Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-13 / 206. szám

4 D É L fw A G Y A k Ü Ii b L Á G i 1934 szeptember 13. Iskolai kézimunkák fonalak óriási PXU HammISA kéKimunk^Qzletében. Áthelyezve Tisza vftl»s*'ékb^n r"*»SF Plflff SHI L.krt 57.sz. aiá.(Korona-n. sarok-VTel. 25-2! A KÖRTÖLTÉSEN KÍVÜL RÖSZKÉN 1000 halotí közül 166 a tuberkulózis áldozata 1000 élő gyermek közül 167 a iüdővészes 109 újszülött közül 8 hal meg (A Délinagynrország mnnkatáfiáttfl.) A szegedi embei itt él a városban, nagy csatákat viv egyegy árlézi kifolyóért, vagy nyuga lomhahelyezett mcalámpa reaktiválásáért, lázadozik a Rockefeller-alapitvány épségét fenyegető veszedelem ellen •< közben fogalma sincs arról, hogy miiyen harcok folynak néhány kilóméternyire tőle, a távolabb eső szegedi határban, még pedig szegedi földón. Például Röszkén. Röszke nagy falu, hosszú, poros magyar falu, a hossza négy és fél kilóméter, mégsem önálló község. Szegedhez tartozik mindenképpen, a városba hordták be az adót is, a földbért is a. röszkei magyarok, ide jönnek be katonának, itt intézik a sorsukat, itt dől el, bogy mi lesz a sorsa a paprikatermésnek. Röszke, a röszkei kapitányság SzegedAlsó'.anyának egyik része, tanyaként kezelik a városi hivatalokban, pedig a tanyát egészen másképpen képzeli el az ember. Röszkének faluformája van uccái vannak, községi gondjai vannak, népe a magyar falvak sorsközösségében él. Rös/kének vasútállomása is van, még pedig Trianon óta igen fontos vasútállomása: Röszke határállomás, (^vámhivatallal, vámőrséggel, határőrséggel, magyar zászlóval. Itt vizsgálják meg a megszállt Dé'vldékrő! érkező vonatok utasainak útleveleit és itt állapítják meg, hogy a Délvidékre igyekvő utasoknak joguk van-e a trianoni határ átlépéséhez Röszke valamikor egérzen jelentéktelen meg állólif lye volt a szeged-szabadkai vonalnak, ennek a rendkívül forgalmas fővonalnak, amelyen minden órában keresztül futott egy egy hosszura Byult zsúfolt vonat. Ma pedig? A vasúti szerelvény mindössze két kocsiból áll, egy másodosztálya és egy harmadosztályú kocsiból. A második osztályon négy utas utazott, a harmadikon hét... j Ez a vonal meghalt, megölte a — béke. Röszke tehát nem falu, hanem kapitányság. Népe termeli a híres-neves szegedi paprikát. A feliérfalu házak bekerített udvarán hatalmas górékbnn száradnak a piros paprikafüzérek és papPéLmiiBVftRöBsziie JEGYIRODA OKI. fl. Ofti. 25. flOV. 8. Dec. 4. Jan. 15. I bérlpt SZ«!1 Enid Fischer Annie Juan sued Sander Febr. 18. marc Í s. marc. 22. tpr. 7. Min AIM Basiiides Márta mszzscurati Benedetto Mer Laios Barién A 10 hnngVo ív Ijrrletokedrozmftnyes lizetósi fe tétlokkol HflRMÓ laitfl .HUrász 11.14. s a jegyirodában rikafüzérek díszítik majd mindenütt a széles ereszek alját is. Sok a piros szin RÓszkén, szinte izzik tőle az egész falu. Röszkének orvosa is van, dr. Völgyes sy János helyettes tiszti orvos, lelkes fiatalember, aki a szegedi egyetemen szerezte meg a diplomáját és hat év óta bíbelődik a röszkei kapitányság egészségügyével. A fiatal doktor harcos ember, hat esztendő óta vívja az ádáz harcot a legveszedelmesebb ellenségekkel; a tuberkulózissal, a trachomával, a csecsemőhalandósággal. Hadszíntere nem ér véget a falu határánál, hanem kiterjed az egész kapitányságra és hivatalosan ezt a nehéz hadszinteret „Alsótanya II. tisztiorvosi kerületnek nevezik. A kerületnek, amely 9131 katasztrális holdon fekszik, a hivatalos statisztika tanúsága szerint 7392 lakósa van, pontosan annyi, mint anienynyi egy jól megtermett magyar nagyközségnek szokott lenni. Nyugaton azt a helyet, ahol ennyi ember él együtt, már kisvárosnak nevezik, amelyben középiskolák, kórházak, bíróságok is vannak, de van vízvezeték, kövezet, csatorna, villany és gáz is. De Röszke nem kisváros, nem is nagyközség, nem is falu, csak tanyai kapitányság és igy ezekből a városi javakból nem is jutott számára semmi. Nincs világítása, nincs vízvezetéke, nincs kövezete és nincs csatornája. De pora és sara ezzel szemben annál több. És betege is. A röszkei kapitányság hét és félezernyi népének egyetlen orvosa a röszkei helyettes tisztiorvos, akinek körzetébe még a szomszédos Nagyszéksós (szintén nem falu, csak kapitányság) is beletartozik. Dr. Völgyessy János azonfelül, hogy helyettes tisztiorvos, vezetője a tanyai egészségvédelmi szolgálat röszkei körzetének is, aki nem csak gyógykezel, hanem aktákat is intéz, a betegek látogatásán kivül statisztikai táblázatokat, jelentéseket