuk ujabb eszközeit Rein­hardt világhírű Jedermann-rendezése után sem szabadtéri játékokban keresték. Nem múlik el nyár, hogy ne zajlanának le Rómá­ban szabadtéri előadások. A zenekari hang­versenyeket, gyakran kitűnő vegyeskarral, a Colosseumban rendezik. A nézőtér hevenyé­szett. A padokat a hangverseny után elrak­tározzák. Az egészen modern módon megvi­lágított hatalmas bolthajtás alatt zene- és énekkar kényelmesen elhelyezkedik. A hall­gatók — számozott hely nincs, aki előbb jön, jobb helyhez jut — a megtölthetetlen néző­téren ezrével figyelnek áhítatosan és ujjong­nak lelkesen. De országos, még ke­vésbé nemzetközi kiválóság so­ha s e m s z e r e p e I e z e k e n a hang­versenyeken. A szabadtéri operaelő­adások részére állandó építménye van Rómá­nak. A színpad elég széles és mély. A néző­téren elfér öt-hatezer ember. Az öltözők meg ee közelitik a szegedi szabadtéri játékok provizórikus építményeit .A szereplők a ró­mai operaház tagjai, de nem mindiga legkiválóbbak. Az idén volt egészen gvönge Puccini-előadás s a legtöbb sze­replő neve nemhogy Olaszor­szág, de Róma határán tul is isme­retlen. Velencében juliusban a Rcln­h a r d t-rendezésből sem csináltak közóp&ég­eseíet, a szeptember eleji zenei kongresszus ßlkaln.dbö' operaelőadásokat két színház­ban rendeztek és szabadtéren — a Szent Márk-térnek a tenger es a dozse-palotn kö­zött elterülő részén — csak a Verdi-rekvie­met adták elő, kétszer. Ennek már volt vi­lághírű szereplője. Beniamo Gigli. Az olasz szabadtéri előadásoknak Verona az elismert városa. Adottsága miatt. Am­fiteátrumában kényelmesen elfér harminc­ezer néző s kezdettől fogva a legkiválóbb karmestereket, világhírű énekeseket, a Scala megerősített zenekarát és megnagyobbított kórusát szerepeltette. 2. A magyar városok mellett, minden tüleke­déssel szemben, egy nagy és megbocsájtható körülmény beszél. Meg akarnak élni. És itt szélesedik ki a szabadtéri játékok problémája a magyar városi kultura életképességének, tová b b me­gyünk, egyenesen fennmaradá­sának kérdésévé. Hát csoda, hogy Miskolc, ahol a leglefokozottabb igények mel­lett sem tudtak találni szabadtéri játékok tar­tására alkalmas teret, a nagyszerű borairól híres Avason építtetni akar? Nem bizo­nyult alkalmas terepnek a debreceni kollégi­um udvara s értesülésünk szerint illetékes té­nyezőket az európaira szélesedett idei szege­di siker sem téritette el uj tervek kovácsolásá­tól. Megint külföldre kell mennünk. Rómá­ban készen áll — képzőmüvészeti'leg talán még nem, de versenyek tartására már teljesen alkalmas — az arányaival lenyűgözően ható Mussolini-stadion. Az atlétikai Európa-baj­nokságot mégis Torinóban — elég közel a sokkal jelentékenyebb Milánóhoz — tartották meg. És ez nem véletlen. Tavasszal Firenzében tartottak zenei ünnepséget. Ösz­szel Velencében és nemrég zajlott le Olasz­országban egy másik hatalmas sportesemény, szintén vidéki városban. Az sem véletlen, hogy Mussolini politikai találkozá­sának színhelye legutóbb Firenze, azt meg­előzően Milánó volt. Az olasz kormány, az egész országban építkezik. Dé­len is. De északon is. Fiume annektálását, a tizedik évforduló alkalmából, most ünnepel­ték. Vidéki város hirnevét alapozta meg a legkiválóbb olasz operaház és vidéki városban van a két legismertebb olas2 képtár. 3. Nem kell természetesen figyelmeztetni bennünket azokra a mélyreható különbségek­re, amelyek a történelem évszázadai, sőt év­ezredei során nagy szerepet játszott egyes olasz városok s a magyar városok között vannak. Ezek a különbségek azon­ban fokozott épitő tevékenység­re köteleznek — Magyarországon: Most ne menjünk külföldre. Maradjunk itt­hon. Nézzük meg akármelyik kormány bár­melyik beruházási programját. Nagy általá­nosságban valamennyiben Máv., posta, út­építés szerepel és — Budapest. Klebelsberg korszakától eltekintve mikor kapott valamit a vidék? És mit? Igazunk van-e, amikor azt állítjuk, hogy legalább is a józan eszében ke­letkeznének annak, aki azt akarná, hogy valamelyik Európa-bajnokságot, amelyiknek a lebonyolítását nekünk Ítélték, egyik úgyne­vezett vidéki kulturgócpontban — mondjuk: Szegeden — rendezzék? Szeged ma már or­szágszerte ismert operakultuszáról, Debrecen két filharmonikus zenekart tart fenn. Kapnak ezek a városok ilyen célokra évi husz pengő szubvenciót? Sokszor egy óra hosszáig is el­tart, mig Szeged alatt az algyői kompnál át lehet vergődni a Tiszán. Bátaszéknél is komp közlekedik. Talán valamivel rendesebben, mint Algyőnél. De még mindig kétségbeejtő lassúsággal és maradi sággal Ez már Európa felé kitárt elmaradottsága az országnak. Az uj hidat mégis Pesten épitik, a Boráros-téren. 4. Most került nyilvánosságra Budapest költ­cégvetése. 325 millió kiadással dol­gozik az egy milliós főváros. Majd a felét költi el annak, amit a n y ol c m i 11 i ó lakosú állam költ. Nyomban utána a váro­sok közül Szeged következik, a százöt­venezer lakosú második város. H é t millió kiadással. Eckhardt libor a fcépsiöretség elé tárta a maggar kisebbségek snigos sérelmeit Lengyelország visszavonta javaslatát Genf, szeptember 21. A Népszövetség közgyű­lésének VI. bizottsága ma delelőtt 10 órakor tartotta üléséi Maderiaga elnökletével. Az ülés tárgya a kisebbségvédelmi szerződések ál talánositasáról szóló lengyel indítvány volt Bulgária képviselője a kisebbségi "szerződé­sek épségben tartása mellett foglalt állást. Ausztrália ellenezte a lengyel javaslatot. Azután Anglia képviselője, Eden főpecsétőr emelkedett szólásra: — A kormányoknak az a feladatuk, hogy lojálisak legyenek kisebbségeikkel szemben. Ez különben a civilizáció jele és az államok jó hírnevének a követelménye. De a kisebbségek­nek is lojálisaknak kell lenniök a kormányok­kal szemben. Eden bejelentette ezután, hogy Motta fel­fogását teszi magáévá. — Nem szabad — mondotta —, a Nemzetek Szövetségét egy ujabb kudarcnak kitenni azál-

Next

/
Thumbnails
Contents