Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-18 / 210. szám

DEM flGYAROBSZAl 9KBOED, SaerkMSIOtAgi Somogyi uccn 2Z..1. cm, Telefon : 23-33. ^ Klodóhlvatnl UHctSakOnyvlAr ét Jegyiroda - Aradi ueca S. Teleion - 13-00. ^ Nyomda : IHw Lipót uccn 19. Telefon IS'OO. TATlrntl levélcím.: Uélmagyoroi»Ma Szened A tényállás, meg a felelőtlen elemek Béla király óta sokféle rangemelésben és címadományozásban részesült Szeged, a ja* varészét nem is hivatalos formaságok között kapta, hanem ugy jutott hozzájuk közszeretetből valamely tulajdonsága révén. Vonatkozott az egyszer a város-szeretetére, máskor a minden idegent őstalajába olvasztó erejére, életmódjának patriarkális tereiére, irodalmi életének fel-felvillanó szárnyalására, nemzeti szerepére. Főleg ezen a cimen volt a legutóbbi másfél évtizedben nagy emlegetettségünk, szinte alapkővé váltunk s a magyar megújhodás kifejezését anynyian vették az ajakukra, ahányan addig talán tudomást sem szereztek a létezésünkről. Ezek után nem minden rezignáció nélkül Jcell tudomásul vennünk, hogy az eddigiekhez uj cimet kaptunk, a kultuszminiszter adta, aki fontos pozícióján kivül igen jeles historikus is, tudomány-ágának ismeri minden forrását s akárhányszor uj szempontokból dolgozza fel a már meglevő anyagot, nemkülönben saját kutatásainak eredményét olyan mesebeli korszakokból, amelyek homályosságába sokszor nem annyira a kétséget kizáró világos tényhalmaz a bevilágító lámpafény, hanem az egyéni elhivatottság, meg a fantázia is. Az egyetemért vivott harcainkhoz szólt hozzá a miniszter, mondván a többek közt: — „Nyilvánvaló, hogy az egész szegedi mozgalom a tényállás nemismerésén alapult. A kérdésnek téves beállítása és más kósza hirek feltűnése együttesen arra enged következtetni, hogy felelőtlen elemek jónak látják bizonyos izgató anyagot beledobni az ifjúság közé még a rendszeres tanítás megkezdése előtt." Mindenek előtt bátrak vagyunk tiltakozni az ellen, hogy nem ismerjük a tényállást. Legfeljebb arról lehet szó, hogy mit nevezünk ebben a dologban tényállásnak, általában hányféle hasonló meghatározás van, ami nyilvánosságra hozható és hányféle, amiben dönteni lehet a legsúlyosabb érdekeltségünk kárára, mondhatnók ugy is, hogy ellenünk? Mi először is ahhoz a tényálláshoz ragaszkodunk, hogy tiz milliót áldoztunk az egyetemért, áldoztuk azt a legsúlyosabb időkben ugy, hogy a sürgős sok minden más közalkotások ezért történt elmaradásának akkora listáját sorolhatnók fel, hogy kevés volna rá az újságnak egy száma. Mi nem tudjuk elfelejteni azt a tényállást, hogy gavalléros módon nem csak magunkat vertük az egyetemért adósságba, hanem megterheltük az utánunk érkező generációt is, azt, amelyiknek nem közömbös, hogy megkapja-e a tanulás lehetőségét —, ha mingyárt rohamosan emelkedő tandíjak ellenében is. Mi ragaszkodunk ahhoz a megállapított, mindig hangoztatott és eddig soha kétségbe nem vont tényálláshoz, hogy a szegedi egyetemre első sorban Szeged minden jogigénnyel rendelkező fiát kell felvenni, csak azután következhetnek idegenek, ajánló levelekkel kopogtatók. Klinikáink káprázatos felszerelése rengeteg áldozatba került, mi teljes egyetemet vettünk át annak a tudatában, hogy nem csonkokért hoztuk az áldozatot, tehát megváltozhatatlanul élünk a teljesség tényállásának tudatában s a magunk jószántából semmiről sem mondunk le. mée Kedd, 1934 szepí. 18. Ara 12 fillér X. évfolyam, ZlO. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken ea Budapesten 3.00,kUIi»ld«n MO pengff* + Egye» M&m Ara hétkilznap 12, vuér* és Ünnepnap 20 tűi. IIItdetétek felvétele tarifa szerint. M»ínle. leolK he«o kiveieiévei naponta cetiar. a Debrecenbe kikölcsönözött tudományos segédanyagról sem.1 Mivel pedig ez az álláspont az egész városé, megilletődéssel kell hallanunk az általánosító címadományozást, a „felelőtlen elemek"-et. Csúnya és bizarr időkre emlékeztető szó ez, a tatárjárás lehetne az ikertestvére, a nemzeti szégyenkezés épp ugy benne van, mint A1 Capone sok korai elődje, egy darab dzsungel Afrikából és a tűzvész gyorsaságával terjedő tébolyodott elmék minta-gyűjteménye. Azóta is, ha valamit magyar becsületből, tisztességből el kellett tagadni, a hang tompítása érdekében a felelőtlen elem kifejezést használták és jól is tették, mert a magyar ember mindig helyt állt a cselekedeteért, akármi volt is a következménye, bűnét másra nem tolta át, fegyverrel csak ugy támadt ellenfelére, ha annak is volt fegyver a kezében, a