Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-24 / 190. szám

pelmagvakokszag srr^; Péntek, 1954 augusztus 24. Sá^'SasssrMEKS^SS JT®!^0^ f2 „„^ ponoA. ^ Egyes «xAm Ara Mfltíiz. ucon s. Teloton: «3-0*. - Arn » lul®r nap U. vaMr. «* Hnnepnan 20 tUl. H!révfolyam, 1QO. ab. m«..®Üzenet Dusztráliábol Szegedre A történet egyszerűségében oly megható, hogy megérdemli bármelyik magyar újságnak az első helyét. A tavalyi gödöllői cserkész-világtáborozáson egy szegedi cserkészfiu összeismerkedett ausztráliai cserkésztársaival. Az egyikkel, aki Sydneyben van odahaza, megigérték egymásnak, hogy levelezésben maradnak. És jöttek a levelek és képeslevelezőlapok a földgömb túlsó oldaláról és mentek a Tisza partjáról a válaszok a Csendes óceán partjára, ahol minden másként van, mint minálunk, ahol akkor van éjszaka, mikor nálunk nappal, akkor hajlik télre az idő, mikor nálunk megkezdődik a nyár s ahol a nagy háborúra, már csak mint feledésbe boruló rossz álomra emlékeznek az emberek. És irt az ausztráliai fiu, aki az idén került a középiskolának abba az osztályába, ahol a legújabb kor történetét tanuliák, hogy csodálkozik azon, amit tavaly mondtak neki a magyar fiuk országuk megcsonkításáról és a magyarokkal elkövetett nagy igazságtalanságokról. Az ő tankönyvükben az van és a tanáruk is azt mondta nekik, hogy a magyarok elveszítették azokat a területeket, ahol nem laktak magyarok s ezeknek a területeknek lakói összekerültek saját fajrokonaikkal. Miért kívánják vissza a magyarok azokat a területeket, amelyek ugy sem illették meg 6ket? A szegedi fia nekiült a válasz megszerkesztésének. Több napi munkával, küzködve az idegen nyelv és a politikai gondolatfűzés nehézségeivel, felelt sydneyi barátjának. Leveléhez csatolt még egy angol nyelvű füzetet is a magyar békeszerződésről. Arra kérte az ausztráliai fiút, vegye elő a térképet és annak nyomán, amit irt neki, igyekezzék megérteni Magyarország megcsonkítását. És mert a cserkész-szabályok közé tartozik az igazság szeretete is, legyen szószólója odahaza, a messze, idegen világban a magyar igazságnak. És hónapok multával ismét jött a levél a földgömb túlsó oldaláról. Üzenet volt a levélben a Botany Bay partjáról a Tisza partjára. Megirta az ausztráliai fiu, hogy most már egészen másként látja Magyarország helyzetét, mint az iskolában tanulta. De mert látta, hogy tévedés az, ami az ő iskolakönyvében meg van irva, engedélyt kért tanárától, hogy a történelem-órán előadást tarthasson Magyarországról, ahol a mult esztendőben annyi szeretettel látták vendégül. Kérésében támogatta őt az angol iskolák demokratikus szelleme, ahol a diák nem egyszerű leckefelmondója a tananyagnak, hanem dolgozótársa az iskola munkásságának. A sydneyi iskola egy órára a legaktuálisabb magyar politikának lett szintere. Mindaz, ami r.ákünk fáj s amit csak óvatosan mer kerülgetni a hivatalos politika és a magas diplomácia, egy órán keresztül zsongott egy ausztráliai angol iskola levegőjében. Ennek az egyszerűségében megható kis hírnek, az Ausztráliából Szegedre jött üzenetnek hallatára, mi, akik már megettük a javát kenyerünknek, lehajtjuk fejünket. Névtelenül is köszöntrük a masrvar fiút, aki szószólója lett a magyar igazságnak es a tengereken tul is meg akarjuk szorítani az ausztráliai fiu kezét, aki cserkész-kötelességet vélt teljesíteni, mikor nem elégedett meg, hogy ő maga megismerte a magyar igazságot, hanem azt másokkal is igyekezett megismertetni. Háttérbe szorulnak az apák és helyettük a fiuk veszik kezükbe a magyar sors intézését. Egyelőre csak kísérleteznek, csak szárnyukat próbálgatják. De övék a jövő, amely vár lélekre, karra és ekére, hogy újra szántsa és uj magokkal vesse a tarlott, elcsígált telkeket. Mert az apák, lássátok megarattak, És letették a megrozsdált kaszát: Munkájukon nem érett istenáldás, Barázdájukon nem sarjadt kenyér. •:: És jött a jég és jöttek zúzmarák, Földindulások és halottas énekek. :.. És