Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-14 / 207. szám

DEMAGYARORSZAG StBOED. §cerke«xtfl*ég: Somogyi ncoa Z2.,l.em, Teleion: 23-33.^RlndOhlvntnl külc*«nkOnyvtAr é« tegylroda : Aradi urea S. Teleion : l"V-00. - Nyomda - l «w UpM nrrr 1«». Trl<-'-" • »i-o«. r*«"»f>fl leveleim : Délmogyaronzag Sieged Péntek, 1934 szepí. 14. ATt% 12 fillér X. évfolyam, 207. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «• Budapesten 3.00,kUll«Id«n 0.40 oenaO* ' Egyes tzdm Ara hétköznap 12. vnldr- és Ünnepnap 20 >111. HITrtrtéaek lelvéíele tnrlta sacerlnt. Mroielenlk hétiű kivételével naponta reggé Inségprogram A népjóléti és műszaki bizottság összeült és letárgyalta a téli inségmunkálatok tervezeteit. A bizottságok elvégezték munkájukat, letárgyalták az előterjesztéseket, de újra nyitott kérdés marad az, hogy a tisztviselők előterjesztései s a bizottságok javaslatai felett ki fog dönteni? Az inségmunkálatokra vonatkozó költségvetés tisztázatlan fejezete a városi közigazgatásnak. A közgyűlés a törvénynek megfelelően költségvetésébe foglalja azt az összeget, amit erre a célra áldozni tud s amit erre a célra el akar költeni. A költségvetés azonban csak egyetlen tételt tartalma z és egyetlen összeget, — hogy azután a költségvetésben biztosított összeget mijyen célok megvalósítására használja fel a város, arra nézve a költségvetést megállapító közgyűlési határozat nem tartalmaz utmutatást. A város erre a célra elköltött már egyik évben négyszázezer, a másik évben háromszázezer pengőt s most, amikor a munkanélküliség valamennyivel enyhült s amikor a gazdasági viszonyokban beállott minimális javulás ennek a problémának súlyát igen csekély mértékben, de mégis csak csökkentette, ugyancsak igen jelentős összeget fog a város az inségmunkások foglalkoztatására költeni. A pénz, amit a város erre a célra áldoz, — közvagyon, a közvagyon kezelésének pedig igen szigorú szabályai vannak. Mi nem tudunk abba belenyugodni, ahogy eddig az inségmunkálatokra megszavazott százerek sorsát meghatározták. Volt már eset arra, hogy a belügyminisztériumba n a vidéki törvényhatósági városok polgármesterei ankétot tartottak s ez az ankét határozta el a szegedi inségmunkálatokat. Állítólag ilyen ankéton határozták el a város tudta és beleegyezése nélkül a Széchenyi-tér kertészeti átszabását is. Mi nagyon sokra becsüljük a debreceni polgármester tudását, s a pécsi polgármester tájékozódottságát, sokra tartjuk a szombathelyi polgármester aktivitását is, de azért a szegedi inségmunkálatok kijelölését 'ppoly kevéssé biznánk ezekre a helyi viszonyokkal tisztában nem levő urakra, mint ahogyan a belügyminisztérium városi osztályának kompetenciáját sem ismerjük el ebben a kérdésben közvetlen intézkedésre hatáskörrel bírónak. Hogy a Kálvária-térre mennyit költünk, hogy a Kossuth Lajos-sugárut külső részének két oldalát parkositsuk-e inkább, vagy inkább a Gedó fásításának munkáját folytatjuk, azt talán mégis a szegedi polgárság tudja a közérdek legszigorúbb szemmeltartása mellett eldönteni. A szegedi polgármester éppúgy nem dönthet abban, hogy a debreceni nagyerdőben építsék meg a debreceni strandot, vagy helyette egy pár uccát kövezzenek-e ki, mint ahogy a debreceni polgármester illetéktelen határozni abban a kérdésben. hogy a Lechner-teret parkositsák-e, vagy a Temesvári-kőrutat kövezzék-e inkább ki. Mivel tehát smn a polgármesterek ankétja, sem a belügyminisztérium közvetlenül nem jogosult határozni abban a kérdésben, hogy az egyes városok a költségvetésben szükségmunkálatok végeztetésére felvett összegeket milyen célokra használják fel s mivel nincs olyan törvény, vagy szabályrendeleti intézkedés, mely ennek a kérdésnek eldöntését a polgármester hatáskörébe utalja, már az értékre való tekintettel is a közgyűlés az a fórum, amelyik ebben a kérdésben határozni jogosult. Eddig soha nem adatott arra alkalom a közgyűlésnek, hogy ezt a kétségtelen _ jogát gyakorolja. Az a személyi változás, ami a város vezetésében beállott, reméljük, a közgyűlés jogkörének fokozottabb tiszteletbentartásában is meg fog nyilatkozni. Amikor két, vagy háromszázezer pengős kiadásról van szó, akkor a törvény is megköveteli a közgyűlés elhatározását. S éppígy, — az inségmunkálatok költségeinek zárszámadását sem lehetne a közgyűlés elől elvonni. A közgyűlés kénytelen foglalkozni teljesen elértéktelenedett alapítványok zárszámadásával, de az inségmunkálatok számadásait csak tisztviselők ellenőrzik, de az önkormányzati ellenőrzés merőben hiányzik. Az önkormányzatnak sérelmét s a közgyűlés jogkörének