Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-07 / 177. szám

BX6ÜED, SaerKMzMMg: Somogyi occo IJ.,l,em,Telefon: 23»53.^R!adóhlvalM kOloiínkönrvlAr fegylroda : Aradi Dccn 8. Telefon : 13-Ott. - Nyomda : LOW LlpAl ocen 1». Telefon i 13-o®. TéTlrnlI ^i) levélcím t DélmapynrortMio Steped Kedd 1934 augusztus 7. Ara 12 fillér X. évfolyam, ITT. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 VldAken «* Radapeaten 3.00, kUltnidOn 0.40 penqA' Egyes szám Ara hélkííznap 12, va«Ar- «• Ünnepnap 20 1111. Hír ileMtek «elvétele tarifa sarerlnt. Megteleniig héHrt kivételével naponta reqgel A tűzoltó esete Az ember tragédiája első előadásán a szünetben valaki a polgármester véleménye Iránt érdeklődött. Ezt a tömör választ kapta: — Mindenki látja, hogy a tavalyinál is seebb, tökéletesebb, művészibb és élvezetesebb előadás. Szinpadesztétikai elmefuttatást a nézőtélen a szünetben nem lehet várni. Különösen a polgármestertől nem, aki városának ennél a hatalmas kulturakciójánál érzelmileg bizonyára érdekelt. Az esztétizálást egyébkén^is végezzék az — esztétikusok. Szokatlan jelenség, mégis bele kell törődni, hogy néha a kaptafájuknál maradnak az emberek. Ami pedig az esztétizálást illeti, azt el is végezték. Igaz, nemcsak esztétikusok és irók. Hogy a kaptafának is igaza legyen, bele avatkoztak magas helyi kiválóságok is, akik ugyan nincsenek sokan, nem is mindig magasak és kiválók, de mondanak véleményt. Ezek közé a magas vélemények közé tartozik, hogy igaz ugyan, hogy a siker nagy, még sem járja, hogy a város támogat egy magántársaságot. Van ennél még magasabb és magvasabb vélemény. Például az, hogy nem kell annyira elragadtatva lenni, amiért sikerült egy újságírónak ráhibázni. Mások több újságírót koncedálnak. Ismét mások papokra haragszanak. Szó ami szó, igazán nem lehet mondani, hogy a helyi nagyságok esztétikai véleménye egyhangú. Dehát nem is lenne jó, ha egyhangú lenne. Végül is ugy szép az élet, ha zajlik. A magvas és tisztult esztétikai véleményekkel szemben külön véleményt vagyunk kénytelenek bejelenteni. Először is tévedés, hogy az a társaság, amely a szabadtéri játékokat rendezi, városi t ám o g a t á s t élvez. Nem kérte, nem élvezi és nem is fogadná el. Városi támogatása van a színigazgatónak, aki a szubvenciót minden körülmények között megkapja, tehát függetlenül attól, hogy százhúszezer pengő haszonnal, vagy kilencezer pengő deficittel zárul-e a szinházi szezon? Még világosabban: a váróinak semmi köze ahhoz, hogy keresett-e, vagy ráfizetett az igazgató, a megszavazott és szerződésileg biztosított szubvenciót ki kell fizetni. A szabadtéri játékokat nem szubvencionálja a város. A rendező társaság el sem fogadna szubvenciót. Csak azt kérte, azt sem a maga, hanem a város, a lakosság részére, hogy p.z esetleges deficitből vállaljon részt a hatóság. Hogy ez számbelileg kifejezve, mekkora veszedelemmel jár, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a deficit födözésére megszavazott összegből igénybe vett részt tavaly a rendezőség visszafizette és hogy abban iz ese'ben, ha az érdeklődés meg nem csappan, ez idén sem lesz deficit. Az egész ugynever l problémát tehát kényelmesen elintézhetl ok azzal a kérdéssel, hogv azok a beláthatatlan előnyök, amelyeknek a szabadtéri iátékok sikere nyomán elmaradhatattanul jelentkezniük kell, megérik-e azt, fcogy a város kezességet vállaljon az esetí e g e s, évről-évre egyre valószínűtlenebb deficit egy részéért? A szabadtéri játékok rendezésében sem vennénk azonban részt, ha a dolgok kényelmesebb részét választanánk. A tavalyi eredménnyel és az idei Jcilátásokkal szemben tehát arra az álláspont-* ra helyezkedünk, hogy az idén deficit lesz és most már azt kérdezzük meg, hogy megér-e a hivatalos városnak évi néhány ezer pengőt, hogy Szeged évről-évre egyre fokozódó országos érdeklődés központjába kerül, hogy a szabadtéri játékoknak általa felkeltett versenyében az elsőség pálmája vitathatatlanul az övé marad és hogy már az idén, tehát annak a második évében, hogy a kezdeményező magántársaság a rendező, az európai idegenforgalmi érdeklődésbe és mozgalomba való bekapcsolódásának legremekebb perspektívái nyiltak meg? Az ünnepélyesség emelkedettségével szeretnénk beszélni az idei harmadik