Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-30 / 195. szám

DELM AGYAKOKSZAG 9KBOSD, SzerketztOMg: Somogyi ncco rciíinw^nlr 40XA XH ElŐFizETtS: Haronia helyben 3.20 22.,l.em, Teleion: 23.33.^KIadóhlvalal tdUlUflUli, 17j4 dUUu9£lU8 JV» VldAken e* Budapesten 3.e0.kUlt»ld«n kölctönkönyvlör és Jegyiroda : Aradi ' a.40penqd./ Egyei szám Ara h«tk«z> ucca 8. Teleion : 13-00. , Nyomda - l»w Ara \£ Illler nno 12, vasAr. és llnnennnn 20 HU. H1t­Llpól iiccb 10. Teleton- J3^o«. TAvirnii V ^.vfrklvAm 4QC detések (elvétele tarlta srerlnl. Menfe­• (evélclm: DélmaByo»or»w>q Sceg.ed m- luiyaiii, m lenlk híttd kivételével naponla reggel Konjunktúrakutatás Azt mondja a konjunktúrakutató intézet a legutolsó évnegyedről szóló jelentésében, hogy a javulás utján vagyunk. Kénytelenek vagyunk elhinni, mert a konjunkturakutató intézetnek nagynevű elnöksége mellett igen alapos ismeretekkel rendelkező, közgazdasá­gilag Iskolázott, a számok világában járatos tisztviselői vannak, akik — amennyiben a számokról van szó, — csakugyan a gazdasá­gi élet pulzusán tartják a kezüket. Ha ők éyek hosszú során át ugyanazokat a jelző számo­kat állítják be táblázatukba s a jelző számok végre emelkedést mutatnak, akkor csak­ugyan nincs okunk kétségbevonni, hogy a javulás utján vagyunk. Egyszóval javu­lunk. Az éy második negyedéről szóló jelenlé­sében azt állapítja meg példának okáért a konjunkturakutató intézet, hogy ebben a há­rom hónapban, összehasonlítva a megelőző esztendő ugyanazon időszakával, az or­szág szénfogyasztása 22 száza­lékkal emelkedett. Nyilvánvalóan ez nem csak azt jelenti, hogy a szénbányák ke­reseti viszonyai javultak meg, hanem azt is, hogy az iparnak volt nagyobb mennyiségű szénre szüksége, amiből viszont az ipar erősebb foglalkoztatására le­het következtetni. Április, május és j" ' ' • s íí.•'.:!: a hónapok, mikor legke­vesebb fűtési szénre van szükség; ami sze­net ezekben a hónapokban vásárolnak, arra csaknem száz százalékban az iparnak van szüksége. Megerősíti a konjunkturakutató in­tézet ezen adatának helyességét egy másik számadat is: ugyanebben az időszakban a vasércszükség-let 78 százalékos emelkedésttüntetfel, szintén a meg­előző esztendő három azonos hónapjával szemben. Emelkedett az ipari kivi­telünk is, főleg gépekben és textíliákban; Egyszóval ismételjük: itt vagyunk a javulás kapujában. A konjunkturakutató intézet, mikor magya­rázatot keres ezekre a jelenségekre, a követ­kezőket állapítja meg. A javulás legfőbb té­nyezője kétségtelenül a mult esztendei rekord-termés volt. Igaz, hogy akkor nagyon alacsonyak voltak a mezőgazdasági termények órai, de viszont a gazda a mennyi­ségben talált kárpótlást az árak alacsonyságá­val szemben. Mikor eladta termésfölöslegét, mikor megfizette az adóját, letörlesztette nem védett adóssága kamatait, maradt neki még annyi, hogy tudjon vásárolni. Hosszú esztendők óta erre először tavaly volt eset s ennek kihatása érzik még az idei év gazda­sági viszonyainak alakulásában is. A gazda­sági élet megkapta a régóta hiányzó lökést, a pénz körforgása megindult s a mezőgazdaságból kiindulva a visszatérő élet jelei átterjedtek az iparra és kereskedelemre is. Az idén viszont a termés szemes növé­nyekben kisebb ugyan, de magasabbak az árak s ez biztosítja ismét a mezőgazdaságnak hosszú időn át nélkülözött vásárló képessé­gét. Mindezeknek a tételeknek és a belőlük le­vont következtetéseknek igazságát nem yon­hatjuk kétségbe, mert hiszen hiu munkát vé­gez az. aki a számok igazságaival akarna Der­be szállani. Attól kell azonban tartanunk", hogy e sorok olvasása után lesznek, nem is egynéhányan, hanem nagyon is sokan, akik kétkedve fogják rázni a fejüket, mert hiszen a maguk személyére és a maguk műhelyére, vagy boltjára vonatkoztatva, bizony nem tapasztalt ák még a fellendülés jelenségeit. Nekik szól a magyarázat második része, amely azt mondja, hogy a ja­vulás hullámgyürük formájában terjed szét a közgazdasági életben és még nem jutott el a termelés és szétosztás legkisebb faktorai­hoz. Vannak úgynevezett gyökér-ipa­rok, — ezt a kifejezést a németek találták ki, akik a gazdasági életnek egyetlen jelensé­gét se tudják megfelelő elnevezés nélkül el­képzelni, — ilyenek a széntermelés és a nyersvas feldolgozása. A válság hullámveré­se ezekhez jut el utoljára, viszont a nekilen­dülő konjunktura jelei ezeknél mutatkoznak legelőször. A többieknek már csak várni kell, hogy a konjunktura megjavulását ők is megérezzék. Ugyanígy némi magyarázatra szorul az is, amit a konjunkturakutató intézet az export fejlődéséről állapit meg, amely egyes szak­máknál 50 százalékra is rúgott a mult év azo­nos hónapjaival szemben. A