szűkítését kell látnunk ebben a szegedi közigazgatási gyakorlatban is, de hinni akarjuk, hogy ebben a tekintetben is változás előtt áll a szegedi közigazgatás belátása és törvénytisztelete. A közgyűlés tárgyalása sokkal szélesebb körű, sokkal nagyobb érdekeltségi körre kiterjedő és sokkal több hasznosítható szempontot felvető lehet, mint a bizottságok záit ülése s ezért nemcsak a törvényes rendelkezések betartása, hanem az ügynek érdeke is a kérdésnek a közgyűlés elé terelését sürgeti. Ezt a kérdést nemcsak törvénykönyvvel a kézben, hanem legelső sorban meleg emberi érzéssel a szivben s támogatni akaró segítséggel a lélekben és elhatározásban kel! tárgyalni, ha azt akarjuk, hogy necsak a per zt költsék el, hanem létrehozzák azt az eredményt, a megkínzott léleknek és megkínzott testnek nyugalmát és békességét, amiért u város polgársága áldozatát meghozta. A város tisztviselői tisztes munkát végeztek az inségmunkálatok programjának összeállításával, a város polgársága adja most ehhez a munkához szivének melegét s termékeny gondolatait, hogy a hidegtől és éhségtől ne vesszen el ebben a városban egyetlen teremtett lélek sem. Lengyelország fiakit a Népszövetséggel a kisebbségi kérdés miatt A lengyel deíegétus deklarációja uíán félbeszakították a Népszövetség közgyűlését Genf, szeptember 13. A Nemzetek Szövetsége 15-ik közgyűlése csütörtökön délelőtt tartotta harmadik rendes ülését. Az ülés egyetlen szónoka Beck lengyel külügyminiszter volt, aki a lengyel kormánynak a kisebbségi jogvédelem általánosítása iránti javaslatát indokolta meg beszédében. A lengyel külügyminiszter beszéde végén deklarációt tett, amely meglepte a hallgatóságot és sok kommentán-a adott okot. A nyilatkozat a következőkép hangzott: — Addig is, amíg a kisebbségi jogvédelem targyában nem jön létre általános és egyöntetű rendszer, kormányom mától fogva meg. tagad minden együttműködést nemzetközi szervekkel, a kisebbségvédelem rendszerének Lengyelország részéről való alkalmazása ellenőrzését illetőleg. — A lengyel kormány kénytelen leszögezni — folytatta Bőnk ezredes —, hogy a Népszövetség jelenlegi kisebbségi jogvédelmi rendszere elégleien és igazságtalan. Ez a helvzet kivételezés» ielent és nem tartható fenn tovább, mert különben meginognak a Népszövetség erkölcsi alapjai. A lengvel kormánv ezért felszólítja a népszövetségi közgyűlést, ismerie el a beterjesztett lengyel indítvány alapján már most elvien, hogy szükségesnek tar! in a kisebbségi jogvédelmi rendszer általánosítását és mondja kí hogy a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi egyezmény kidolgozására konferenciára hívja össze a Népszövetség valamennyi tagját. — A lengyel kormánv meg akarja várni, miiven választ ad a Népszövetség erre a kérdésre. Ha a válasz pozitív lesz. ngv a lengvel kormánv készséggel bailandó közreműködni a nemzetközi pgvzménvtervezet szövegének kidolgozásánál, addig is azonban, amíg vésleg tisztázódik az általános jogvédelmi rendszer életbeléntetésének kérdése, a lenirvel kormánv kényszerítve lália magát arra. bogv a mai naptól ke/«tve minden közreműködést beszüntessen a kisebbséd íocvédelem ielenleííi rendszerét ellenőrző nemzetközi fórumoknál. Lengyelországi nemzeti kisebbségeket továbbra is védi a lengyel törvény, amely egyenjoguaknak ismeri el az összes nyelveket, vallásfelekezeteket és fajokat. Beck nagy feltűnést keltő beszéde után Sandler eloök berekesztette az ülést. A köz. gyűlés tagjai sokáig együtt maradtak és élénken kommentálták a lengyel külügyminiszter bejelentését. Gyakorlatilag éz a bejelentés anynyit jelent, hogy Lengyelország nem hajlandó arra sem, hogy megjelenjen a népszövetségi tanács szine előtt, ha a tanács Lengyelország ellen irányuló kisebbségi panaszt tárgyal. Genf aggódik a lengyel deklaráció miatt London, szeptember 13. A Beuter Iroda je. lenti: Az 1919. évi kisebbségi szerződésnek Lengyelország részéről történt egyoldalú felmondása igen súlyos aggodalmat keltett Genfben annál is inkább, miután a kisebbségi szerződés aláirása Lengyelország függetlenségének feltétele volt. Lengyelország magatartása logikusan a Népszövetséggel való teljes szakításra vezethet, miután a nyilatkozat sérti az alapszabályok első szakaszát, amelynek megtartá sára az összes nemzetek kötelezettek. Magyar vacsora Henderson tisztedére Genf, szeptember 13. T a h y László berni követ, a genfi magyar küldöttség vezetője, tegnan este a Bellevue-hotelban Henderson, a leszerelési értekezlet elnökének tiszteletére vacsorát adott. A vacsorán megjelent Henderson. Eden aneol főnecsétőr. Motta