Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-11 / 154. szám

DffCMAGyARCVRSZSO 1954 julius TT. Csak eredeti 6s világhírül CTVH1A líArpknápf ^.Ajlk árban és minőségben vezet. lírü RKITHOFFER gumit vegyen, mert WolfFéfer gépárufiáza ftiid II.1 gyój nem sára a betegség ehet számítani. Legújabb hírek szerint természeténél fogva Hitler csütörtökön kezd! meg nyolc napos szabadságát a „Deutschland" cirkáló fedélzetén. Meglepetésszerűen összehívták a birodalmi gyűlést Bérűn, julius 10. Kedden délben meglepetésszerűen megjelent a kormány rendelete, amely!yel julius 13-ra összehívja a Reichstagot. Már napok óta beszélnek politikai körökben arról, hogv Hitler szükségesnek látja a birodalmi fvíilés összehívását, hogy beszámoljon a junius 30-ika óla történt eseményekről, de áltálában augusztusra várták a Reichstag egybehivását és igy eseménynek számit, hogy hirtelen, egyik napról a másikra hívták ősszé a parlamentet. Hitler szükségesnek látja, hogy a birodalmi gyűlésen keresztül a világ nyilvánosságához forduljon és a különböző híreszteléseknek véget vessen azzal, hogy a birodalmi gyűlésen bizalmi nyilatkozatot adasson magának. Természetesen kétség sem fér hozzá, hogy a nemzeti szocialista képviselők egyhangúan bizalmat fognak szavazni a kancellárnak. Biztosnak tartják, hogy Hitler beszámolót fog mondani, amelyben először is a Röhm-féle összeesküvés hátteréről, az alkalmazott módszerek jogosultságáról fog beszélni, azonkívül a rohamcsapatok további sorsára vonatkozólag is nyilatkozatot fog tenni. Minden valószínűség szerint Reichstag-ülés elé fogják terjeszteni a kabinet által elfogadott törvényeket és igy a Reichstag is szankcionálja a kivégzéseket, vagyis utólag jogosnak ismerje el Hitler intézkedéseit. Természetesen a Reichstag tagjai ma jdnem mind a nemzeti szocialista párt sorába tartoznak. Göbbels a véres eseményekről ,teljes a rend az egész országban" — Eles kirohanás a külföldi sajió ellen Berlin, julius 10. Göbbels propagandaügyi miniszter kedden este valiamennyi német, rádióállomás közvetítésével beszédet mondott a junius 30-án történtekről. Beszédében ezeket mondotta: — Amikor ma elsőnek szólok önökhöz, valamennyiüket felhívom, tegyenek tanúságot a való tényállás mellett, szemben a hazug rágaiomhadjnratnak az egész hirlapirásban majdnem példa nélkül álló esetével. Junius 30-a Kémetországban súrlódás és minden belső megráz* kódtatás nélkül folyt le. X Vezér tekintélyével, villámcsapásszerűen verte le a betege vágyban szenvedők kis csapatának lá merészségével beteges becslázadását. Emellett a rendet és nyugalmat nem zavarták meg sehol az országban. — A mindennapi élet menete rendes. í¥ nép a maga egészében elégedett, fellélegezve köszöntötte a Vezér mentő cselekedetét, amely Németországot és egyben az egész világot a legsúlyosabb szerencsétlenségtől óvta meg. A komoly külföldi lapok bizonyos forrástól eltekintve, a nemzetközi sajtó többi része valósággal beleszédül a rosszakaratú izgatásba és hisztériás rágalmazásba. — A német kormány eddig hallgatott — folytatta Göbbels —, meri méltóságán alólinak tekintette, hogy a rosszakartu rágalmazó hírlapírással tárgyalásokba bocsáitkozzék. A junius 30-i esemenyeket példátlan nyíltsággal tárta saját népe és a világ elé. X kormánynak" az volt a felfogása, hogy a forradalom leveretését akkor értik meg a legjobban, ha annak hátterét és a beavatkozás nélküli erőszak veszedelmeit eltussolás nélkül hozza a nyilvánosság tudomására. Európa sok országát érintette az elmúlt hónapokban sulvos politikai, társarialmi, vagy gazdasági válság. Ezek a válságok méreteiben többszörösen felülmúlják a tervezett junius 30-i hazaárulás leverését. A tartózkodó német sartó mégsem kísérelte meg soha, hogy más népek pillanatnyi ha iából előnvöket szerezzen és ha ezt tette volna, az államhatalom akadályozta volna meg benne. A külföldi sajtó nagy része — bár a birodalom területén élő tudósítóiktól tudhatták, hogv az egész birodalomban egy pillanat ra sem zavarták meg a közrendet, olyan hazug hadjáratba kezdett, amelynek rosszakarata csak a háború alatti Németország elleni rémmese hadjárattal hasonlitható össze. Az bizonyos, hogy ezúttal nyomorúságosan volt megszervezve a hadjárat. Értelmi szerzőinek csak azt a tanácsot adhatjuk, hogy a jövőben tartsanak egymással jobban összeköttetést. mert még a legegyszerűbb olvasó is gyanakodni kezd, hogy ugy hazudnak, mintha könyvből olvasnák. — Az angol sajtóban ezek a hazug jelentések folytatódnak. Az egyik lap jelenti, hogy a birodalmi elnök haldoklik. Ugyanaznap Hindenburg birodalmi elnök a sziámi királyi pár látogatását fogadja. Egy másik nagy angol lap ugyanezen a napon később jelentette, hogy a