kivitelnek min­den emelkedése, különösen ma, az elzárkó­zásnak, a kontingentálásoknak és kompenzá­ciós szerződéseknek világában, csak örven­detes lehet. Még örvendetesebb volna, ha ki lehetne mutatni, hogy ez a kiviteli többlet csakugyan önmagától adódott és tisztán az áru iránti keresletnek volt az eredménye és (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rész. letesen beszámoltunk azokról á bizalmas ta­nácskozásokról, amelyek a választójogi javaslat kérdésében az elmúlt napokban a kisgazdapárt és a kormány között folytak. Az események igen nagy meglepetést keltettek a politikai életben, főleg nagy meglepetést keltett az a választó­jogi tervezet, melyet Eckhardt Tibornak tula j­donítanak. Szerdán Eckhardt megcáfolta, hogy ezt a tervezetet ő készítette volna. Különösen a kisgazdaberkekben nagy a fellünés, ahol tud­valevően pénteken tartják meg a képviselői ér­tekezletet, amely igen viharosnak ígérkezik és amely valószínűleg a kisgazdapárt kettészaka­dására fog vezetni. Eckhardt Tibor szerdán cáfolatot adott ki és kijelentette, hogy bár a bisérőlevél tőle származik, de ami a kísérőlevélben említve van: a terv és a bizalmas elgondolás, amelv nyilvánosságra került, nem fedi az ő felfogását és apokrif. Munkatársunk előtt igen tekintélyes politiku. sok hangsúlyozták, hogy ha Eckhardt Tibor cáfolja a bizalmas irat, valamint a tervezet va. lószinüségét, miért nem közli a nyilvánosság­gal azt a tervezetet, amelyről a kisérő levél említést tesz és azt a bizalmas megfontolást, amelyről a kisérő tevéiben ugvancsak szó esik? Ezek azok az okok. — mondotta informáto­runk —, amelvek legalább is ké'sége^é teszik F.okhardt Tibor és Hegvmegi Kiss Pál cáfola­tát. De feltűnő az cs — mondotta informáto­runk —. hogy ugyanakkor, amikor Eckhardt nem olyan vásárlásokból eredt, amelyeket külföldiek csak azért eszközöltek, hogy b e ­fagyott p e n g ő - k ö v e t e 1 é s e i k h e i hozzájussanak s a fizetésnek nem az volt a módja, hogy erre a célra az intézkedő fórumok bizonyos összegeket felszabadítot­tak. Pedig ez minden valószínűség szerin! igy van, mert máskülönben az eredménynek mutatkozni kellene a deviza-gazdálkodás megkönnyebbülésében, amit viszont alig le­het tapasztalni. Éppen azért erre csak azt mondhatjuk, hogy vannak a javulás­nak olyan jelei, amelyek normá­lisaknak nem t ekinthetők. És van még egy körülmény, amelyre nem mutat rá a konjunkturakutató intézet s ame­lyet mi a városi adóhivatal kimutatásából is­merünk. Az idén kisebb adókivetés mellett több adó folyt be, mint e mult esztendőben, mikor magasabbak vol­tak az adóalapok. Ugyanezt a jelenséget le­het más városokban és megyei törvényható­ságokban is tapasztalni. Ez már csakugyan komoly dolog. Ebből is lehet következtetést levonni. A következtetés pedig igy hangzik. Több adót követelni nem lehet, mint amennyit az adófizetők tényleg elbírnak. Minél jobban meg­közeleti á kivetés a tényleges adófizető ké­pességet, annál jobb az adófizetés eredmé­nye. Végső konklúzió pedig: mikor az adóbefizetés vág a kivetés ered­ményével, akkor mondhatjuk el, hogy az egész közgazdasági élet rálépett az igazi javulás útjára. Tibor és Hegymegi Kiss Pál cáfolja a tervezet valószínűségét, huszonnégy órával előbb Ulain Ferenc, — aki tudvalevően közvetítő volt a kor­mánypárt és a kisgazdapárt között — elismeri a tervezetet és egy szóval sem állit ja, hogy a nyil­vánosságra került tervezet nem a kisgazdapárt vezérének a munká ja. Valószínű, hogy a pénte. ki kisgazdapárti értekezleten már egyesek be­jelentik kilépésüket, főleg olyanok, akik külön­ben sem voltak megelégedve a párt vezérénei? „lábhoz tett fegyver"-felfogásával. Valószínű­nek látszik, hogy a Ház októberben összeülő ülésein az ellenzéki kisgazdapárt megmaradt tagjai és a többi ellenzéki párt között igen éles összeütközésekre kerül sor. Kormánypárti kö­rökben különösen Bethlenhez közelálló képviselők frakciójában, a leleplezéseknek szemmellálhatóan örülnek és abban biznak; hogy ez a leleplezés mindenesetre hátráltatni fogja a Sztranvavszky.szárny és Eckhardték kö. zeledésének lehetőségét, sőt valószínűnek mond­ják, hogy a történtek után Gömbös Gyula miniszterelnök semmi körülmények között sem fogja vállalni a kisgazdapárttal való koo­perációt. fi szociáldemokrafaüárt áfSásfogíalása A szocialista párt a választójogi kérdéssel kapcsolatban a következő közleményt adta ki: „A Masvarorszáai Szociáldemokrata Párt el, lonpdalmaft az állítólagos EcMianlMeie választoiogl tervezel Körül Eckhardt cáfol — Viharosnak Ígérkezik a kisgazdák pénteki értekez­lete — A szociáldemokraták nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents