Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-15 / 184. szám

1934 augusztus T5. Dfi 7 Síireic — József Ferenc királyi herceg háromnapos szegedi látogatása. Dr. József Ferenc királyi herceget, aki a KEAC csillagturáján érkezik Szegedre, szerdán délelőtt 11 óra tájban ünne­pélyesen fogadják Felsőközponton. A fogadta­tásra elébe utazik dr. P á 1 f y József polgármes. ter, begavári Back Bernát felsőházi tag. dr. A i gn e r Károly ny. főispán, kőzjegvző, K ö r­mendy Mátyás országgyűlési képviselő, dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár, dr. Buócz Béla rendőrfőkapítányhelyettes, dr. Hunyadi Vas Gergely és dr. Csonka Miklós gazdasági tanácsnok. A főherceg, aki dr. Glattfelder Gyula megyéspüspöknek lesz a vendége Szegeden, szerdán délután meg­tekinti az Alföldi Mezőgazdasági Intézet kísér­leti telepét, maid este végignézi „Az ember tra­gédiája" szabadtéri előadását. A főherceg csü­törtökön Alsótanyára rándul ki és több gazdá­nál tesz látogatást, pénteken ocdig Felsőtanva vidékét fogjak bemutatni a főhercegnek, aki pénteken utazik el Szegedről. — Mezőgazdasági kiállítás. Nagyszabású elő­készületek folynak a szeptember 2-án megnyí­ló és 9-ig tartó Mezőgazdasági Kiállítás sikere érdekében. A nagy érdeklődésre való tekintet­tel a kiállítás rendezősége 20-ig meghosszab­bította a kiállításra való jelentkezés határide­jét. Jelentkezni lehet még a Gazdaköröknél és a Szegedi Gazdasági Egyesületnél Széchenyi­tér 9., .-»hol a szükséges felvilágosításokat is megadják. — Házasság. Szombaton déli fél egy órakor tartja esküvőjét a fogadalmi templomban dr. Latinovits Endre Berzenczey Domo­kos műszaki főtanácsos leányával. Annával. — Foglalás a pápai Eszterházy-kastélvban. Pápán az Eszterházy-kastélvban a hitelezők lefoglalták Eszterházy Tamas gróf adósságai fejében a rendkívül értékes családi ékszereket. Csupán egy diadém értéke 60—80 ezer pengő. — Vizrebocsájtották a dunai tengerjáró ha­jót. Budapestről jelentik: A kormányzó és fe­lesége. Gömbös Gyula miniszterelnök, a kormány tagjai és a társadalmi élet igen sok előkelősége jelenlétében ma délelőtt bocsáitot­ták vizre ünnepélves keretek között az újpesti Duna-ágban az 550 tonnás Budapest nevű du­nai tengerjáró hajót. — Eljegyzés. B ó d i József nyugállományú ha­térőrmester eljegyezte Harkai Etelkát Kiskun­dorozsmáróL — Motorkerékpárszerencs Ulenség. Dr. Schenk Aladár 26 éves ügyvédjelöltet kedden délelőtt az alsótanyai országúton súlyos- baleset érte. Motorkerékpárjával felborult, belső zuzódáso­kat és agyrázkódást szenvedett. A mentők a se­bészeti klinikára vitték. — Meglincseltek két négert. Newyorkból je­lentik, hogy Ashlaneban a tömeg meglincselt két négert, akik bevallották, hogy egy fehér embert és több négert megöltek. A fogházból a két négert kihurcolták és felakasztották. — A Tiszai Halászati Kiállítás sikere. A sze­gedi Alföldkutató Bizottság által rendezett Ti­szai Halászati Kiállítás rendkívüli sikert ara­tott. Eddig töb mint ötezer látogatója volt a ki. állitásnak, amely látványos, szemléltetéssel mutatja be a Tisza életét, a hal és növényvilá­gát. Az egyetem állattani intézetének prepará­tumai, a ragadozóhalak, a halak ellenségei, a több mint kétméteres harcsa csontváza, rend­kívül szórakoztatja az érdeklődőket. Látvá­nyosak a rajzok és képek is, nem is szólva az akváriumban elhelyezett kilencvenhárom féle halról, ezek között á kis liliputi kárászokról, a gyermekek kedvenceiről. A felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt kellemes szórakozás a Tiszai Halászati Kiállítás megtekintése. Be­lépődíj 20 fillér, gyermekjegy 10 fillér. RITKA ALKALOM Olaszország megismerésére, ha résztvesz az olasz idegenfor­galmi hivatal meghívására rendezett L4 napos társasutazáson Ve­lencétől Pa 1 ermó ig . — Szep­tember 25-től október 9-ig. Az egész utazás ára teljes ellátással P 295. tői. — A társasutazáson csak 300 utas vehet részt; ezért aj ánlatos már most a jelentkezés. — Előjegyzéseket elfogad: NEU ERNŐ banküzlet utazási irodája, Széchenyi tér6. sz. rvapfilnjaché^ tetfeaa.' NIVEA NtVEA-OREME: P —.50—2.