Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-19 / 187. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1934 ifttfcusztus T9. szét elpusztította. A múlt heti bessz ellenben a bekövetkezett esőnek a logikus következése. Nagyon téved azért az, aki a közgazdaság talpraállitását a pénz oldaláról akarja megkezdeni. A pénz igazában véve nem érték, hanem csak jelzője az értéknek. Aru és pénz olyanok, miol egy kétkarú mérlegnek két ser­penyője. Ha az egvik serpenyőbe többet ra­kunk, vagvis, ha példának okáért sok a pénz, többet kell adni ugyanazért az árumennyisé­gért belőle. Ha az árumennyiség szaporodik, kevesebb egységet kell adni a pénzből érette. Ha egyformán szaporítjuk a mérleg mindkét serpenyőjében a terhelést, tulajdonképpen semmi sem változik. Ezért nem tudok hinni és bízni a mostani amerikai ezüst-kísérletben. Abban bizom, hogy a válságból kí fogunk lá­bolni s a javulásnak már látom nagyon sok jelét. De az ezüst visszatérése ebben a regene­rálódásban nem fog szerepet játszani. Talán még zavaró ténvező is lesz, mert bizonytalan­ságot fog a nemzetközi valutapiacon előidézni­Egyebekben visszatérek a közgazdaságnak egyik legrégibb forrásához a bibliához. A bibliában az ezüstről először Mózes első köny­vének 23. fejezetében van emlités téve. Mikor Ábrahám első felesége, Sára, állítólag életének százhuszonhetedik esztendejében elhalálozott. Ábrahám tisztességgel akarván őt eltemetni, szóla Keth fiaihoz, hogy idegen ő a földjükön s ad janak neki temetőhelvet. És beszélt Ábra­hám Czohár fia, Efron előtt, hogy adja neki Mnkpela barlang iát. És felele Efron Ábrahám­nak, mondván néki: — Uram. hallgass meg engemet. Négvszáz ezüst siklusos föld, micsoda az én köz­tem és te közötted? Csak temesd oda a te ha­lottadat. Engede azért Ábrahám Efronnak" és odamér­te az ezüstöt, amelvet mondott a Khéth fiai­nak hallatára, a kalmároknál kelendő négvszáz ezüst siklust. A bibliának ebből a kedvesen naiv meséjé­ből komolv közgazdasági igazságokra követ­keztethetünk. Amit a mese elmond, az az ak­kori közgazdasági állapotokat tükrözi viasza. Ha Ábrahám történeti alak volt, nem pedig valamely törzsnek a megszemélyesítője, két­ségtelenül olvan időben élt. mikor Egviptom és Szumér már a műveltségnek és a gazdasági kulturának magas fokára emelkedtek. Az ot­tani kalmároknál az arany volt az értékmérő, mert ezek a népek és országok gazdagok vol­tak. A nomád héber törzseknél még az ezüst is megtette. A középkorban is, Bizánc és a gaz­dag olasz köztársaságok régen az aranvnt hasz­nálták, mikor a naturálgazdasághan élő. vagy belőle alighogy kiemelkedni kezdő többi or­szágok csak az ezüstpénzt ismerték. A biblia csak azt mutatja, amit a későbbi korok pénz­története is bizonyít, az arany mindenütt fej­lődést jelent nz ezüsttel szemben. Attól félek, hogv a sokat kísérletező Rooseveltnek ez a leg­újabb kísérlete ezt a fejlődést akarja vissza­csinálni. Ha Budapestre ion rie mulassza megnézni a TerezkM szinoaüon Zenós burleszk. Irta Jean Letraz Maevar szinro a lka inazta BliS FM LŰSZfŰ Rendezi Vaszarv János Játsszák: Vaszarv Piry, Ráday Imre, Komár Juliska, Pártos Erz6l, A&onyi, Sziqeti, Z. Molnár, Keleti stb. Legdrásább hely 4.50 Vasárnap dllUláll 4 órakor 3.— gep-Kereskedelmi végzettséggel, gyors ?s Írásban jártas fiatal tisztviselő alkalmazást nyerJ lehetőleg magyar, német nyelvtudással.' Textiliskolát végzettek előnyben. „Iparvál­lalat" jeligére. 2261 Részletre ls legelőnyösebben vehet kerékpárt, gramofont, rádiót Déry gépáruházban !K£M!