Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-12 / 182. szám

TO34 auppsztus T1: OfffilWfftJTKRORSZff G Szin és valóség Elmondotta Lőw Immánuel *z ember tragédiája első Dóm-téri előadásának napián. Vajon felcdii-e az anya játszi kisdedét, mert áldott méhének várja uj gyümölcsét könyörü­lő anyaszive? De ha ezek is elfelednének- Én nem feledlek eü A gondviselésnek képe a magzatát szivén viselő anya. fis a mennyei Gondviselés uj életrekelésének közepette a végenyészeittől mindig megóvott: nem feledttí el bennünket. És feledéstől óvta eszméinket, a reánk bízot­takat. Élnek eszméink! Az ember fiának kép­zeteit, költői ábránojai+ bibliánk, hagyomá­nyunk képzetei keltik, telitik, elevenítik, szár­ryasitják, magasba röpítik. Anyanyelvűn* leemerészebb drámai költe­ménye bibliai eszmében fogamzott, bibliai je­lenettel indul. Vezérgondolata, Ádám sokalakos változása, a mi hagyományunk testöltése. A midrás képzete: Ádámmal megátmodtatja az Úr az Évától eredendő nemzedékeket, az em­ber történeteinek válságait, fordulatait, re­ményeit és csalódásait, szárnyaló rajongását gyakori szárnyaszegett csüggedéseit. Érettük siói a lázálomra ébredő lázadozó Ádám: Uram! Rettentő Mtások gyötörtek. És nem tudom mi bennük a való... A vigasztaló biztatás könyve a tóra most olvassdk záró könyve és a biztató vigaszta­lás prófétája, az esztendő hét utolsó szombat­jának csodásszavu prófétája, már neve szerint Is Isten segítsége. Vigaszos szavára mindig megmaradt a múltban a boldog pihenésnek, az irás megismerése gyönyörűségének szom­batját ünneplő bővülő lélek- amely fölüditi a hat dologtévő nap szennyes igáját viselő meg­fáradott embert. Eszmeteremtő költészet versenytársa a szom­bat esziményes nyugalmának. Igaz, nem való­ság a játékszín, de nem a tények valódisága a döntő lényeg, hanem az eszme testöltésének, elevenségének varázshatása. Sajátos képződmény a szinpad. Szán és va­lóság egybeolvad benne. Ami gyermeteg köz­vetlenség, fogékonyság a felnőttben megmene­kült, annak menedéke a színjátszás élvezete, az érzi a játék hatását, az gyönyörködik a valónak tükröződő képén, ismétlődő utánzatán: gyönyörködünk abban a kivonatos világrész­letben, amely az igézetes költésből és a való­ságnál mélyebb ieazi játékból szűrődik össze és kél hatásos jelenére. Érzések özönét váltja ki bennünk, ha kézfo­gásnyi közeibe jutunk a valóságpótló szereplés mesteri színváltozásához. Megindul a lélek hul­lámverése- ébredeznek a tetszhalott emlékezé­sek. A szemfényvesztő játék kifejező szinesi­szinességéiben leköt a délibáb varázsa. Örömest siklik ki a való életből a képtelenség hajóján a szemlélő lélek a tökélynek és összhangnak összhatására, az alakító művészet csodájára. Lelkünkből lelkedzett eszméink örökkévaló­sága lép elénk ezúttal a színpadion és ez örökkévalóság vigasztal kétségbeejtő, világ­szerte való szenvedéseink közepette. És a pró­féta mad végszava, a csüggedőnek biztatója: Bennük, az eszmékben vigasztalja az Ur Sí ónt, vigasztalja minden ő romban heverő omladé­kait: a jelennek pusztaságát édenné varázsol­ja, meddő íenyérét az Urnáik virágos kertjévé! AUGUSZTUS 29-én IRODALMI-EST és tánc az újszeged) Vigadóban. KÖZREMŰKÖDNEK: Frank Lilly, dr. Molnár Jenftné, a Borsszem-Jankó főszerkesztője, Len­gyel Vilma, S'ékely Erzsébet opera énekesnő, Berezeli A Károly, Karint­hy Frigyes, Kóró Imre, dr Ocskay Kornél, a m. kir. Operaház v tagja. Ír. Lugosi Döme és Ortutay Gyula, leléptra'i] nincs. Műsor megváltása kötelező Múso>- váltható egész napon át a titkári hiva- j (alban (Valéria tér 11). 