birodalmi elnök lemondott. Ugyanabban az órában jelentek meg a birodalmi elnök táviratai, amelyekben köszönetet mond Hitler kancellárnak és a porosz miniszterelnöknek. Erre azután megjegyezték, hogy Hindenburg köszönetnyilvánítását azzal a fenyegetéssel kénysze_ ritették ki, hogy máskülönben agyonlövik két barátját — Az angol sajtó szenzációs hazug jelentéseket terjesztett a Hohenzollern-ház tagjairól is — folytatta tovább Göbbels. Ezeknek az angol és francia véleménygyárosok alaposságát igazolja, hogy ezután a bécsi rádió is közölte, hogy valamennyi Hohenzollern herceget letartóztatták. A bécsi rádió bemondotta, hogy rendőrtisztek sorozatát lövették agyon, ámríe tudni kellene, hogy a lázadáshoz egyetlen rendőrtisztnek sem volt köze. — De nem fárasztom önöket további .részletekkel. önökhöz fordulok honfitársaim és honfitársnőim és önökkel együtt az egész világhoz! Kérdem a világot, vájjon helyeslik-e és magáévá teszi-e az ilyen módszeres megmérgézésijek ezeket az eszközeit? Kijelentem, ho^y a német kormány nem hajlandó Németországban továbbra megtűrni olyan külföldi levelezőket, akik ilyen módon uszítják egymás ellen a -népeket. Patologikus kitörés helyett egyszerűen é* hallgatólag annyit mondok: P f u j j I Papén sorsa London julius 10. A Reuter Iroda berlini levelezője ugy értesül, hogy Papent, aki még tényleges alkancellár, tegnap a titkos rendőr, ség főhadiszállására idézték, ahol kihallgatása egy óra hasszat tartott. Kedden délelőtt Papén otthon volt, de lakása előtt fekete egyenruhás rohamosztagosok álltak őrt. Éles németellenes beszéd a prágai munlcásolímpiászon Prága, julius 10. A prágai nemzetközi munka solimpí ász ünnepi menetének befejezésekor Hommelhans cseh szociáldemokrata képviselő —, aki a marxista torna és sportszövetségek egyik vezére —, az óvárosi téren a kormány tagjai, a diplomáciai testület, a tábornoki kar, az elnöki kancellária képviselői, valamint ezrekre menő közönség előtt beszédet mondott, amely rendkívül éles németellenes, támadás volt. Hommelhans a kővetkezőket mondotta: — A legfőbb ideje, hogy a birodalmi kancellárt és embereit féíre tegyek az útból a nénknltura megmentése érdekében. Ezeket a szavakat a cseh rádióban ís tisztán lehetett hallani. A prágai német követség a prágai külügyminisztériumnál a legélesebben tiltakozott a beszéd ellen. ' ' ' A francia szocialisták és kommunisták közös frontja a fasizmus ellen (Budapesti tudósítónk' telefonjelentése.) PárisDÓl jelentik: A szocialista és a kommunista {

>árt között tovább folynak a tárgyalások a asizmus elleni együttes küzdelem megszervezésére. Még néhány kérdést kell tisztázni, például azt, hogy a két párt együttműködésének idejére megengedhető-e, hogy az egyik fél réiadó birálatot intézzenek a másik fél széről támadó ellen nyilatkozat, vagy sajtó utján, továbbá, hogy a törvényerővel biró rendelet elleni harcban el lehet-e' menni a sztrájk kimondásáig. Vasárnap a Bois de Vincennesben rendezett tüntetések során megállapítható volt, hogv a közös front a Szajna megyében már fennáll a két párt között Ezért mind a két oldalon azt hiszik, a tárgyalások sikerrel fognak befejeződni és a közös arcvonalt az egész ország területén létrehozzák. ' Még nincs döntés a választójogi reform ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) 'A' kormány pannonhalmi tanácskozása után politikai körökben fokozott érdeklődés kiséri azokat a tanácskozásokat és előmunkálatokat, amelyek a belügyminisztériumban folynak a választójogi reform ügyében. A reform alapelveit részletesen megvitatták Pannonhalmán, végleges döntésre azonban még nem került sor. Valószínűnek tartiák, hogy a nyár folyamán alternatív megoldási tervezetet készítenek a belügyminisztériumban és a kormány késő ősszel dönt majd arról, hogy a megoldási tervezetek közül melyiket fogadja el. Politikai körökben ezért bizonyosra veszik, hogy a választójogi törvényjavaslat csak a jövő év tavaszán kerül a képviselőház elé. Kétségtelen, magában a kormányban is élénfc vita fog a választójog reformja fölött megindulni, mert — mint megállapítható —, az egységespárti képviselők velemenye megoszlik az alapelveket illetően. A pártvezetoség, élén Slztranyavszky Sándor pártelnökkel, a lajstromos szavazás híve, mig a kormánypárt egy része, különösen gróf Bethlen István személyes hivei hallani sem akarnak a lajstromos szavazásról. Ezek a képviselők ugy tudjak, hogy Keresztes-Fischer belügyminiszter is helyénvalónak látná a ma érvényben levő egyéni képviselőválasztás rendszerének megtartását. Annyi bizonyos, hogy a választójogi reform fordulópontot jelenthet az egységespárt belső életében, különös tekintettel a sorai között fennálló elleatétekre. .'