Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-17 / 185. szám

DELM AGYflRQRSZAfi SSB6BD, 9serke*atö(«a: Somogyi ucon M^l.en>, Telefon: 23-33.^Kladóhlvatnl kOlctüokOnyT^r «• Jegyiroda : Aradi uoca 8. Telefon : 13-oa. — Nyomda r LBw Llpdl nccn 1<I. Telefon - l.l^oA. Tanra« e* lmriMimi Deimaararaniáa swnicd Vörös felhő kelelen Jogi szempontból Mandzsúria dicsekedhetik a vifég legfurcsább vasutjával. A majd ezerhatszáz kilométer hosszú vasutat, amelynek egyes állomásai — Niucsvang, Sa-ho, Liaojang, Mukden, Tieling, — a harminc esztendő előtti orosz-japán háború legvéresebb csatáinak emlékezetét elevenítik fel, még a háború előtti időben az oroszok építették. A vasútnak kimondottan stratégiai célja volt és az összeköttetést volt hivatva biztositani Port-Arthurhoz, a távol kelet jégmentes tengeri kikötőjéhez. Mikor a vasút épült, Mandzsúria még a kínai birodalomnak volt alkotórésze és az oroszok formailag csak bérelték a sinek lefektetéséhez és az állomások megépítéséhez szükséges területet. Igaz, hogy a bérleti szerződésbe, amit a kinai birodalommal kötöttek, némi barátságos erőszakkal azt is belevették, hogy jogukban van katonai csapatokat tartani a vasút védelmére. Az orosz-japán háborút befejező portsmouthi béke, mely kikényszeritette az oroszokat Koreából és lehervasztotta Mandzsúria megszerzésére irányuló reménykedéseiket, a helyzetet annyiban változtatta meg, hogy a vasút hivatalosan orosz-kinai vasuttá alakult át, a Port-Arthurból Dalnyvá átkeresztelt végállomás ellenben japán uralom alá került. Őt esztendeje Mandzsúria elszakadt a kinai birodalomtól és Mandzsukuo néven először köztársaság, majd császárság lett belőle. Első köztársasági elnöknek, majd császárnak a mandzsuk megválasztották Pu-ji herceget, a kinai trónról száműzött mandzsu dinasztia utolsó tagját. A választás, mint köztudomású, Japán legmagasabb protektorátusa mellett történt s azóta Japán gyakorolja a tényleges hatalmat Mandzsukuo területén. Azóta a helyzet az, hogy van egy orosz-kinai vasút olyan területen, amelyhez Oroszországnak semmi köze sincs, Kina még mindig jogot formál hozzája, de semmi hatalmat nem gyakorol fölötte, a szuverenitás névlegesen mandzsu császárságé, a tényleges hatalom ellenben Japáné. Ezt a tényleges hatalmat Japán azzal dokumentálja, hogy a mandzsu kormánnyal magára ruháztatta a kinai uralom idejében Oroszországot megillető jogot: most ő tart mandzsu területen katonai csapatookat a vasút -- védelmére. Vak volna, aki nem látná, hogy ebben a kesze-kusza helyzetben a nemzetközi viszálykodásnalc számtalan magja van elvetve. Az állomásokon a hivatalnokok oroszok, a közigazgatás mandzsu, a katonaság pedig japán. Nyilvánvalóan a japán katonai parancsnokoknak nem az a céljuk* hogy kellemessé tegyék az orosz vasutigazgatás helyzetét. Apró tüszurásokkal, kellemetlenkedésekkel, a forgalom megnehezítésével, az üzemi költségek megdrágításával, amire ezer módja és alkalma van annak, aki a reális hatalmat a kezében tartja, valósággal ki akarják undorítani az oroszokat Mandzsúriából. Évek óta a szovjetorosz diplomácia egyebet sem csinál Tokióban, csak tiltakozik a japán katonai hatós-'^ok túlkapásai ellen. Japán viszonvádakkn! felel és az oroszokat teszi felelőssé, hogy a mandzsúriai vasút nem szuperál. Tavaly rrár valósággal belekényszeritette Moszkvát, hogy a vasutat megvételre felkínálja. Mikor azonban az eladási ajánlat beérkezett, a japán kormány olyan nevetségesen csekély árat kiPéntek, 1934 augusztus 17. Ara 12 IlUér X. évfolyam, IS 5. sz. nált az ezerhatszáz kilométer hossza vasúiért és minden tartozékáért, hogy arról még csak tárgyaim sem lehetett. Az ügyeknek ebben az állásában csodálatos módon ismétlődnek azok az esetek, melyek Mandzsúriának Kinától való elszakadását megelőzték. Akkoriban állitólag kinai és csunguz bandák támadták meg a vasutat őrző japán csapatokat s ezért a japán kormány Kinát tette felelőssé. Most megint kezdődnek a csunguz bandák támadásai s most a japán kormány