Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-07 / 151. szám

DEtMAGYARORSZAe CXJ SZBOED, anrkeMMMg: Somogyi neeo ft,).em. Telefon: 23-33.^KlBdól\lvntof kHletOnkttnyTtAr é* (egylroda I Arnill uccn S. Telefon; 13-0». « Nyomda s löw I IdOI nrra 10. Telefon 15'Oft. TAVrnfl 4« levélcím ; P ' Szombat, 1934 jullus 7. Ara 12 fillér X. évfolyam, 151. sz. ^^^^^mmmmamaamm^mmse^ ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken ét Bndapetten 3.00, kHlimridn S-40 penqfl. * Egyet «zAm Ara hélküz» nap ÍZ, vníér- é* ünnepnap 20 111». Hír detések felvétele tarifa *zerln<. Meqle» lent'< hétifl Kivételével nnoontn reo>iel Tanácsnoki munka A tanácsnokok" sorra nyilatkoznak. Az ujait is és azok is, akik uj beosztásban van­nak. Ujat nem sokat mondanak. Amit abban a degradált helyzetben is, amelyben az uj közigazgatási törvény óta vannak, nehezen lehet érteni. Jóakarat, lelkesség és nekibuz­dulás azonban minden nyilatkozatból kicsen­dül. Ennek kellene kárpótolnia a városépítés terén évek óta stagnáló Szegeden a reformok­ért. Ez a lelkesség most talán rávezet a he­lyes útra. Ez a jóakarat talán rávilágít a cé­lokra, amelyek felé a helyes uton haladni kell. S ez a nekibuzdulás talán el is juttat egyik­másik célhoz, amelyek közeli beteljesedése nélkül Szeged menthetetlenül lemarad a vá­rosok egyre nagyobb lendületü versenyében. Nem sorakoztathatjuk egymás mellé az érvek kifogyhatatlan sokaságát arról, hogy Szegeden, ahonnan kiindult a magyarorszá­gi strandkultusz, végre szintén kell strandot építeni, még pedig nagyobbat, látványosab­bat, kényelmesebbet, szebbet és szórakozta­tóbbat, mint bármelyik az országban. Ez nem nagyzolás. Nem is túlzás, Az, hogy Szeged az ország másolik városa, kötelez. Az or­szággal szemben is. S a város közel százöt­venezer lakosával szemben is. Azonkívül sor­ra épülnek a szebbnél szebb strandok. Olyan városókban is, amelyekben nincs folyóvíz. Szeged sem tarthatja fenn tovább az utóbbi években lábra kapott lomha strandpolitikát, amely mellett majd minden társadalmi réteg­nek van külön partrészlete, de nincs se part­ja, se helyi erőforrása a város helyzetéhez s idegenforgalmi céljaihoz méltó strandnak. A Mátyás-tér rendezésének elodázhatatlan szükségessége mellett sem érvelünk. A ju­niusi közgyűlés kifejezésre juttatta akaratát s a közgyűlés akarata és a város érdeke bi­zonyára irányadó lesz minden tanácsnoki munkakörben. De ébreszteni kell továbbra is a közhangulatot annak érdekében, hogy tel­jesen kinyíljanak az értelmek azokkal a ha­talmas érdekekkel szemben, amelyek a kép­tár, a Somogyi-könyvtár, a muzeum különö­sen néprajzi és ásatási osztályának korszerű elhelyezéséhez s a várromnak a magángaz­dálkodásból való kiemeléséhez fűződnek. Az pedig feltűnő hiánya az elhangzott nyilatko­zatoknak, hogy senkise gondolt a filharmoni­kus egyesületre, amelynek polgári szervezete évek óta szünetel, míg a filharmonikus zenét, egyre fejlődő tendenciával, Shvoy Kálmán vegyesdandárparancsnokságának a polgársá­géval összeforrott kulturszeretete tartotta fenn. Ennek a rendszernek azonban nemcsak a pénztára, hanem a szelleme is likvidált. Szeged mégsem maradhat filharmonikus ze­nekar nélkül. Még pedig mindjárt az újjáala­kulásnál nagy mértékben megerősített s az­után folyton tökéletesedő zenekar nélkül, amelynek hivatása Szeged zenei igényeinek kielégítésén és fejlesztésén tul a méltó repre­zentáció is. Vannak vidéki városok, amelyek­ben két filharmonikus zenekar működik. Sze­gednek legyen egy filharmonikus zenekara. De egy föltétlenül. S annak az egynek élére országos viszonylatban is kiválónak ismert karmestert szerezzenek meg. Elmultak azok az idők, amikor a