£S2£* AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (A más p.f*—% ' Nincs az a barátság, szívesség, aminek kedvé­ért idegen pénz őrzésére vállalkoznék. Olyan he­lyiségben sem tartózkodom, ahol pénzt számlál­nak, vagy nagyobb összegek bevernek aránylag szabadon. — Gyere beljebb, mondják néha. — Előbb csukjátok be a kasszát. Mit tudom én, hová sodródik el néhány bankó s akkor azt sütik kl a keresésénél, hogy én Is itt jártam. Gyökere van ennek az irtóza lomnak, nagyon messzire njtilik. Nagyobb elemista voltam, amikor részt vettem abban a nemzetközi mozgalomban, amely a pogány gyerekeket akarta megmenteni. Vájjon van-e még forgalomban kép az akkoriakból? Nagy medencére emlékszem .amiben fekete apróságok úsznak, buk­dácsolnak és miszonárúusok halásszák ki őket. A krajcárjaink a misszió céljait szolgálták s ellen­szolgáltatásul ilyen kép járt értük, azt hiszem, hogy nagyobb áldozatnál apró érem. Hát én is megbízást kapiam gyűjtésre Olajos tisztelendő úrtól s szombatig szereztem vagy husz krajcárt. Nagy összeg volt ez végeredményben, mert tessék elképzelni, hány gyűjtő gyerek van a világon. Hétfőre volt kitűzve az elszámolás, azonban a szombat délután szabad, vasárnap nincs iskola, fok a játék és kevés a biztonság, — megkértem hát az apámat, hogy őrizze hétfő reggelig a pénzt. Azzal átengedtem magam a hét-vég örömeinek. Vasárnap délelőtt az apám hírtelen elutazott. Rovancsolnl küldte az alispán valamelyik jegyző nyakára, én azért szórakoztam tovább, csak éjfél­kor ébredtem fel fogvacogva. — Szentséges Isten, az apám magával vitte a pénzemet, mi lesz most? Kilelt a hideg, de nem mertem felkölteni senk't Hogyan magyarázom én meg Olajos tisztelendő urnák, hogy miért nem tudok beszámolni a gyűj­tésemmel? Hátha nem hiszi el a részleteket, vagy azzal támad nekem: — Igen ám, de mtért nem kérded el a pénzt jő atyádtól, mielőtt elutazott? Gsak ültem az ágyamban, vergődtem, izzadtam. Soha Ilyen lassan nem mászott az idő, számlál­tam az óraütéseket és hatalmasakat szipogtam, hogy visszafojtsam a sírásomat. — Ki fészkelődik odabent? — kiáltott át a feléb­resztett anyám. Már aludni se lehet tőletek? A hang sokkal barátságtalanabb volt sem hogy felbátorított volna a felvilágosítás megadására, — magamra rántottam hát a paplant és kínlódtam to­vább. Nem Ismertem még a sikkasztás fogalmát, de a lényege Megérintett tudat alatt. Szerencsére az anyám korán kelő volt, vele együtt ugrottam ki én ts az ágyból, anélkül, hogy éjfél óta aludtam volna. — Mi van veled? Máskor megvárod, amíg a ha­sadra süt a nap. De akkor már el fakadtam bőgve. — A szerecsen gyerekek pénze... Hát az anyám előlegezte. Nem a legnagyobb készséggel ugvan, mert nem igen tolakodott pénz a házban, de ideadta. Hétfőn este már visszaérke­zett az apám is, megtudta a történteket s csak any­nyit mondott: — Sose vállalkozzál Idegen pénz őrzésére, nyu­godtabb lesz az életed. Azóta egy gaarst se tudpk vállalni, olyan eltö­rölhetetlenül él bennem az első álmatlan éjszakám. (Házassáq;!cözv«tités) Beck sógor minden egyéb közt arról is neveze­te« volt, hogy föltétleH igazat mondott, lett légyen az bármilyen kellemetlen. Ez vezette hozzá Matók­nét js, hogy asszongya: — Lelkem sógor, nézze már, milyen nagy vitá­ban vagyok az Erzsikémmel, ob, mert a fejünkre nőnek egyszerre ezek a gyerekek és mindig oko­sabb akar lenni a tyúknál a csirke, így minálunk is... István sógor félrehúzta a szájában a pipát... — Mondja már, no. — Hát mondom, hogyne