Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-14 / 207. szám

4 DÉLMAGyARORSZÁG 1934 szeptembet 14: mintegy 80 katasztrális hold városi földet tennének isimét használhatóvá- Az ipari munkák sorában szerepel a városi volt rendőrségi épület lebontása és ujraéoitése 32 ezer pengő költséggel, a városháza lépcsőházának átépítése 11 ?/er pengő és egy tanyai iskola újraépítése 11 ezer pengő költséggelAigyőrőt a világhírbe indult Aáorlányi Sándor Művészeti láz a Tisza-menti kis faluban kák összeállításánál több realitás mutatkozik, amennyiben néhány nagyobb arányú és főképen olyan természeti! munkát terveznek, amelyek hasznos beruházás jellegével birnak. így a földmunkák között 20 ezer pengőt irányoznak elő a Makó—Földeák közti feleslegessé vált kereszttöltés lebontására és elterítésére, amivel állandó hosszú munkaalkalmat biztositanának s egyben (A Délmagyarorsiág munkatársitól.) Mindenesünk, a szikár egyéniségű Emma, aki azonban szívesebben hallgat az Emil névre, nyári távollétünkben szabadságon volt otthon, A'győn s most hogy megint összetömegeUünk valamennyien, 6 is meséli az élményeit Algyőt ugyanis ne tessék lekicsinylő mosollyal emlegetni, kerülték már ki innen hírességek. Közel négy évtized távlatában áll a „férflu"-nak tisztelt Újlaki Antal, akit sokáig halálra keresett egy kovácsmester, mert romantikus riport-sorozatot irt a húgáról. A leányzót általában „gyevi grófné" címen emlegették, karrierje a csendes kis falu valamelyik kerítése mögül indult meg s világvárosi szárnyakra lendült, habár egyházi szankciók semmibevevésével. Az élete részleteire már nem emlékszünk tisztán, elsodorták azokat egyéb grófnői regények, de esztendők múlva ts meg lehetett a férfiú kedv-mézet savanyítani, ha azt mondtuk neki álkomoly ábrázattal. — Tóni, keresett egy kazánkovács jellemű ember. Algyő most megint azon a ponton áll, hogy hírességbe keveredjen egyik szülötte révén, amint azt Emilből, elszólása alapján, harapófogóval szedve ki belőle a részleteket, sejteni merjük. A nyáron ugyanis vándorkomédiások jártak a faluban s amit azok produkáltak, mindazt azóta szorgalmasan gyakorolják a helyi gyerekek. — Fölcimpelnek a fára és kitartják a lábukat hosszan a világba, mint a turisták! — mondja Emil teljes szakavatottsággal. — Nem szoktak leesni? — Leesnek, de azért tanulják. — Aztán van-e köztük ügyes? — A Belovai gyerek a legügyesebb, lehet tíz éves. Van neki cimborájai. Ezeknek vesz az apjuk egyforma ruhát, majd összehányják a pénzt s akkor a faluban jádzanak. Most már mindig azt csinálják. Leástak a kertbe ilyen nagy oszlopokat (Emil felnyúlik a magasba, mutatván a terjedelmet), hogy tanuljanak. A kis gyerekek azt tanulják, ahogy forog körül a lánggal. Meg a kötelet is. írtak cédulákat, a Belovai gyerek a maikába fogta, leejtette. — Te most ezt a mesterséget csinálod! Az volt ráírva, ami kell. Amit a szegedi nagypiacon (Értsd: Mars-tér) csináltak, halálugrás, vagy mi a fene. Akitől Szegeden látták, az Sándorfalván meghalt. Leesett. De szép fiatalember volt! — Beszéljünk most a Sándorról. — Az Adorjányi Sándor, jaj, az már nagyon tudja. Az egy aranyos szép gyerek igazán. Csak most tanulta a nyárra. — Hány éves? — Lehet olyan