gyávaságot és a suttyomban való cselekvést pedig átengedte azoknak, akik a müveit Nyugat szemében többet jelentettek, mint mi. Ha tehát most a felelőtlen elemek tényállását boncolgatjuk, akkor egészen jó társaságba jutottunk s a legnagyobb nívójú megtiszteltetést kell éreznünk, mert az egyetem megcsonkithatatlanságáért, a szegedi gyerekek érdekeiért mondott példátlan bátor, önérzetes, szavakat már Somogyi Szilveszter is, ugyanezt tette a törvényhatósági bizottság, ezt a hangot halljuk számtalanszor kicsendülni a közigazgatási bizottságból, ezért dolgozik a szegediekkel egyarányu város-szeretettel a püspökünk, a főispánunk, ezért a polgármesterünk, minden élő lélek pártkülönbség nélkül s ennek érdekében jelent meg figyelmeztető nyilatkozat annak a pártnak a részéről is, amely a legközelebb áll a miniszterhez s épp ugy tisztában van meglepetés' okozható következményekkel, mint akári más. Legfeljebb érzékenyebben fogadja a következményeket. Mi nem tudunk sem téves beállításokról, sem kósza hírekről, legkevésbé arról, -hogy azok együttesen jelennek meg a közélet porondján. Az izgató anyagot tehát nem ez a város dobja az ifjúság közé, mert ennek a városnak minden fia ét van hatva a maga igazságától s aggódva figyeli, milyen visszhan got adnak az egyetemsorvasztó törekvései* ellenségeinknél. Hogy ezért felelőtlen elem lett 140.ooo lélek, ez minden esetre példátlar rekord a felelőtlen elemek elég érdekes történetében is. Csupán az lehet a vigaszunk, hogy a jelenben élünk, nem a ködös múltban, a forrásokkal tisztán rendelkezünk, ott vannak azok nem csupán a levegőben, hanem az okiratokban, az egész életünkben, elviselésre vlálalt terheinkben is: Genfben 38 állam megszavazta Oroszország felvételét Moíía, Barlhou, Eden, Aloisi, Benes beszéde a politikai bizottság hétiőesíi ülésén - Hollandia, Svá c és Portugália a felvétel ellen szavazott, hét állam tartózkodott a szavazástól 4 scovjef keiSden megjelenik a Népszövetség közgyűlésén Genf, szeptember 17. A Népszövetség hétfő delelőlti közgyűlésén S a n d 1 e r elnök indítványozta, hogy Oroszországnak a Népszövetségbe való belépési ügyét utalják a 6-ik bizottság elé. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, majd hozzájárult ahhoz, hogy Spanvolország továbbra is állandó tanácstag maradjon. Kína hasonló kérését pedig elvetették. Este összeült a politikai bizottság. Az első szónok Portugália kiküldötte volt. Kormánya nevében kijelentette, hogy nem fogják megszavazni a szovjet belépését^ mert ellentétek állanak fenn a régi százados európai kultura és a szov jet forradalom elvei között. Ezután nagy érdeklődés közepette Motta, a svájci köztársaság volt elnöke emelkedett szólásra. — Svájc jóviszonyu összeköttetést tartott fenn Oroszországgal, mégsem ismerte el kormányát. Követségünket szétrombolták és képviselőinket megölték anélkül, hogy bármikor is kimentették volna cselekedetüket. A szabad svájci közvélemény határozottan ellenzi a szovjetnek a Nemzetek Szövetségé&e való felvételét. Az orosz kommunizmusnak nincs más célja, minthogv forradalmosilsa az egész világot. Nem tudunk hitelt adni Szovjetoroszország ígéreteinek. — Nyiltan beszéltem. Svájc közönsége higgadtan és százados hasvománvai folytán kialakult demokratikus fegyelmezettséggel veszi majd tudomásul a többség határozatát. A belga kiküldött kijelentette, hogy mivel a három nagyhatalom, amellyel országa baráti érintkezést tart fenn. pártol ja a szovjetnek a Népszövetségbe való felvételét, Belgium nem óha jtja út ját állni. Argentina kiküldöttje kijelentette, hogy Argentina követségét a szovjet szétrombolta, követét börtönbe vetette, ezek után Argentina önérzete nem engedi. bogy Szovjetoroszország mellett foglaljon állást. A holland kiküldölt is bejelentette, hogy a beléjjés ellen fng sza. vazni. Barthou francia külügyminiszter szólalt fel ezután. Nem r.eheztel a volt svájci köztár;-? ági elnök szavaiért. Franciaország. Angiin é« Olaszor<.zá" együttesen elérkezettnek látta az időt. hogv Szoyjetoroszország belépjen a Népszövetségit Szovjetoroszország kijelentette, hogv magára nézve hajlandó elismerni kötelező erővel a nem zetközi szerződéseket. Az ilve.n őszinlesé^bnii nem szabad kételkedni. Vannak kockáztatások és veszélyek, de mérlegelni kell az előnyöket é< hátrányokat. Franciaország e lépéséért a többi nagyhatalommal eavfttt visel' a felelősséget a közvélemény és a történelem előtt. Eden angol főkiküldött az ansol kormány; nevében