— NTVE A-OLAJ: P —.90—8.50 Bclersdorl Vegyéaxett Gxdr K'. Budanot VII. A liberális párt leve e a szabadtéri játékokról A Szegedi Sziibadelvü Párt Pásztor Jó­zsef szerkesztőhöz a következő levelet intézte: — Kedves Barátunk, a Szegedi Szabadelvű Párt lelkes örömmel látja Az ember tragédiája szabadtéri előadá­sainak minden képzeletet felülmúló s egyre fo­kozódó sikerét, amely városunkat nemcsak az országos, hanem immár a nemzetközi érdek­lődés középpontjába állította. — Ez a példátlan siker elsősorban a Te ér­demed. Tied volt a nagyszerű gondolat: Ma­dách örökéletű remekművét a magyar iroda­lom kincsesházából kihozni Isten szabad ege alá. A Te emberfeletti munkád eredményezte, hogy a közeli és távoli országutakon megindult a szépért lelkesedő emberek áradata a szegedi Dóm-tér felé. Neked köszönhetjük, hogy a Dóm-tér klasszikus szépségű négyszöge a kul­turvilág zarándokhelyei közé emelkedett. — Ma már nincs magvar ember, aki mun­kádnak messzireható kulturális értékét fel ne ismerné, hogv sivár, csüggedt életűnket miiven gazdag színekkel, mennvi erkölcsi és anyagi értékkel ajándékozták meg ezek a lelkesen mozgalmas, ünnepi lendületű augusztusi na­pok. — Pártunk hálatelt sziwel méltatja páratlan teliesitménved'-t. amely megmutatta, hogv a lehetőségeket felismerő okos kezdeményezés és a tettekben megnyilvánuló akaraterő mostoha viszonyok közt is nagy eredményeket tud el­érni. — Tudjuk, hogy elismerésünket és köszöne­tünket Hozzád legméltóbban azzal a kívánság­gal juttatiuk kifeiezésre. hogv közérdekű mun­kásságoddal mindazt megvalósíthasd, amft vá­rosunk íövő feílődéséről megálmodtál, amikor a szegedi szabadtéri játékokat diadalmas utjn­kon elindítottad. Fogadd pártunk nevében nyilvánított szeren­cselfivánatunkat és tiszteletteljes üdvözletün­ket. Szegeden, 1934. évi augusztus hó 12-én, Pa n Bóbert elnök sk., dr. Pártos Ernő fő­titkár S. k. A DtíLMAGYARORSZAG NOVELLAPÁLYÁZATA 20 Hangverseny Jelige „1934. március." Hangversenyre készülődött. Szürke hétköznapjai között volt néha ilyen ünnepe, amikor ugy érezte, hogy több mint az élet fáradt igavonója s megvil­lanni látta, ha elérhetetlen messzeségben is, az élet szépségeit Talán önmaga sem tudta volna meg­mondani, honnan vette ezt az eszméletlen rajongást a muzsika étheri szépségei iránt. Főnöktől rettegő, állását reszketve féltő kishivatalnok életének egyetlen célja volt a sürün egymás alá irt számok összhangja és problémája a megélhetés örökké le­felé lejtő decrescendója. Senki nem tudta és talán önmaga sem, mit jelentett számára a zene, túlvi­lági mámor volt, vagy átok, talán mindkettő, me- \ lyek a boldog álmos halk keringőjétől vad fortissi-1 mók pokoli dübörgésén át ragadták fantáziáját a legvadabb kétségbeesésig. Most ünnepelt, találkozóra ment és egy estére otthagyta levetett gondjait a levetett régi ruhák­kal. A fényben uszó terem, ragyogó csillárok, csillogó szemek, szikrázó ékszerek és villódzó selymek, halk nevetés és a könnyű bóditó zsongás az ő nagy randevújának kerete volt s a halálos csend a mű­vész felemelt vonója alatt hírnöke a legcsodálato­sabb percek eljövetelének A művész ezer szempár tüzének bénító reflektor­fényében egyedül, Isteni magányban állott mapa­san, elszigetelten, hogy szuggesztív erejű csodála­tos hangszerével hammelnl mélységekbe vezesse a bódult tömeget. És feltört hegedűjéből a megfoghatatlan, elérhe­tetlen ós megérthetetlen álmodó énekhang. Zuho­gó vérfolyam bíborcseppjei alól elővillant szin­ezüst fénye és mintha