tizennyolc. Két méter magasan kezdte az anyja házánál az udvaron, aztán mindig fejjebb és fejjebb a Gonda Kenkével. ö az ügyesebb, az mén utána. Belekapaszkodik a vállába, de as egyensúlyt ő viszi, a Sándor. Szegeden látta, azóta mindig csinálja. Algyőn most volt a cirkusz, elment az igazgató hozzájuk, megnézte, mit tud. Másnap, mikor hazajött a Sándor a vasúttól, ahol dolgozik, két óra alatt leásta az oszlopot és márli ment rajta. Ugy ríttunk, mikor az igazgató mondta: — Jaj de szép, hogy Algyőn egy ilyen gyerek ifevelődik a világba! Erre felvette az igazgató már az anyja házánál, másnap pedig bemutatkozott Sándor a falujának. — A vasútnál volt naDszámban. erős munkát végez egész nap, mert a vasútnál kell dolgozni, csak épp h-izsjött, fekete glott gatya volt rajta, kormos és piszkos volt, mégis tudta. Felvitte a széket, az asztalt a kötélre, ott hegedült. Tudja, tésur, olyan szép szomoruas nótát Levetkőzött, felöltözött újra, lefeküdt hasra és hátra a drótra. Másodmagával Is keresztülment, meg visszajött, (a Gonda Henkével, az husz éves, nem napszámos, csak otthon van.) Rettenetesen tetszett, ugy tapsolták, hogy nem lehetett semmit hallani. Siratták az asszonyok — Sándor, ilyenre adtad a fejedet? Az igazgató pedig mondta a tölcséren, hogy mivel Sándor algyői, adakozzanak a népek, hogy megszerezzen mindent, ami kell a játékhoz, ha nekivág a világnak. Eleget tett Sándor mindennek, amit elvállalt, most megy velük, országoknak. — Hiresedjen a kis Algyő is, ne csak Vásárhelyről keveredjenek ki az ilyenek. Hogy büszkén mondhassuk, ilyent szült Algyő, senki se tanította rá, maga akaratából csinálja. — Aztán sok pénz gyűlt egybe? — Nem tudom, Algyőn szegény nép van. De volt aki tiz fillért is vetett. Mindig az ilyesmi tetszett a Sándornak, nem mulatós gyerek, kis házuk van az özvegy anyjával. Szeretett gyerekkorában is babrálni famunkákkal, szekrényt is csinált, repülőgépet, mozdonyt. Jányok után nem Jár. Mondták a cimborái: — Hej, de bolond voltál, hogy felléptél, egyszer leesel és meghalsz. De azért gratuláltak neki, ölelték; amíg működött, fogták a drótokat. Ott volt a jegyző, a biró, a csöndérek, megcsinálta olyan takarosan, hogy senki se jobban. Már nem abba a kis fekete gatyában jár, vesz fehér nadrágot, meg trikót, mint a városiak. Emil elmereng az emlékeken. — Tanuja lett az egész falu nek!. Minek is nevezte ki az igazgató? Mert adott neki nevet. Baldió, vagy mi a fene és mindig bemondta az igazgató tölcséren, hogy mit játszik. Algyői származású az Erzsi mosónő is, aki arról nevezetes, hogy mindenki a rokona. Most is álmélkodó döbbenettel hallja a csodákat s nyomban kisüti az atyafiságot a Gonda Henkével. — Miféle név az a Henke? — Isten tudja. Ugy hivják. — Hát mit tud még? — Azt, hogy most a Júda Panni is velük akar menni. — Ki az? — Nagy lány, 18—20 éves van biztos. Gyönyörű, le van nyírva a haja, ki van ondolázva. Szép, karcsú. — Mit tud a Panni? — Még semmit, csak menni akar velük, tanulmányozta őket. Paraszt lény, de elurasodott, — Szegeden szolgált. A tekintetek a levegőbe merednek, követik az agyonkoptatott frázist a karrier Íveléséről, azon az iven áll, egyelőre legalul Júda Panni, aki szintén készül neki a világba, habár