Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-08 / 152. szám

T954 július 8: DífMXr.7 APORSZXG 3 Rassay Károly hagy beszéde a liberális párt szombat esti vacsoráján Somogyi Szilveszter és Wimmer Fülöp emléke — Váliy József polgármestersége Részletes bírálat a bel- és külpolitikai helyzetről — A revízió, a választójog és a német kérdés „Változatlanul kitartok politikai célkitűzéseim mellett" — „Németország a legnagyobb erkölcsi izoláltság alatt áll" (Á Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly B r ó d y Ernő országgyűlési képviselő társaságában szombaton este Szegedre érkezett. A szabadelvű párt vacsorát rendezett az ipartestületben vezére tiszteletére, amelyen nagy számban jelentek meg a párt tagjai. .Vacsora után dr. Kertész Béla % emelkedett először szólásra. — Néhány pillanatra némuljon el a vig pohárcsengés, — kezdte beszédét — halkuljon el a lelkesedés, hogy idézhessük annak a kiváló férfinak emlékét, aki legutóbbi összejövetelünkön még képviselőnk jobbján ült, résztvett a párt minden mozgalmában és lelkesített, bízott es biztatott mindannyiunkat, hogy győzni fog a szabadelvű gondolat. Megkapó szavakkal idézte Wimmer Fülöp emlékét, méltatta kimagasló értékeit, alkotó nagyságát és férfias jellemvonásait. Értelme, mondotta többek között, fényt és világosságot árasztott, szive melegséget és szeretetet sugárzott. Nemcsak a szabadelvű pártot, hanem Szeged egész közéletét pótolhatatlan vesztesés érte elhunytával. Emlékét soha el nem múló hálával és kegyelettel őrzi a szabadelvű párt. Dr. Kertész Béla szavaira néma felállással áldozott a párt nagynevű tagja emlékének. Dr. Bodnár Géza köszöntötte ezután Rassay Károlyt. — A szegedi szabadelvű párt — mondotta többek között — az őszinte megbecsülés és politikájához való változatlan ragaszkodással üdvözli vezérét. Ismertette ezután a szabadelvű párt szegedi működését, köszönetet mondott dr. Pap Róbert elnöknek, akinek működése súlyt és tekintélvt jelent a párt számára. Megemlékezett dr. Somogyi Szilveszter halálaval, a várost ért veszteségről, majd beszédének befejező szavaival Rassay Károly felé fordulva Szeged polgársága nevében hitet tett a szabadelvüség gondolata mellett., Rassay Károly beszéde Éljenzés és lelkes taps között Rassay Károly emelkedett ezután szólásra. Be. vezető szavait meghatottsággal Wimmer Fülöp emlékének szentelte. — Wimmer Fülöp halála — úgymond — nemcsak Szegednek, a szabadelvű pártnak, hanem az országnak is nagy vesztesége. Wimmer Fülöpben teljes férfit, önzetlen polgárt, hi1 barátot ismertem meg. őszintesége, amellyel kellemetlen dolgokat is meg tudott mondani, hűsége az elvekhez, a párthoz, a baráthoz, a kitűzött zászlóhoz — ezek voltak kiváló értékei. Somogyi polgármester emiéke előtt hajtotta meg ezután az ellenfél zászlaját: — Somogyi Szilveszter polgármesterrel — mondotta — harcban állottam. Ennek dacára sohasem kicsinyeltem le odaadó lelkcsségét, amellyel Szegedet szerette. Ha politikáját egyoldalúság is jellemezte, ez is végtelen szeretetének volt az eredménye amellyel azt akarta, hogy Szeged méltó színvonalra emelkedjék. Nagy figyelmet keltett, amikor dr. Pálfy József nolqármeslerré válaszlésára tért át: — Helyesen cselekedett a szabadelvű párt — mondotta —, amikor Pálfy József személye mellett foglalt állást. Végeredményben Szegednek elsőrangú érdeke volt, hogy olyan egyén kerüljön a polgármesteri székbe, aki az évek során öszszeforrott városával. Azt remélem azonban, hogy Pálfy. József Szeged iránti