forró napsugár tüzes vissz­fénye lett volna, be keiiett előtte hunyni a szemet és lehajtani a fejet Vieuxtemps hegedűverseny d moll. A bevezetés akkordjai felzugnak a zongorán és lágy panasz­szavával belesir a hegedű Már csak a test léleg­zik itt lefojtott indulatokkal, a lélek felszabadul és száll ismeretlen csodás tájak felé. Virágos mező felett dalol a napfénytől ittasult ének. homályos, erdők titokzatos zúgása éget és lovább-tovább, a felhők lobogó szárnyán csak tovább a végtelen tenger ragyogó tűkre felett csak szállni tovább, mint hófehér sirály, szállni nyílsebesen fel, fel a napba. A vad szárnyaláshoz hozzászegődik az adagio búgó szerelmes szava Lázas, csodás szerelmi val­lomás ez, amelyet a költő is csak egyszer álmodik meg, de amelyet leírni nem tud soha. Ezüst fá­tyolról haldokló hóliliomok peregnek alá és egy névtelen fájdalom markolja meg a szivet. Szere­íylem, szerelem, hol maradtál el tő'em, melyik eléga­I fásánál az élet fájdalmas, véges utján, miért nem vársz reám egyszer valahol illatot lihegő tavaszi orgonák alatt « miért vártam mindeddig hiába ön­feledt, vad csókokra, miért, óh miért is szabadítja fel bennem az indulatok minden gátat elseurő fel­ébredt vad szellemét egy varázshegedü felelőtlen bűvészinasa! A varázs hirtelen megtört a felzúgó tapson s azután gyors táncba kezdtek, mint szines pillangók a vivace édes amorettjei. Olyan bájos ez a részlet, mint egy vitrintáneosnő kecses bókja. És a mámor tovább fglvtptódik. egv felszabadult sóhajjal. Is­tenem, talán mé^is jó élni, talán mégis van vala­hol a világon szépség, iőság, talán lesz egyszer szerelem is, lesz valaki, aki hűséggel megfogja a vásyódva kirvultott kezet és aki megérti talán a lét szörnyű kérdőielét Ez már nem száguldó repülés, csak a lemenő nan visszanéző biborsuaára, egy felcsattanó utol­só fülemülének és közeledik a bucsu, bársonyos esti fuvoladalával Valahol hangosabban dobban egy sziv, eljövendő mámorokra várva a csillagok leple alatt és valahol most kel fel a nap. Elhangzott a többi műsorszám Is s fl csak akkor ébredt öntudatra .amikor már egyedül ült a nagy teremben és félhomály borult a tündérhangoknak erre a boldog temetőjére. Mint aki fáradtan érke­zik nagy rohanásokból, ugy vonszolta magát a ruhatárig és azután le a sötét, hideg téli éjsza­kába. Fáradt volt és félelemtől szorult össze a szive. Egyszer régen gyermekkorában azt ál­modta, hogy fényes aranygolyón ülve repül belát­hatatlan távolságokon át, ott lüktetett tagjaiban ennek a különös előretörésnek minden izgalmi, de hirtelen, amikor vadul háborgó zöld tenger­hullámok fölé ért, a golyó zuhanni kezdett és ő er­re a borzalmas rémületre felébredt Most ugvan­ezt érezte. Ott szállt ő is valahol fenn. megfeled­kezve a hideg valóságról, képzelete eltakarta elő­le ezt a nyirkos éjszakát s most, hogy lezuhant onnan, csak dermesztő szorongást érzett mellében. — „A zene Ikarosa vagyok és lehullottak korcs szárnyaim," lutott eszébe és fáló ftngunnyal nevet­ni kezdett Más zenét megv hallgatni honoertre és a kritikusok összeráncolt homlokkal hidegen tud­nak mérlegelni művészi nagyság vagy középsze­rűség felett, miért kell époen neki megőrülni at­tól, ha -valaki két száraz fadarabbal négv hurrm ugvnevezett művészetet produkál és tehetségét a pénztárnál váltja apróra. Megkísérelte, hogy szél­hámosnak nevezze és lehúzza a művészt arról as pmelvénvTÖl. amelvre a kiválasztottak sorsa he­Iverte őt de égető szégvenérzete mélyén ott vo­naglott görcsösen a gondolat, hogy ez csak a po­ros, szürke országutakon járók szlvetmnrkoió megVIvánása az azúrkéken uszó, messzeszálló felhők után. Otthon fáradtan és keserű szájaizzel állt ma­gányos szobája ablakánál és eljövendő élete olyan sötéten állt előtte, mint az éiszaka a háztetők fe-*

Next

/
Thumbnails
Contents