Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-23 / 189. szám

DttMAGYARORSZâG SZBOK», »omogyllue«, f «Ütnrtn Ii IQ^i AlimiC7fllC ElÖM«ETftS, Hhvonto helyben 3.20 22„i.em, Telefon: Z3-33. ^ Kiadóhivatal tSUlUUUH. lifM dUyUsflUS Vld«ken Budapetten 3.00. lcUlfttldttn MölMönkOnyviar é» legjdrod» : Aradl ««11*» MO pengd. ^ Egyei »zám Ara h«k»x­ucca 8. Teleion j 13-Ott. - Nyomda : IHw Ar» " lu,er nap 12, vatAr- «» Unnepnan 20 IUI. Hlr. Llpólocen t» Telefon T 13W>6. Távirati JT éVfolVAItl IAO «7 detéMk lelvélele tailta «zertnt. Meqte­.MJevólcIm: DtlmBflywrowtftg Saaoed * "iäytlHl, lootk Miio kivételével naponta «eoo« Megint: a Mars-tér Mint a Délmagyarország beszámolt róla, riadt nyugtalanság kezdte tegnap a vá­rosháza urait gyötörni. Mintha a Mars-tér próbakövezését a lelkiismereten kezdték vol­na meg, olyan sötéten riadtak fel a közigaz­gatás urai arra a gondolatra, hogy augusztus utolsó napjaiban a vállalkozó kötelezettsége megszűnik, ha addig a város vele szerződést nem köt. A város azonban nem köthet szerző­dést a vállalkozóval, ha a közgyűlési határo­zatot addig a kormányhatóság jóvá nem hagyja. A város éppen három pályázatot tar­tott, a bizottsági ülések számát már nyilván senj lehet tartani, a kisgyülést háromszor jár­ta meg az ügy s minden egyes kisgyülési és közgyűlési tárgyalást a szakhivataltól a szak­bizottság kitartó aktavándorlások előzték meg, — azzal az idővel és azzal az energiával, amit eddig a pénzügyi és műszaki bizottságok, a kisgyűlés és a közgyűlés s árlejtések soroza­tán keresztül maguk a vállalkozók áldoztak erre az ügyre, már ki lehetett volna kövezni az egész Mars-teret élére fektetett érvekkel és laposra kalapált indolenciával s most attól kell félni, hogy hiába való volt minden mun­ka s a Mars-téren a városi mérnöki hivatal szabadtéri játékokon dramatizálja a „Nyuga­ton a helyzet változatlan" cimü világhírű re­gényt. A közigazgatás munkáját nem fájlaljuk, ah­hoz hozzá vagyunk már szokva, hogy elkal­lódott ötletek, elvetélt gondolatok, vitalitá­sukat vesztett energiák szegélyezik két oldal­ról azt az utat, ami az aktáktól az életig vezet el. De fájlalnánk, ezerszeresen is fájlalnánk, ha a Mars-tér kikövezése azért maradna el erről az évről, mert a közigazgatásunk nem abban a tempóban, nem abban az ütemben végezte feladatát, aminek munkaritmusát a mai élet s a mai közigazgatással szemben tá­masztott igények szabják meg. A mi aggodalmunk nem tegnap kezdődött, hanem akkor, amikor először kellett azt lát­nunk, hogy a Mars-tér kikövezési munkála­tainak kiirása nem azt a célt szolgálja, hogy a legolcsóbb ajánlattevőhöz juttassa a vá­rost, hanem azt, hogy avárosi mérnöki hivatalhatározatlanságát s anyag­ár ismeretének hiányosságait szüntesse meg. A közgyűlésen tudtuk meg, hogy a beérkezett pályázatok mennyire •— meglepték a város műszaki hivatalát, mert nem is számítottak arra, hogy milyen olcsó lett a keramit. A vászonkereskedőt még soha nero lepte meg az, hogy milyen olcsón tud vásárolni, mert a vászonkereskedő állan­dóan figyeli a vászon áringadozását. A pa­Í íirkereskedő nyilvántartja mindazokat a je­enségeket, amelyekből a papir árának emel­kedésére, vagy esésére lehet következteti i. A gabonakereskedő a negyedfilléres árváltozás­ról is tudomást szerez. A kövező vallalkozó tudja azt, hogy mi történik a kővel, kátrány­nyal s hogyan tudja beszerezni a homokot. A városi mérnöki hivatal hónapokon keresz­tül foglalkozott a Mars-tér kikövezésének pro­blémájával, hónapokon keresztül tanulmá­ryozták a kiképzés módját, hónapokon ke­resztül kellett volna foglalkozni agazdasá­g o s s á g kérdésével is, de amikor a város kiirta pályázatát, a városi mérnöki hivatal s ennek folytán a város isapályázószak­emberektől várta azt, hogy a k i k ö­.vezés módiára. a használt anvae minőségére, a kivitel rendszeré- j re is a pályázók tegyenek ajánla­tot. Ahány pályázó volt, annyiféle pályáza­tot adott be s ezért ezt a pályázatot a kiirás módja már előre meddővé tette. Amikor a legnagyobb eréllyel kellett volna hozzálátni a munka vállalatba adásához s mindannak el­végzéséhez, amit a munkálatok megkezdése megkövetelt, a város kénytelen volt hitvitát kezdeni és hitvitákat folytatni az élére, vagy a