előadás napján. Végül is a siker minden ocsmány irigykedést lebíró. De annál jobban elszörnyüködve látjuk, hogy hatalmaskodás, kajánság és butaság tultengései milyen rettenetes károkat okoznak nem a rendezőségnek, hanem a városnak. A rendezőség például a legnagyobb körültekintéssel szervezte meg a jegyárusítást is és ugy döntött, hogy a békéscsabaiak az otthon megváltott jegyutalványt a szinház előcsarnokának egyik pénztárában, a budapestiek a másik pénztárban cserélhetik át jegyre. A szervezett és rendszeres lebonyolításra más mód nem kínálkozott, hiszen a három dóm-téri pénztár képtejen lett volna a becserélést is és az árusítást is lebonyolítani, a szabadtéri iroda és a szinház nappali pénztárhelyisége szűk, a színház előcsarnokában viszont koncentrált módon, aránylag a legnagyobb rendben és szervezettségben lehetett volna lebonyolítani ezt a nagy munkát. A szinház épületével kapcsolatos aggodalmai nem voltak a rendezőségnek, hiszen a rendelkezési jogot a játékoU idejére a polgármestertől megkapta. Dehmt hiába, máskor is előfordult már, hogy polgármester tervez, tűzoltó végez. A tűzoltó pedig ugy végzett, hogy kijelentette, hogy addig, amig Bózsó ur haza nem jön Szegedre, ki nem nyitja a színházat. Nem is nyitotta. Karakteres ember. A szavának állt. Egyál+alánl nem érdekelte, hogy ebből kis részfelfordulás támadt. Hogy nem azért kapja a fizetését^ hogy azt a kulturlelkesedést, amit mások hal-* latlan erőfeszítéssel ébresztettek és élesz-» tenek, a maguk kis rongyos, de silányul betöltött hatáskörében akármilyen cse-+ kéiy mértékben lehűteni segitsen. Kis embereken is gyakran múlnak nagy} dolgok. A kaptafa imént említett meséjéhea pedig az is hozzá tartozik, hogy a tüzoltólá nem mindig oltják a tüzet. Néha élesztgetilüj A szegedi szabadtéri játékok elindultak aai európai elismertetés dicsőséges utján, ámen lyen soha nem remélt mértékben formálód« hátik át virágzóra az utóbbi két évtizedben negélyesre szikkadt életbe. S még mindig vannak, akik a várost felvirágoztató, boldoggá tevő utján mint nehéz csizmáju, lortv1 ha járású tűzoltók akarják akadályozni. Brríhon kimentette, fiosfn Franciaország a ktfnaiftobb támogatást Hiztositfa üesztria függetlenségének fenntartására Bécs, augusztus 6. A Wiener Zeitung arról értesül Párisból, hogy a párisi osztrák ügyvi vő ma felkereste a francia külügyminisztert, hogy megköszönje jelenlétét Dollfuss kancellár lelkiüdvéert bemutatott gyászistentiszteleten. Barthou ez alkalommal is kijelentette az ügyvivő előtt, hogy Franciaország a többi ha. tatommal együtt változatlannl a legnagyobb támogatását biztosítja Ausztria függetlenségének fenntartására. Hazaárulás címén indul! eliárás az osztrák lázadási kísérlet résztvevői ellen Berlin, augusztus 6. Bécsből jelentik a Német Távirati Irodának: A rendőrigazgatóság biztonsági osztálya lázadási kísérlet részleteinek ügyében a nyomozást befejezte, ugy hogy ma j valamennyi résztvevő ellen megtehették a fel- 1 jelentést hazaárulás miatt a katonai törvényszéknél. Ezenkívül a lázadók nagyobb csoportjára vonatkozólag bejelentették a gyilkossád gyanúját, hivatali hatalommal való visszaélés és rosszindulatú vágyomongálás vádját. A eya-« nusitottak ügycinek tárgyalása csoportonkintf történik, amennyiben a lázadás előzményeinek felderítésére nem lesz szükség a vádlottak to* vábbi kihallgatására Jugoszláviában öngyilkos lett egy osztrák náci-menekült (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: A kusejeváci vasúti vonal mentén Gradec községben egy ismeretlen em-t ber az arra haladó vonat elé dobta magát. A' nyomozás megállapította, hogy az illető B r e s-f kó Iván ausztriai nemzeti szocialista menekült, aki a legutóbbi harcok alkalmából jött Jugoszláviába, ahol a belovári táborba helyezték el. Zsebében nem találtak egy fillért sem. Társai-t nak előadása szerint Breskó nagy nyomorai miatt követte el az öngyilkosságot. Németországban megkezdődött a nagy temetés 4 Reichsfag gyászülése Berlin, augusztus 6. A birodalmi gyűlés tag- I jelentek. Az egyik díszpáholyban az elhuny! jai néhány perccel 12 óra előtt gyülekeztek. A ! tábornagy család tagjai foglaltak helyet. Gö* diplomáciai testület tagjai teljes számban me&. J ring tábornok, a birodalmi gyűlés elnöke néi