szeretetében felül fog emelkedni minden pártszempontokon, magáévá teszi azt a gondolatot, hogy a polgármester nem egy pártnak, hanem az egész városnak szószólója. A politikai helyzet Ezután a politikai kérdésekre tért át: — Az országos politika tekintetében semmi vigasztalót nem tudok mondani. Amikor három év előtt példátlanul nehéz küzdelem után megkaptam Szeged mandátumát, nem ígértem semmit. Sőt az a példátlan dolog történt, hogy mint ellenzéki képviselőjelölt, reális pesszimizmust hirdettem a másik oldal hamis légváraknELVjtnosi mozi Utolsó nap! Utolsó nap! Rettegés városa Fejezetek az amerikai emberrablók izgalmas életébM Démonok szigete Érdekes exned'ciós film SX, ECHEN YI MOZI Vasárnap — hétfő Bravúros filmujdonság Aranyhalé Veszélyek és kalandok filmje FAY WRAY és RALPH BELLAMMY főszereplésével 99 huhii gipű Elegáns Kényelmes Tartós SZEGED, KELEMEN-UCCU ra felépített optimizmusával szemben. Megmondottam, hogy rendkívül nehéz helyzet előtt állunk, rámutattam az elkerülhetetlen áldozatokra, az azóta bekövetkezett összeomlásra és nem önigazolás részemre, hogy már akkor az összefogás gondolatát, a nemzeti egységet hirdettem. — És joggal kérdezhetik, hogy miként lehet az, hogy ennek ellenére ma távol állok, sőt szemben állok azzal a kormányí zattal, amely ellenzéki programomat magáévá tette. Első pillanatra jogosultnak látszik az ellentmondás. De nemcsak ebben a gondolatban igazolódott az amit három évvel ezelőtt mondottam. Mindazok a célkitűzések és törekvések, amelyek éveken keresztül a hatalom részéről gúnnyal és semmibevevéssel találkoztak, ma tért hódítanak, szalonképesek lettek, kormányzati jelszóvá szublimálódtak. — Amikor a parlamentben a költségvetés öt százalékos redukálását hoztuk szóba — folytatta —, akkor gúnnyal találtuk magunkat szemben és ma, az ezerszázmilliós költségvetést négyszázmillió pengővel csökkentették, de ezt sem birja el a magyar élet. A pénzügyminiszter akkor sirató vénasszonyoknak mondott bennünket, akik ostoroztuk a kormány helytelen pénzügyi politikáját és baromorvosoknak, amikor rámutattunk arra; hogy összeomláshoz vezet az az ut, amelyen haladnak. Ma, a pénzügyminiszter hirdeti, hogy további takarékosságra van szükség. Más országban, ha a kormányzati irányzat igy dezavuálja magát, az történik. hogy a kormányzati párt levonja a konzekv . iákat és átadja a helyét annak a pártnak, amely előre látta a bekövetkezett eseményeket. Mi odáig süllyedtünk már, hogy a meglátott politikai igazságok mellett már csak azt várjuk el, hogy a meg&ukott párt a konzekvenciákat végr« vonja le. „4 kormányzati program szemben óll a kormányzat szellemével" — Itt vain a választójog problémája. Évtizedek óta követelem a titkos választójogot. És amikor a parlamentben ezt szóvá tettük, mindég radikálisnak, októbristának neveztek bennünket. És ma a miniszterelnök mondja, hogy nem jog az, amit nem lehet tiikosan gyakorolni, a miniszterelnök foglal állást a titkos választójog mellett. — És ha mindezek után még kérdezik, hogy miért nem állok a kormányzat mellé, amely az általam hirdetett pirogiramot magáévá tette, akkor erre azt felelhe'.em: azért, mert a kormányzat hirdetett porgramja szemben áll a ténnyel és a kormányzat szellemével. Ez a kormányzat tehát nem élvezheti azt a bizalmat, hogy tízem; téves poLftik:.i presztizsemet fenntartás nélkül a rendelkezésére bocsáthassam. A kormányzat hirdetett programját nem fedik az intézkedések és a deficit, ami itt mutatkoziik, nem teszi lehalőv& hogjs ióakarato-