készít és számontartja a szomorú százalékszámok vlátozásait. — Arra vagyok a legbüszkébb — mondja —, hogy a csecsemőhalálozás arányszámát egy esztendő alatt 12.8 százalékról sikerült 7.8 százalékra leszorítanunk. Ezek a számok azt jelentik, hogy 1932-ben még száz újszülött köziil tizenhárom pnsztult el, 1933ban már „csak" nyolc. Az egészségvédelmi szolgálat öt emberéletet mentett meg ezen a téren. — A mult évben — mondja tovább az orvos — 67 ingyenes rendelést tartottunk a csecsemők számára és ezeken a rendeléseken 443 csecsemőt vizsgáltunk meg. (Azért beszél többes számban, mert Johann Béla professzornak; az országos közegészségtani intézet vezetőjének jóvoltából egy védőnő is él Röszkén, akinek javadalmazásához a város lakbér címén évi 240 pengővel járni hozzá.) A védőnő tavaly május elsejétől, amikor elfoglalta a helyét Röszkén, december 31-ig 100« csccscmőlátogatást végzett. Ezután a legnagyobb harcról, a tuberknlózts elleni harcról beszélt Völgyessy doktor. Először a statisztika vallomását mutatta meg Minden évben sorra vizsgálják a 1 iskolásgyermekeket. A vizsgálatnál az Ectelin-reakciót alkalmazzák, ami abból áll. hoav a bőrtuberkulózi« legvöngitett bacillusaival oltják be a gyereket. Ha az oltás eredménye negatív, akkor nincs fertőzés, de ha a bőrön kiütések keletkeznek az oltás következtében, akkor legalább is gyanús a gyerek. A mult évben 1028 iskolásgyermeket vizsgáltak meg és az Ectel in-reakció 353 esetben volt pozitív, ami 34.3 százaléknak felel meg. Ezeket a gyermekeket Röntgen-vizsgálat alá vonták. Völgyessy doktor rendelőjében jól fölszerelt Röntgen-készülék van, amely hasznos szolgálatokat tesz a falu egészségügyében, módot ad a betegségek korai felismerésére és a szükséges intézkedések idejében való megtételére. Ha ilyen tömegesebb röntgenvizsgálatra van szükség, akkor a szegedi gyermekklinika egyik tanársegéde, dr. Varga Tibor segit a röszkei doktornak. A röntgenvizsgálat alá vont 353 gyamis gyermek közül az átvilágító készülék 172 esetben igazolta a gyanút A Röntgen-kép 172 gyermek tüdején mutatta meg azokat az elváltozásokat, amelyek a tuberkulótikus megbetegedés kétségbevonhatatlan tünetét jelentik. Ez pedig a megvizsgált gyermekek 16.7 százalékának felel meg. Ezer gyermek kőzöl százhatvanhét tüdőbeteg a röszkei kerületben. Nem nyújt kedvezőbb képet a felnőttekről készített statisztika sem. Itt már csak veszteségkimutatásról lehet szó, mert a felnőtt betegeket nohéz vizsgálatra kényszeríteni, a tuberkulózist rendszerint már csak a — halottvizsgálat soráa állapítják meg. A statisztika szerint a röszkei halottak 16.6 százaléka a tuberkulózis áldozata. Ezer röszkei halott közül 166 tuberkulózisban halt meg. Minden ezer röszkei lélekre 21 tnberkulótikns halott jut — Az egészségvédelmi szolgálat a műit évben hatvanegy tanácsadást tartott a felnőtt lakosság számára — mondja tovább Völgyessy János —, ezeken a vizsgálatokon összesen 388-an jelentek meg és közülük csupán 34 akadt olyan, akinek a szervezetéből nem tudtuk kimutatni a tuberkulótikus fertőzést. 103-nál az úgynevezett pretbe-t .állapítottuk meg, ami azt jelenti, hogy ezeknél még nem fejlődött ki teljesen a betegség, csupán a tüdőmirigyeken észlelhettük a fertőzöttséget A többi 251 esetben szabályszerűen kifejlődött tüdővészt találtunk. Hat hét óta a röszkei egészségvédelmi szolgálat alkalmazza a Calmette-széramot is. Minden újszülött életének 5., 7. és 9. napjákan a száján keresztül egy kanál anyatejbe vegyített szérumot kap. Eddig huszonnégy csecsemő kapott belőle. Az újszülöttek, akik állandó ellenőr, zés alatt állanak, gyönyörűen fejlődnek. A szérum a szegedi egyetem, Tomcslk professzor intézetében készül és a röszkei kerület arra büszke, hogy ott vezették be először az országban. Megkérdeztük Völgyessy doktort, hogy a másik nagy veszedelemmel, a rák-kai hogy állnak Röszkén. — Ez szerencsére nem nagy probléma nálunk — válaszolt —, ugy látszik, hogy a rák inkább városi betegség. A mult évben kértek tőlünk rákstatisztikát, akkor megállapítottuk, hogy tíz év alatt 50 rákos haláleset történt Évente egy-kettő, de 1930 óta az esetek száma mintha emelkedést mutatna. 1930-ban 7, 31-ben 8, 32-ben 8 és 33-ban 5 rákos haláleset történt a kerületünkben. Fél hat körül indul vissza délután a vonat Szegedre Két kocsival, majdnem üresen. A lassan döcögő vonat után szomorú buosut intenek a lenyugvó nap fényében izzó vörös paprikafüzérek. Magyar László,