lapjára fektetett téglák elő­nyeiről és hátrányairól. A város polgársága a Mars-tér kikövezésében a közigazgatás legel­sőrendü feladatát jelölte meg, közvéle­mény alakult ki ebben a kérdés­be n s nem volt a közgyűlésnek egyetlen tag­ja, aki nem legelsőrangu feladatot látott a Mars-tér kikövezésében s amikor akadtak pá­lyázók, akik a város által megjelölt Fizetési módozatok mellett hajlandóak voltak ezt a munkát elvégezni, a munkához mégsem lehet hozzá kezdeni, mert az előkészítés túlzottan sokáig tartott, a pályázóktól nemcsak ajánla­tot, hanem felvilágositást, tanácsot is kíván­tak, a tanácstalanság vitát kezdett műszakilag I eldöntött kérdések felett s amikor végre ha­tározott már minden illetékes szerv s amikor már az iratok felkerültek a felügyeleti ható­sághoz, akkor a városi közigazgatás asszisz­tenciájával még utólag megtorpedóz­ták a közgyűlés határozatát s a törvényesség álláspontja s a közérdek sérel­mére olyan szempontok érvényesüléséhez já­rult hozzá a közigazgatás, — melynek a dön­tés elodázásánál lényeges szerephez juthat­tak. S mindezeken felül: talán mégsem augusztus 22-én kellett volna észlelni az augusztus 31-i terminus közelségét. A köz­igazgatásnak mindent el kellett volna követ­nie az iratok felterjesztésének pillanata óta annak érdekében, hogy a minisztérium jóváhagyása idejében történjen meg. Azt kell gondolnunk, hogy vagy semmi, vagy nagyon kevés történt ennek érdekében s még ezzel a semmivel is elkésett közigazgatá­sunk. A poros és sáros Mars-tér ne legyen már sokáig szimbóluma a városi közigazgatás energiájának, alkotó erejének és tevékenysé­gének. a firenzei íanácskosás eredményeiről "Dollfuss politikája, Ausztria függetlensége és in­tegritása — Kedvezményes vám, Kereskedelmi kapcsolatok, szabad zóna Sct>useßnigg kancellár Hizzában Firenze, augusztus 22. A Mussolinival foly­tatott nagyjelentőségű tárgyalások után S c h u­s c h n i g g osztrák kancellár éjjel Firenzéből Genovába utazott. Schuschnigg a Mussolinival folytatott tárgyalásról azt mondotta, hogy ez a római egyezmény folyományaként is felfog­ható, miután az egyezmény tervbe vette a gya­kori közvetlen megbeszéléseket Suvich külügyi államtitkár kijelentette, hogy a tárgyaláson szó sem volt katonai egyez­ményről. A Habsburg-trón visszaállításának a kérdését rem is érintették. Egyetértenek az az osztrák kormánnyal arra nézve, hogy ez a kérdés nem időszerű. A genovai hatóságok a kancellárt ünnepélyes fogadtatásban részesítették. A kancellár a pálya­udvarról a kikötőbe hajtatott és a kikötőben horgonyzó „Conte di Savova" hajóra szállott. Az óceánjáró hajó délelőtt tiz órakor indult el. Schuschnigg kancellár Nizzáig utazik és néhány napot Nizzában óhajt tölteni. Schu­schnigg Nizzából állítólag Parisba és London­ba látogat el. Schuschnigg elutazásával alapjukat veszítik mindazok a külföldi lapokban terjesztett hí­rek, hogy Schuschnigg Yiareggióban felkeresi Zita királynét. A Temps nizzai jelentése szerint Schuschnigg kancellár délután fél 3 órakor megérkezett a kikötőbe, ahol nagy közönség várta, de tekin­tettel arra, hogy „rangrejtve" utazott, hivata­los személyiségek nem jelentek meg fogadásá­ra. A kikötőből fépkocsin Nizzába utazott. Schuschnigg rövid ideig piheni srállójáhan, majd átkocsizott Monté Carloba. Hírlapíróknak elmondotta, hogy két napig pihen és nem akar találkozni államférfiakkal. Mint magánember utazott francia területre, csak személv i titkára kiséri. A firenzei megegyezés Paris, augusztus 22. Az Intransigeant Ion­doni tudósítójának jelentése szerint a firenzei találkozás a következő pontokban eredménye­zett teljes megegyezést: 1. Dollfuss politikáját tovább fogják foly­tatni. 2. Ausztria függetlenségét és területi sértet­lenségét biztosítják. 3. Ausztria és Olaszország között kifejlesztik a kereskedelmi kapcsolatot 4. Olaszország Ausztriának szabad zónát biz­tosit. 5. Ausztria jogot kap arra, hogy ebben a zó­nában önálló kereskedelmi hajórajt létesítsen. 6. Az olasz vonatokon az osztrák árucikkeket kedvezményes vámban részesitik. 7. A két ország között diák-, valamint tanár­cserét létesítenek. 8. A két ország alattvalóinak kölcsönösen megkönnyítik egymás területén az utazást és

Next

/
Thumbnails
Contents