Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-15 / 208. szám

T934 szeptember T5.' D£LM*í7y£RORSZ£G 5 Intézeti leánykaruhák és kötények, valamint női ruhák és pon­gyolák a legszebb kivitelben és legolcsóbban Belvárosi Női Ruhaáruházbmi («»előtt Linez lenfi) Széchenyi (ér 13. szerezhetők be. Amerikai magyar szerzetes Szegeden P. Medveczky Medárd Szegedről és A meri- { kéről (i Délmagyarország munkatársától.) Több na­pon át látogatóban volt Szegedem P. Medveei­x j Medárd ferencrendi szerzetes, aki az ameri­kai ferencrendi missziónak a vezetője. P. Med­veczkyt régi barátság fűzi P. Scbneider Fe­rencihez, a ferencrendiek szegedi házfőnökéhez. P. Medveczky szerzetestársa kíséretében megnézte a város neveztességeit, többször megfordult a fo­gadalmi templomban, majd az egyetemi intézete­ket nézte végig. Elutazása előtt az alsóvárosi rendházban beszélt szegedi benyomásairól. Szeged belvárosa modern nagyváros benyomá­sát teszi, — mondta P. Medveczky. Igen szépen elrendezett a Széchenyi-tér, ha nagyobb volna, sehol a világon nem lehetne párját találni. Lenyű­gözően szép a fogadalmi templom és a Dóm-tér. Sok látképet viszek el magammal Amerikába és megmutatom a« ottani magyar gyermekeknek, akik még sohasem jártak az ó-hazában, hogy Ma­gyarország második városa milyen szép. Megle­pett a belvárosi utvonalak tisztasága és a széles sugárutak. A fogadalmi templom pazar szépségű, kevés ilyen teplomot lehet látni. — Azt is tapasztalhattam azonban Szegeden, Bogy a külvárossal keveset törődnek. Szinte hihe­tetlen, hogy a fényes és lenyűgöző hatású belvá- j rostól alig tiz percnyire mennyire elhanyagolt a | • kttlvárosrész. A gyatra kövezet — sok helyen még ez sincs, — a vízhiány és az útszéli árkok a külföldön, Szegednél jóval kisebb városokban is, na már Ismeretlenek. Elhanyagolt az alsóvárosi templom környéke is, amely pedig, mint hallom, a Délvidék egyetlen bncsujáróhelye és évenkint 25—30000 idegent lát viszont. A kűlvárosrészek­re nagyob gondot kellene fordítani. A Vásárhelyi­sugárot kitűnősége azonban meglepett, azon men­ttink végig a Jezsuiták gazdaságába és mondha­tom, hogy Amerikában sincsenek jobb utak. Künn Amerikában ellenben az országutak mindenfitt olyanok, mint a Vásárhelyi-sugárut. Az amerikai viszonyokról beszéli ezután Med­veczky főtisztelendő: — Amerika gazdagság» már a múlté. A válság 9rtásl pusztítást okozott Amerika gazdasági éle­tében és a munkanélküliség sohasem tapasztalt irányokat kezd ölteni. Amerikában érte el a dekonjunktúra legmélyebb pontját, gyárak sor­jában szüntetik üzeműket, a kereskedéseket egy­másután csukják be, a nagy áruházak kezdenek összezsugorodni kisebb boltokká. A Japán és a német árudömping végigsöpört Amerika gazdasá­gi életén, a japán és a német árucikkek olyan ol­csók. hogv nem kifizetődő az amerikai gyáripar. Ennék következtében a gyárak a minimálisra kor­látozták termelésüket és a munkabéreket folyto­nosan csökkentik Azelőtt egy jobb szakmunkás napi keresete 4—ő dollár volt. ma ellenben más­fél-két dollár. A legtöbb gyárban csak félhéten át dolgoznak. Három év előtt még bejárta a hír a nagyvilágot, hogy a Ford-autógyár naponta ezer antát gyárt, ez már régen nem igv van. jó hogy­ha ennek tizedrészét előállítja. A legtöbb gyárnál Így van és ennek következtében hatalmasan nö­vekszik a munkanélküliség s ezzel együtt a sze­génység. A magyarokról kérdeztük Medveczky pátert: — Természetesen a rettenetes viszonyokat az Amerikában élő magyarok érzik a legsúlyosab­ban. A kivándorolt magyarok nagvobbrésze sze­gény és a mindemnapl munkájából él Ha nincs munkája, akkor nyomorog. Azelőtt a kivándorol­tak Jő néhány év alatt szép vagyont tudtak 6sz­»regyüjtenl, ez már