188 J KüCnifBC lakásokat, helyiségeket bontás, EVíüuüé^ WÍK9 falvésés nélkül, garanciával légclrkulácl^val o'esön és «épte^esen ki­szárítok. Díjtalan költségvetéssel szolgálok. Pártos Imre oki. mérnök, építőmester. T, Szent István tér 5. » Hatodszor követett el öngyilkossági kísérletet egy szódavizgyári ellenőr Állapota most életveszélyes (A Délmagyarorszdg munkatársétól.) Szomba­ton délelőtt a Vaspálya-ucca io. szám alatti la­kásán felakasztotta magát Gulenkunszl Béla 42 éves szódavizgyári ellenőr. Gutenkunsztnak ez volt a hatodik öngyilkossági kísérlete. Ötször ön­akasztással kísérletezett, egyszer vizbe ugrott. Min­den alkalommal sikerült lettét idejében felfedez­ni és levágni a kötélről, illetve kihúzni a rizból. Szombat délelőtt a szódavizes kocsiján a háza eiőtt hajtatott el. A kocsit megállította és a ko­csisnak azt mondotta, hogy csak néhány pilla­natra ugrik be a lakásába. De feh&nően sokáig maradt. A kocsis rosszat sejtve utána ment és megtalálta a kredenc oldalára felakasztva, egy selyemszalagra. A kocsis levágta az ellenőrt, ki-» hivta a mentőket, akik a klinikára vitték. Itt gégemetszést alkalmaztak rajta. Állapota rend+{ kivül súlyos, életveszélyes. Gutenkunszt valahány-» saor öngyilkosságot kísérelt meg, mindig ittas volB kissé, valószínűleg most is ilyen állapotban kö«( vette el tettét. Fürdőtrikók, sapkák és cipők le;*lo«óbbaaj emMtmtrm» Csanádmegye beléletében áldatlan viszonyokat talált a csongrádi közigazgatási bizottság Tarnay aHspánnak nemcsak felmentést, de elégtételt i& adott a fegyelmi Ítélet (A Délmagyarország makói tudósítójától.) An­nak idején hirt adott a Délmagyarország arról a fegyelmi Ítéletről, amelyet Csongrádmegye köz­igazgatási bd/ottságának fegyelmi választmánya Tarnay Ivor csanádinegyei alispán fegyelmi ügyé­ben hozott s amely az alispánt felmenti a vá­dak alól. Az annak idején Makón zárt ajtók mögött meg­indult és lefolyt fegyelmi ügy a felmentő Íté­let kapcsán most került teljes egészében nyilvá­nosságra. A közigazgatási bizottság szombati ülé­sében részletesen ismertették a fegyelmi ítéletet s azt tudomásul is vették azzal, hogy a törvény­hatósági bizottság legközelebbi ülésének is be­mutatják, tekintve, hogy a törvényhatóságnak van az ügyben fellebbezési joga. A fegyelmi Ítéletből derül ki, hogy Tarnay al­ispán azért kérte maga ellen a fegyelmi eljárás megindítását, mert az azóta elhunyt Vertán Endre vármegyei főjegyző egy igazoló jelentésében azt állította róla, hogy 1924. év óta a részére költség­vetésűéi,' biztosi (ott utiátalányokat felvelte, azon­ban az ennek ellenében köteles utbeutazásokat nem teljesítette V fegyelmi bizottság a törvény értelmében csak 1931-ig visszamenőleg tehette vizsgálat tárgyává ezt a vádat s megállapította, hogy nem merült fel adat arra, hogy az alispán az utak felügyeletét bármely vonatkozásban is elhanyagolta volna, magának iVetéktelen hasznot s a köznek kárt okozott ez idő alatt. A fegyelmi Ítélet a felmentés alapos indoko­lásán tul megállapítja és leszögezi azt is, hogv Tarnay alispán hivatali kötelességén messze túl­menő buzgalommal, gondossággal és példás rrn-1­ben vezeti vármegyéje ügyeit s puritán maglar- | tása és működése nem gáncsot, hanem teljes el­ismerést érdem L Ezt a kö i'ii ;ié:iyt a fegyelmi Ítélet kifejezetten elégtételként is megállapítja s leszögezi, hogy a fegyelmi eljárás adatai saserireí a vármegye beléletében felmerült áldatlan viszo-i nyok voltak szülői ennel: az ügynek és sajnálat-* tol kellett tudomást venni ezekről az áldatlan UH, szonyokról, amelyek kiküszöbölésén Tarnay al1 ispán teljes jóakarattal, de hiába fáradozott. Az alispán felmentő fegyelmi ítéletével egyideí jüleg kerül a törvényhatóság elé Vertán Endré­nek, a fegyelmi eljárás folyamata alatt tragikus hirtelenséggel elhunyt főjegyzőnek fegyelmi ügyé« ben hozott osongrádmegyei határozat is. Ez a határozat az elhunyt főjegyző ellen a fegyelmi eljárást megszünteti, mert nem merült fel olyaij adat, amely Vertán Endre főjegyzővel ssenib ^ anyagi kártérítési kötelezettséget, vagy hivatali vesztést vonna maga után. MDDERK SGH0BERL fofelágyak nappal fotel K a n h a 16: 75 pengőért. Schoberi RfibMBttdaoeUTH^z«

Next

/
Thumbnails
Contents