ülnek, ülnek a rokkant apók Sovány pipával rozzant ház tövében: Fáradt szemükben a ti arcotok. Fiuk, a ti arcotok a jövendő. Fiuk, akik rrNizza, augusztus 23. A Nizzában tartózkodó Schuschnigg osztrák kancellár kijelentette, hogy francia földön nem találkozott politikusokkal és Nizzában kizárólag üdülés céljából tartózkodik. A trónkérdést nem tartja időszerűnek. Az annak idején forradalmi törvénnyel elkobzott Habsburg-magán javak kérdése egészen más, ez azonban belügy és azt hiszi, hogy ez a kérdés elintézést fog nyerni. Kijelentette azt ÍS, hogy a rendiség kiépítése után népszavazás lesz Ausztriában. A Paris Soir nizzai jelentése szerint Schujátok a leveleket és külditek az üzeneteket, akik egy-két nap múlva megint elfoglaljátok helyeteket az iskolák padjain s akik egy-két esztendő múlva elfoglaljátok a mi helyünket a rozzant ház körül, ti vagytok ai magyar jövendő. Amit mi nem tudtunk megaratni, amit földindulások és halottas énekelc közepette mi vesztettünk el, annak visszaszerzése tireátok vár. Fiuk, mi meglett emberek, elveszítettük a csatát. Pedig mi is, megfeszítettük a karunk és igyekeztünk^ hogy meggyőző legyen a szavunk. De nekünk nem sikerűit. Most ti vagytok a soronJ A halott nagy filozófus-költő, akinek dicsősége a szegedi fogadalmi templom képéve! együtt bejárja a világot és ti, akik tudtok bízni, hinni és lelkesedni, erősebb szószólót vagytok és lesztek a magyar jövendőnek^ mint mi, akiket megmellesztett az élet s akiken már keresztülgázolt a sorsnak forgandót kereke. Fiuk, üzenjetek mindenfelé széles e világon. Hallják meg a szavatokat és jöjjön rá olyan válasz, minőt a szegedi fiu kapott a. földgömb túlsó feléről, ahol nyár van aklcor, mikor minálunk a tél kezdi bontogatni hőpi-. hés szárnyait. s c h n i g g kancellár reggel útra kelt Antibestf felé. Útközben azonban átszállt egy másik ko-. csira, hogy elkerülje az újságírókat és így folytatta útját. Nizzában egyesek ugy tud ják, hogy; Barthou francia külügyminiszter is ott tartóz-» kodik és Schusehnigg ma találkozik vele. Aaí újságírók figyelmét az sem kerülte el, hogy at francia kormány egyik tagja családjával együtt ott nyaral. Bizonyos fenntartással közlik e hí-* reket, de valószínűnek tartják, hogy Schu-H schnigg és Barthou római ut ja előtt még találj koznak. ^ Szakadás készül Független Kisgazdapártban Politikai átcsoportosulások Dfnnyés Lajos levele miaít (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Néhány nappal ezelőtt megirta a Délmagyarország, hogy a Független Kisgazdapártban elégedetlenség tört ki egyrészt a párt politikája, másrészt a vezér, Eckhardt Tibor személye miatt. Ez az elégedetlenség csütörtökön ki is robbant abban a levélben, amelyet Dinnyés Lajos képviselő intézett a párt vezetőségéhez. A levélben Dinnyés szemére veti a vezetőségnek, hogy lepaktált a kormánnyal. Dinnyésnek a nyilvánosságra került levele a politikai életben élénk visszhangot keltett. Beavatott körökben ugy tudják, hogy a legutóbbi pártválasztmányi ülést és a képviselői értekezlet éppen a párt ke* belében kitört és áthidalhatatlan ellentétek miatt kellett elhalasztani. Jól informált helyről azt az értesülést kaptuk, hogy a válság ma már kompromisszumokkal aligha lesz áthidalható és ha előbb nem, az őszi ülésszak kezdete előtt kenyértörésre kerül a sor. Előreláthatólag a párt többsége kilép a pártból és egyesek szerint a disszidensek az egvik meglevő liberális párthoz csatlakoznak. Az illető liberális párt erre való' tekintettel az agrárérdekre való szempontokat szélesiti ki programjában. A Donmergne-kormfiii!) Mását fósolfák a francia pártvezéren Paris, augusztus 23. Az Oeuvre több jobb- és | vőjét. Renaitour, a független baloldal par-: baloldali politikushoz kérdést intézett aziránt, . lamenti csoportjának titkára kijelentette, hogy hogy milyennek tartja a francia belpolitika jö-. 1 nézete szerint a Douinergue-kormáay jeleidegi Schuschnigg - Barthou találkozó?