megszűnt, akik közvetlen a háhorn után vándoroltak ki, azok számára már nem volt meg a vagyon«»erzé* lehetősége. Sokan körülük vissza <s vándorolnának, de tudják, hogy itthon is rendkívül súlyosak a viszonyok — A macyar kivándoroltak csak a kisebb váro­sokban élnek együtlartozó társadalmi életet, a nagyobb helyeken szétszóródtak. Newyorkban például 30 ezer magyar ét de Newyork lakossá­ga több, mint 11 millió és a harmincezer magyar harmincezer különböző helyén lakik a roppant nagyvárosnak. A mi egyházaink számontartják a magyar híveket és postán összeköttetést is tar­tunk velük. De bizony ritkán látjuk őket szemtől­szembe, hisz a templomunktól némelyikük 40—50 kilóméterre lakik. A kivándorolt magyarok ragaszkodnak az ős­hazához, de bizony a gyermekeik, akik Ameriká­Péntekre virradéra két vakmerő a Tábor uccában és (A Délmagyarország munkatársától.) Péntek­re virradó éjszakán két sikertelen betörés Is tartént Szegeden. Valószínű, hogy mind a két helyein ugyanazok a betörő kísérleteztek, de mindenütt megzavarhatták őket. A Tábor-ucca 3. szám alatt lévő Osváth-féle trafikba akartak először betörni. Leíesziitették a trafikajtót el­záró keresztvasat és a lakatot is, die ennél to­vább nem jutottak, mert megzavarták őket. A betörők ezután a Takaréáctáir-ucca 1- szám alatt lévő Pollák Testvérek cég irodahelyisé­— Bárányi főispán Baján. Bárányi Ti­bor főispán pénteken reggel másik törvényha­tóságának székhelyére. Bajára utazott. A föis­É Sn szombaton este érkezik vissza Szegedre. — áró dr. T u n k 1 Tamás főispáni titkár, aki súlyos sérülésével hetekig feküdt a szegedi kór. házban, felépülése után Gyopáros-fürdőn töltött néhány hetet. Pihenőjéről most érkezett vissza teljes egészségben, hivatalát hétfőn foglalja el. — A miskolci filléres vonat A Máv. igazgató­ságától kapott értesítés szerint a vasárnapi miskolci filléres gvors reggel 5 óra 11 perckor indul Szegedről, Miskolcról 20 óra 25 perckor indul vissza Szegedre. Tekintettel arra, hogy a filléres gvors szegedi résztvevőinek száma nem nagy, felhívjuk az utazóközönség figyelmét, hogv a villamostársaság a vonat indulása és ér­kezése előtt nem indit külön villamosokat. — Orvosi hir. Dr. H u 11 e r Károly orvos e hó 15-én rendelését Gróf Apponyi Albert-ucca 18. sz. alatt megkezdte. Rendel délután 2—4-ig. Telefon 12-43. — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Állást kaphat a Ha­tósági Munkaközvetítőben: 10 napszámosfiu, 1 üvegmosónő, 2 kovács, 1 késes-köszőrüs, 5 kádár, 1 kárpitos, 1 kötélgyártó, 2 csizmadia, 4 borbély, 4 hőlgyfodrásznő. — Az ingyentejakció. .4 szegedi szegény gyer­mekek ingyentejakciója már most megkezdi a munkát, hogy a téli hónapokban a város sok­sok elemi iskolás és ówodás szegény gyermeke hozzájuthasson a mindennapi tejtizóraihoz- A város hatósága utján az akció vezetősége fel­kérte a szinház és mozik igazgatóságát, hogy tegyék lehetővé a szórakozó emberek filléreinek összegyűjtését azon szegény gyermekek részére, akiknek még a mindennapi kenyérből is kevés jut és akik nélkülözik a naponkénti tejreggé.it. A mozik igazgatósága a legnagyobb készséggel vállákozott arra, hogy az 50 fillérnél drágább jegyek után megkísérli a mozilátogató közön­ségtől a jegyenkénti 2 fillérnyi aáomdnyt be­szedni. A sok szegény csenevész, sápadt és éhező kisgyermek nevében felkéri az akció ve­zetősége Szeged lakosságát, hogy szórakozás közben ne feledkezzenek el a szegény gyerme­kekről és szívesen róják le a 2 filléres adományt­Valószínű, hogy a városi szinház igazgatósága is elmúlt évek gyakorlatához képest szintén készséggel vállalkozik a színházat látogató kö­zönség filléres adományainak összegyűjtésére. Annak illusztrálására, hogy a színház és mozik által szeáett 2 fillérekből milyen nagy összeg gyűlik össze, közöljük, hogy az 1932—33. és az 1933—34. évben a 2 filléres jegy pótlékokból a szinház 4703 pengő 55 fillért, a mozik pedig 2019 pengő 84 fillért szolgáltattak be az ingyen­tejakció javára­x Vértes Dalma német játszóotthonát Bocskay­ucca 6. alá helyezte át. Telefon 29-05. ban születtek, már mindjobban amerikaiak lesz­nek. Ai.gol iskolákba járnak és vagy egyáltalán nem. vrgy csak rosszul tudnak msgyaml. A fia­talabb kivándoroltak amerikai nöt vesznek fele­ségül és a legtöbb magyar hajlékban bizony ritka a magyar szó. Ilyen környezetben nevelkednek azután a magyarok gyermekei és nem csoda, hogy . sokan közülük alig tudnak valamit Mhgyaror­' szagról. meg gSbe hatoltak be- Felfeszítették az ajtót, amely az irodába vezet és Így jutottak be abba a szo­bába, ahol a páncélszekrény áll. A tettesek hoz­záfogtak a páncélszekrény felfeszítéséhez. de azt nem fejezték be, hanem elmenekültek. Tá­vozásukkor az íróasztalon talált tárgyakat: egy ezüst cigarettatárcát, cigarettákat, vadásztölté­nyeket vittek magukkal. Mindkét betörési kísér­letet reggelre kelve fedezték feL A rendőrség megindította a nyomozást Valószínűnek látszik* hogy betörőbanda működött az elmúlt éjszaka. — Aszenvedő beteg nőket reggel éhgyomor­ra egy kis pohár természetes „Ferenc József* keserűvíz 2—3 óra alatt könyü, lágy bélki­ürüléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkivül jótékony hatással van a beteg szer­vekre. Az „II Popolo d'Iialia" megemlékezése Móra Ferencről Az II Popolo d'Iialia egyik legutóbbi szá­mában Gino Cucchetti nagy cikkben fog­lalkozik ismét Szegeddel. Rövid időn belül ea már a második nagy tudósítás, amely Olaszor­szág vezető lepjaiban Szegedről számol be. A Corriera della Sera nemrégen számolt be Az ember tragédiája szabadtéri előadásáról, most pedig a Popolo d'Italia, Mussolini lapja közli az ismert nevű magyarbarát olasz írónak, Cu­cchettinek cikkét, amely az olasz kultura és az olasz nyelv szegedi vonatkozásaival fog­lalkozik. Cucchetti szintén megemlékezik a Tragédia szegedi előadásáról és utal arra, hogy Ma­dách remekművét a jövő hónapban mutatják be Rómában, Antonio Widmar fordításában Tragédia Umana cimen. A közeledő premier irányitója most az olasz színházi és irodalmi közlemény figyelmét fokozott mértékben Sze­gedre és Az ember tragédiájára. Az olasz iró részletesen ismerteti cikkében a város történetét a fogadalmi templom felépí­téséig, majd megállapítja, hogy Szegeden a francia nyelv és kultura ismerete mellett mi­lyen lényeges szerepe van az olasz nyelvnek és irodalomnak, különösen az egyetem és a szegedi középiskolák életében. Ismerteti az olasz egyetemi lektorok munkásságát és nagy elismeréssel emlékezik meg Santoli Gianola és Stanghellini tanárok eredményes pedagó­giai működéséről. Megemlékezik arról is, hogy az olasz nyelv barátai minden héten társas összejövetelt rendeznek Szegeden, majd igy folytatja cikkét: — Itt kell megemlékeznem a nemrég elköl­tözött, mindnyájunk által megsiratott Móra Ferencről, aki — ha nem is ismerte nyelvünket — ismerte alaposan multunk hatalmas történe­tét, aki a római, hunn és avar ősrégészetnek kiváló tudósa volt és aki pompás rátermett­séggel vezette az annyira fontos szegedi mu­zeumot; fel kell említenem értékes segédjét és munkatársát, aki ugyanennek a muzeumnak a könyvtárosa. Szőke Mihályt, nyelvünk és mo­dern Irodalmunk kitűnő ismerőjét. Cikke végén arra hívja fel Cucchetti olasz honfitársait, hogy legyenek az arra hivatottak segítségére, hogy az olasz kulturát még Job­ban megszeressék Szegeden. Híreik. betörést kíséreltek a Takaréktár uccában

Next

/
Thumbnails
Contents