Oroszországot vádolja a zavargások felidézésével. Két napja Japán még tovább ment. Azon a cimen, hogy Mandzsúriában, tehát olyan területen, melyhez a formai jog szerint semmi köze sincs, japánellenes öszszeesküvésnek jött a nyomára. Kharbinban és más nagy állomásokon egyszerre harminc szovjetorosz vasúti tisztviselőt tartóztatott le. Kétségtelen, hogy ezek után csak egy lépés választja el Japánt a vasútnak saját kezelésbe vételétől. Hogy erre a lépésre elhatározza-e magát Japán, attól nagyon sok függ. Esetleg ettől az elhatározástól függ a távol kelet békéje. Világos, hogy ami a mandzsúriai vasút körül történik, az csak szimbolikus jelentőségű. A lényeg nem a vasút, hanem az uralom Bécs, augusztus 16. P a p e n német követ szerdán délután megérkezett Bécsbe az asperni repülőtérre. Útjára titkára, Tschirschky és K e 11 e 1 e r kisérte el. Az üdvözlés után Papén a követségre autózott. A repülőteret a hatóság kordonnal zárta el. A fogadáson csak a német követség tisztviselői vettek részt, az osztrák kormány nem képviseltette magát. Papén szerdán ki sem mozdult a követségről, hanem a követség tisztviselőivel tanácskozott. Papén egyelőre néhány napot tölt Bécsben, azután szabadságra utazik. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 VMéken «• BndapeUen 3.AO, kUltifldlln S.40 pengd. * Egyet >zAm Ara hétköznap ÍZ, vatdiw é» Ünnepnap ZO flll. Hlr<tet«aele lelvéfele farlta raerlnL MeateIwnl k Ma o IUtKJi1«. re* naponta reogel Mandzsúria fölött, amelyet Japán addig nem tekinthet száz százalékosan magáénak, mig a közlekedés legfőbb ütőere fölött nem 5 rendelkezik. Ezt Moszkva is nagyon jól tudja és azért készül a mérkőzésre s azért szállit csapatokat, technikai felszereléseket a keleti határra. Sztallin fenyegetőzése, hogy ma a szovjet rendelkezik a világ legnagyobb és legjobban felszerelt hadserege fölött, Japánnak szól. S ha a szovjet mégsem képes teljes energiát belefektetni a távol kelet ügyeibe, abban része van a harminc esztendő előtti orosz-japán háború tapasztalatainak és a félelemnek, hogy egy keleti háborús komplikáció esetén nagyon könnyen történhetik valami Európában és az európai Oroszországban. A konfliktus színhelyétől mi távol vagyunk. A gyors közlekedés, a repülőgép, a távíró, a rádió és a legkülönbözőbb nemzetközi érdekek összefonódásának korszakában azonban igazi távolságok nincsenek. Kicsinységünk és elszigeteltségünk mellett is érdekelve vagyunk mindenben, ami a földkerekségnek bármely pontján történik. Ezért érdekel bennünket is, mikor látjuk, hogy vésztjóslóan miként húzódik fel az ég peremére a nagy vörös felhő keleten. Papén megbízó levele átadásakor a szövetségi elnökhöz intézett beszédében többek között a következőket mondotta: — Amikor átveszem azt a megtisztelő hivatalt, hogy a német kormányt az osztrák kormánynál képviseljem, tudatában vagyok annak, hogy mily nagy jelentőségű és Felelősségű az a feladat, amellyel ez a hivatal éppen a jelenlegi viszonyok közt jár. A birodalmi kormánynak az az óhajtása és egyúttal Hindenburg tábornagynak, az elhunyt birodalmi elnöknek végsó kívánsága, hogy Németország és Schuschnfgg kancellár 2—3 napol tölt az olasz fővárosban Berlin, augusztus 16. Bécsből jelentik a Német I reláthatólag 2—3 napot tölt az olasz fővárosTávirati Irodának: Schuschnigg szövetsé- ' ban. A tiszteletére rendezett fogadások repregi kancellár római látogatásával kapcsolatban I zentativ jellegűek lesznek, irányadó helyről közlik, hogy a kancellár elő- i Németország 1700 vagon jugoszláv búzát importál Belgrád, augusztus 16. A jugoszláv—német { állapodás értelmében Németország 1700 vagon kereskedelmi szerződés értelmében a jugoszláv i jugoszláv búzát vesz át, amelyet preferencialis kiviteli társaság a qjémet kormány képviselőjé- alapon szállítanak Németországba, vei tanácskozott buza átvétel ügyében. A meg- j Papén a német-osztrák fóviszonu helyreállításáért akar dolgozni Bécsben M iii bécsi nemet Követ átadta megbízólevelét Míhlas szövetségi elnöknek