Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-04 / 175. szám

DFCM AGY A POR SZÁ'G 1934 augusztus 4: Ahová mindenkinek be kell egyszer térnie A haldokló, aki 8 év után fe koporsóját keresi (A Délmagyaroríwng nMMikaiársáttl.) Meleg nyár van. Az emberek Imldogan élvezik az áldott meleg minden előnyét. Fürödnek, napoznak, utaz­nak büvösszobában alszanak. Kinek, hogyan telik. A viz, napfény, levegő, sportok hosszabbítják az életet, bizony senkiscm gondol arra a fekete cira­táblás üzletekre, a mely boa minilenki megfordul egyszer s amelyekmefc a legtöbb pénzt hozó fillé­res vonat sem jelent egy fillért sem: a temetkezési vállalkozókra. A halálos tavasa. Felkerestük az egyik legrégibb szegedd temetke­zési vállalatot. A tulajdonos hűvös, komor, tömjén és borostyánszagu irodában fogad. A falon válo­gatott gyászkocsik fényképei és gyönyörűen ti­pogralizált gyászjelentések lógnak. — Ilyenkor, nyáron, — mondotta, — nálunk is aWrkaseeron van... — Nyáron nem szeretnek meghalni az emberek? — Dehogynem, csak sokkal kevesebben. Legtöb­ben halnak meg öaseel és tavasszal, amikor az idő­járás folytonosan változik. Egyenletes időjárás esetén kevesebb a halálozás... •— Az időjáráson kivfii mi befolyásolja még a halálozást? — Először is a gazdasági válság. Megállapítható ez abból, hogy amig ezelőtt mindenféle társadalmi osztályból egyformán haltak meg az emberek, ad­dig most — noha csökkent a halálozási arányszám — a halottak többségi a Megényebb néposziályból kerül ki. Jellemző erre az is, hogv a temetések 18 —20 százalék ingyenes, vagyis vagy a várost vagy a klinikák temetik el. Arak: -- Mibe kerül egy jobb temetés? —Az I. osztályú 280 P, tölgyfakoporsóval, siffon lepedővel, díszes szemfedővel, 22 gyertya, szoba­behuzás, 100 gvászlap, délszaki virágok, 4 testvivő, 4 lóval vont üveges gyészkocsi és egy portás. A II. osztályú temetés 200 P, de portás nélkül s csak 50 drb, gyászlap. A VI. osztályú temetés 50 P, sí­ma koporsóval, papirlepedővel, fenyőfa kereszttel, 2 gyertyával és 2 testvivővel, mig az ingyenes te­metésekhez csak koporsó, fenyőfa kereszt és fur­gon jár. A legtöbb temetés — aránylag — a II. osztályú, miután Szegeden sok a temetkezési egy­let, amely 300—400—500 pengőt ad tagjainak, amelyből szép temetést adhatnak halottjaiknak. Ha csak a halotti tor nem vitt el sokat. — Meg szokta-e hatni a gyászolók fájdalma? — Kérem, elfásul az emher. Nem igen tud már hinni az érzések őszinteségében. Különösen amikor látja, hogy a szerető, gyászoló rokonokat ugy kell fellocsolni a temetésen s másnap már bicskára mennek az osztozkodásnál, vagy egyhangúan szid­ják a fukar elhunytat... Fogynak a sirató asszonyok — Vannak-e még sirató asszonyok? — Csak Alsóvároson, kölsőrókuson es a tanyá­kon öregasszonyok ezek. akik egészen az elteme­tésig a halott mellett maradnak Van, ahol gaval­lérosan ellátják őket az elhunyt hozzátartozói, de van. ahol szórakozottan elfelejtik honorálni a si­ratók szolgálatait. De persze ekkor már késő, mert nem lehet visszasiratni. Ezek vállalkoznak még a halottmosásra ls. — Kik végzik még a halottmosást? — A temetkezési vállalatok szolgái Az érzéke­nyebb csajndok lehetőleg ismerősöket kérnek fel erre. hogy megvédjék a halottakat az idegen ke­zektől. A praktikus teknő. — Régebben, Alsóvároson volt egy halottmosó teknő, amit esetről-esetre kölcsönkérlek. Ebben a teknőben, jeges vizben mosdatták meg a halottat. A tisztiorvosi hivatal azonban betiltotta, mert ki­derült, hogy téli időkben — a disamóvájrásokon ii nagyszerűen lehetett használni a nagy teknőt... — Régebben díszesebbek voltak-e a temetések? — össze sem lehet hasonlítani a mostaniakkal. A naiy gazdag sertésvágók és hizlalók nngv pom­pával temettették el magukat. A menet élén haladt egy fekete lovashuszár a lobogóval, majd utána nérrv gyászíovas, ezeket követte 6 fáklyavivő. a 6 tó által vont .gyászkocsi mellett haladt 6 halottkisé­rő. A gyászoló közönséget szállító fekete kocsikon pedig egy-egy cilinderes, egyenruhás szolga ült. Az élő halott. — Előfordult-e, hogy a „halott" még élt, mikor kimentek? — Mi csak a haláleset után megyünk ki. Illetve egy esetben mégis előfordult. Egy haldokló öreg­asszonyhoz hivtak ki, — mondották, — nem tud ad­dig meghalni, amig nem rendezte el a temetését. Mire kimentem, az öreg néni már nagyon rosszul volt. Már végrendelkezett is, felvette az utolsó ke­netet érzékenyen elbúcsúzott mindenkitől. De volt még annyi ereje, hogy a legkisebb részletre kiter­jedően elrendezte a temetésAt... Elköszöntem tőle én is, miután megegyeztünk és megtettem a* elö­készületeket a temetéshez. — Vártam 3 4 5 napig Semmi hír. Már egy] hét is eltelt, amikor beállít hozzám az öreg nént hogy — meg van-e még a koporsója?... Azóta 8 év telt el, a „halott még mindig él s semmi kedve sincs meghalni. De azért időnként be-benéz hoz­zám, érdeklődik az uj temetkezési szokások iránt mert nem szeretne elmaradni. A Szegedi Szabadtéri Játékok jegyárusítása a Városi Színházban, a Délmagyarország és a Szegedi Friss Ujság kiadóhivatalában. Állami kölcsönt kér a hagymaszindikátus Jegyrendszert akarnak életbelépletni a bevásárlásokhoz (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Pératelken délelőtt ült össze a rnaikói hagymasziin­dikátus ellenőrző bizottsága. Az a nyomott han­gulat és általános idegesség, a/mit a vásárlások szüneteltetése okoz a kertésztek táborában, rá­nyomta bélyegét az ellenőrző bizottság üléseire is. Mindjárt az ülés elején felvetődött az a probléma, hogy miként lehetne meginditani a vásárlásokat. A bizottság több tagjának az volt. a véleménye, l'.opy kamatmentes állami pénzt kellene beszerezni erre a célra. A vásárolt hagy­mát a szindikátus beraktáro^ná addig, amig je­lemtkezik a külföldi vevő. Elhatározta a bizott­ság, hogy a főispán támogatását kérik egy ilyen kölcsön kiutalására. A másik nagy probléma, hogyha valóban meg­indulnak a vásárlások, akkor milyen módszerrel járjanak «1 a vételek körül, mert kétségtelen, hogy a rendszertelen vásárlások nyomán sok igazságtalanság jár. Van olyan kertész, aki már 40—50 mázsa hagymát adott el, mig a másik, sokkot inkább rászoritt. egy fejet sem tudott elaáni. Galamb Sándor azt indítványozta, hogy a már isimertetett módon, sorszám szerint ejtsék meg a vásárlásokat. A termelőktől be kell szed­ni az őstermelő igazolványokat és ennek aJapján a sorban következőktől kell venni a hagymát. Gorcsa Péter helyette* polgármester szerint ez a módszer kivihetetlen és sok veszélyt rejt ma­gában már csak azért is, mert a hagyma ára A szabadtéri játékok minden napján a »HÁGIBAN« halpaprikás »„'. ?»* Árnyas, kellemes kerthelyiség, cigány­zene. Minden időben választékos zónák. 01­osó menürendszer. Kitűnő szegedvidéki bo­rok, friss csapolásu sörök. 101 lécjsEckrények kedvező fizetési feltételek mellett legolcsóbban besze­rezhetők Fekete Nándor, Kossuth L. s -ut 18- lel. 20-72 Rádiót Kelemennél vesryönk, részletre is kapható Kelemen ucca 11. folyton ingadozik "és ilyen módszer mellett as egyik kertész sokkal kevesebbet kapna árujáért, mint a másik. Dr. Könyves-Kolomcs József és Szabó János azt magyaaáziták, hogy a vételek­nél elsősorban a kertész rászorultságát kefl irányadóul' venni. Ebből a siempontbói a terme­lőket kategóriákba kell osztani: első kategóriába sorozzák a részes termelőket, a másodikba azo­kat, akik bérelt földön termelnek, a harmadikba a saját földjükön termelő kiskertészeket és a negyedikbe a hagymatenmelő kisgazdákat. Griin igazgató Galamb indítványa mellett foglalt áS­lást. Gorcsa főjegyző teljesen szabadon hagyná a forgalmat. A piacokon előforduló zavargások; és túlkínálat nem lehet ok a forgalom megköté­sére. Galamb iwJiváTiya melleítt foglalt állást ér. Ko­vács Károly ls, aki egyben bejelentette, hogy lemondásait visszavonja s továbbra is viseli ugy az egyesületben viselt elnöki, mint a szindiká­tus ellenőri tisztségét. Az ellenőrző bizottság ülésében nagy izgal­makat váltótt ki a szindikátus könyveinek és a Külkereskedelmi Hivatal kívánságára kimutatott árkalkulációnak a város részérói kiküldött könyvszakértő által történt felülvizsgálása, il­letve a szakértő Lélek Péter felisőkereskedéhnd isikolái tanár jelentése. Ez a jelentés kitért a multévi rezsi és haszomszámitásra is és szak­szerű bírálatát adta a kereskedők által kikötött 15 százalékos bevásárlási jutaléknak is. Az egy­re növekvő izgaímak között tárgyalt szakértői jelentést végül is eltanácsolták a napirendről azzal, hogy az ellenőrző bizottság most nem foglalkozik az abban érintett problémákkal, ha­nem azok tárgyalását arra az Időre halasztja, amikor a felterjesztett kalkulációra leérkezik a Külkereskedelmi Hivatal véleménye. Egy másik nagyjelentőségű esemény voft az eJlenörző bizottság ölésének az a bejelentés, amelyet a Külkereskedelmi Hivatal képviselője tett, aki rámutatott arra az ellentétre, amely a szindikátus alaphatározmányai és a legutóbbi ülésen eszközölt pótlólagos tagfelvételek kö­zött mutatkozik s amelyekre nézve a Kiskeres­kedelmi Hivatal igazoló jelentést, illetve indoko­lást kér. Vitéz Galamb Sándor kelt Védelmére ebben a kérdésben az ellenőrző bizottság kifo­gásolt határozatának és tagfelvételének s a tő indítványára az ellenőrző bizottság megbízást is adott számára, hogy megfelelően indokolt felterjesztést tegyen a Külkereskedelmi Hivatal­hoz a kifogásolt szindikátusi tasok érdekébein.

Next

/
Thumbnails
Contents