mondanám, hiszen azért jöttem ide a régi jó ösmerősömhöz, mert az Er­zsikém olyan szelíd volt mindig, mint a galamb és az sem tesz semmit, hogy elmúlt husz éves ... — Röviden csak azt, ami a fő, szomszéd-asszoiu mert nem írek rá. — lelkem, olyan rövid vagyok, hogy csupa is hagytam el? Igaz is ni. Az Erzsi­k járt a tánciskolába, (Krausz ur igen fin«.. . ->kra tanítja a mindkét nembeli fiatal­ságot, ójjé, az egy élvezet), mondom, addig járt, amíg tegnap beállít... De ezt csak sorjában 1» het elmondani. A sógor elkerülendő a nagyobb veszedelmet, megragadta a szót. — Ki állót be? Kérő? — Azt akartam éppen elmondani. Csak hallgas­son meg. — Fölösleges a sok beszéd. Ki az! — A Veres gyerek. írnok a városházán. Már most nem bánom, de szeretik egymást, Isten neki fakereszt, arra való a lány, hogy bekössék a fe­j ét... — Mit csináljak én? — Igen, ha szeretik egymást, legyenek egymásé, de tudni óhajtaná az ember, hogy kifajta, mifajta az a Veres fiu? Maga jól Ismeri ugye, sógor... — Hogyne ismerném! Páratlan... — Mert, hogy is mondta aranyos Erzslkém ls, akt fülön fölül bele van habarodva. Maga Ismeri ugye, hogy igen... — Mondom, hogy ritka... — Oh jaj Istenem, hiszen igy gondoltam ezt én Is. de már csak megteszi az ember, amit megtehet. Megyek is mér, Isten áldja! Oh, de fog örülni az Erzslkém, milyen boldog leszi Hat hét múlva megvolt a lagzi is, felköszöntő mondódott Beck sógorra a többek közt azon a címen, hogy ő hozta össze a házasságot s Jóllehet tiltakozott ellene az öreg, a dicsőségből ki kellet4 venni a részét. Ez is elmúlt, fölvirradt aztán a második hét, mikor az újdonsült férj világos reggel nrazslkál­tatta haza magát. Lelkem Erzsikém sírt egész éj­jel, majd bevárva a történelmi pillanatot, bömböl­ve futott az édes mamához. Folytatólag pedig Beck sógort keresték föl, hogy aszongya: — Gyalázat amit csinált, hát ilyen embert kom­mendáit? — Én? — ámul* el Beck Pista. >— Maga hát. i— Fusson kl a két szemem, fia aJSnltaj». — Hejnye a jő reggelét, nem a sógor mondta, hogy páratlan, meg hogy ritka? — Mondtam, mondtam, de maguk asszonyfélék jobban győzik szóval és közbekotyognak. Mért nem engedett szóhoz jutni? Meghallhatta volna a folytatását is, hogy páratlan korhely, ritka akasz­tófacimere. De letorkolják az embert, mindig le­torkolják. Páratlan és ritka, az most is, vallom száz évig. Bob. CSINOS KIS KILRPSZILON ékeskedik pár hónap óta Gróf Appo­nyi Albert utca 11, szám alatt — Mar a tavaszi szezonban feltűnést keltett jóforma ju olcsó kalapjaival, a most induló őszi szezonban pedig dus raktárában min­den igényt kielégitő kalapok és azoknak árai iogják meglepni a hölgyközönséget. Tudvalevő, hogy Juliette kalapszalon a drága gvári modelleken kivül, eredeti pá­risi divatkalaptervek szerint is készít lénye­gesen olcsóbb áron finom hazai anyaghói női kalapokat, sőt elvállalja hozott anya­gokból. választandó modellek készítését is. Ezenkívül alakításai oly csinosak és megle­pően olcsók, hogy az üzlet rövid féléves fennállása dacára Szegeden fogalommá vált. AUGUSZTUS 79 in IRODALMI-EST ét tánc az iifszenedi Vigadóban. KÖZREMŰKÖDNEK: Frank Lilly, dr. Molnár Jeoőué, a Borsszem-Jankó főszerkesztője. Len­gyel Vilma, S"«kely Erzsébet opera­éuekesnő, Berezeli A. Károly, Karint­hy Frigyes, Kóró Imre, dr Ocskay Kornél, a m. kir. Operaház v tagja, dr Lugosi Döme és Ortutay Gyula, belépődíj nincs. Műsor megváltása kötelező. Műsor váltható egész napon át a titkárt hiva­talban (Valéria tér 11). 188

Next

/
Thumbnails
Contents