még csak „országolni". de hát nem a világot jelenti-e minden, arai kívül esik Algyőn? Adorjányi Sándor a fehér nadrágban és a trikóban már az fv magasabb részén foglal helyet, ám sose tudni, mire viszi egy fejlődésképes nő! — Az ám, fejezi be Emil, aratás után másik társulat is volt Algyőn. Mondták, hogy az igazgató felesége is Algyőröl keveredett ki. Eddig van. Mit akarnak még többet? HÁZIASSZONYOK! SÜSSENEK CSAK Dr. OETKER-féle SÜTŐPORRAL, mert ez a legjobb. Elcd&il Ara 14 tIU«r Adófelszólamlási tárgyalások Az 1. számú bizottság 15-én reggel 8 órakor a következő tételeket tár* gyalja a pénzügyigazgatóság II. emelet 58-ik számú szobájában: özv. Vér Jánosné Kossuth-ucea 34. Dobó Ignác Deák Ferenc-ucca 24. Drucker Sándor Sx& chenyi-tér 9 Klein Jenő Széchenyi-tér 9. Szőllős Samu Feketesas-uoca 20. Konrád Ede Népkert««" 3. Hunyady Péter Madách-ucca 15. Barabás Béla Révay-ucca 4. Gellért József Somgyi-ucca 24 Székely Sándor Széchenyi-tér 2. Lintner Ferenc Klauzál-tér 7. Formann Anna Széchenyi-tér 8. Káldor József Kárász-ucca 6. Kővári Imre Marosucca 38. Lelkes János Széchenyi-tér 8. vitéz Papp László Sajka-ucca 12. Almássi Sándor Szent István-tér 7. Keresztes Sándor Keleroen-ucca 1 Kővágó András Kelemen-ucca 12. Stemler István Károlyi-ucca 3. Kovács Mihály Maros-ucca 14. Gajda Sándor Pallavicini-ucca 5. Miklós Károly Kálvin-tér 2. Központi Huscsarnok Széehenyl-tér 11. ifj. Kovács István Maros-ucca 14. Szakáll Mária Feketesas-ucca 11. Sári István Liga-ucca 1K. id. Alth Lajos Bajza-ucca 2. dr. Weinraann Istvánná Takaréktár-ucea 2. vitéz Süvegh Dezső Batthyányi-ucca 2 Kit'ka Gyula Szent Mihály ucca 5. Lampel Béláné Kelemen-ucca 4. özv. Hanzler Kálmánné Feketesas-ucca 21. A IT. száma bízottság szeptember 15-én a következő fellebbezéseket Ur* gyalja: Kónya Istvánné Kossutfi L'ajos-stigánif ?í., Benke Gedeon Bodzafa-ucca 1., Faragó Mihályné Somogyi t. 295., Fogas Lajosné Külső Csongrádisugárut 15., özv Szekeres Istvánné Báró Jóstkaucca 1., Czégény János Hunyadi-téT 14., Szűcs János Tábor-ucca 8., Osznovits Ferenc Cserzy Mihály-ucea 26, Farkas József Gvöngytynk-ucca 15.. Róvó Mihály Szilléri-sugárut 32., Csáki János Csongrádi-suffárut 16,, Szegi András Kossuth Lar> jos-sugáruf 101., Gyenes János Hétvezér-ucca 38a., Hudoba János Mikszáth Kálmán-ncica 25, Kovács István Brüsszeli-kőrut 5., Merts Ágoston Retekucca 47, Ágoston János Pacslrta-ucca 31., ökrös Szilveszter Párist-körut 45., Rácz Antalné Dr. Boros-ucca 30., ördög János Kálvárla-ncca 16, Vadász István Korona-ucca 1., Tombácz József Bol-< dogassrony-sugárut 12., Tóth István Vaspálva-ucca í. Lővirger Adolf Polgár-ucca 20., Baffai Ferenc* né Kossuth Lajos-sugárut 4., Bán Aladámé Püspök-ucea 11. Az teé A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 26.4 C, a legalacsonyabb 14.6 C. A baromeier adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 767 9, este 766.3 ram A levegő páratartalma reggel 63, délben 46 százalék. A szél iránya délkeleti, erőssége 1—2. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Keleti légáramlás, nyugaton és délen esetleg még záporeső, egyebütt túlnyomóan derült idő, a nappali hőmériéklet nem változik, de éiiel a lehűlés fokozódik.