kultúrpo­litika iskolák építésében merült ki. A hivatal­szobából ki l;eil jönni. Legalább a folyosóra. Vagy ha uccai a hivatalszoba — a főtisztvi­selőké rendszerint az — oda kell állni leg­alább az ablakba, ki keü nézni a Széchenyi­térre, ahol most lombtalan fák közt bukdá­csol a hűvös juliusi szél. A bérszékeken nyugdijasok is ülnek, töb­bet közülük — ez is mostani divat —, fiata­lon küldtek nyugdíjba. De erős ifjak is ülnek a bérszékeken, akik — mert munkanélküliek —, bizonytalanságtól révedező lélekkel me­rednek a jövőbe. Féderes kocsikban erőt er­jesztő álomban edződnek boldog kicsikék,1 Egy pillantás erre a térre s lehetetlen, hogyj át ne lássák a m a i időket s át ne méretezzék a m a i feladatokat. Ezeknek a mai feladatoknak tiszta felis­merését, eredményes és buzgó szolgálatát várja a tanácsnokoktól mindenki. Barfhou expozéja »Bukaresti beszéde nem irányult egyetlen hatalom ellen sem" — Magyarózza revizióellenes kijelentéseit Páris. julius 6. A képviselőház külügyi bi­zottságában Barthou külügyminiszter expo­zét mondott. Kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsájtkozni a legutóbbi német­országi események alkalmából Franciaország ellen indított hadjárattal. — Franciaország mindenütt keresi a béke lehetőségeit és biztosítékait, ahol csak vannak — mondotta —, majd utalt romániai és jugow szláviai látogatásaira, amelyek kielégítik len­gyelországi és csehszlovákiai látogatásai után. Ezek a látogatások éppen ugy, mint az előb­biek, megerősítették és szorosabbra fűzték a ba­rátságot Franciaország és az illető államok kö­zött. Franciaországnak és barátainak a Nép-i szövetség keretén belül folytatott politika ¡a sem exclusiv, sem támadó jellegű. Nem az a célja, hogy egymással szembe állítsa a hatalmi csoportosulásokat, hanem az európai együtt­működés és a munka a feladata. Barthou ezután összefoglalta Dollfuss.il Bécsben folytatott megbeszélésének anyagát. A hozzáintézett különféle kérdésekre vála-i szólva, megismételte, hogy bukaresti kijelenté­sei egyáltalán nem irányulnak egyetlen hata-i lom ellen sem. Sohasem állott szándékában^ hogy ne vegyen tudomást a népszövetségi alapy] okmány 19. cikkéről. fl rohamcsapatok sorsa Cutxe ax osztagok újjászervezéséről és a létszám leszállításáról — Hindenburg és Papén — Afég min­diff nem RözöltéK a Kivégzettel* lajstromát Treviranus, a "Briining-"kormány minisztere elmene­kült Berlinből Berlin, julius 6. Berlinben pénteken nagysza­bású tanácskozások voltak a rend fenntartásá­nak módszeréről. A tanácskozások legfontosabb pontja az volt: mi történjék a rohamcsapatokkal szabadságuk letelte után. A rohamosztagosok még mindig lázonganak a szabadságolás miatt, különösen a sziléziai rohamcsapatok hanga, lata nem akar lecsillapodni, mivel a meggyilkolt Heines és Heide­breck páratlan népszerűségnek örvendett. Fokozza a veszedelmet, hogy Heines, mint a breslaui rendőrség parancsnoka, saját embe­reivel töltötte meg a rendőrséget. A német eseményekkel kapcsolatban Fran­ciaországot ért támadások miatt Francois Pon­cét berlini francia nagykövet újból megjelent a külügyminiszternél és tiltakozott a német la­pok támadásai ellen. A jelek szerint a francia kormány jegyzéket intéz a német kormányhoz. Berlini politikai körökben ujabb hirek ter­jedtek el, hogy Papén külföldre készül és politikai tevékenysége teljesen megszűnt A DímIv Expiess berlini tudósítójának tollá­ból cikket közöl, amely arra mutat rá. hogy Papén élete vasárnap komoly ve­szedelemben forgott és csak Hindenburg erélyes közbelépése men-i tette meg az alkancellár életét. A londoni News Chroniclc szerint GSbbels propagandaminiszter árul­ta el a Böhm-puccsot. A miniszter az utolsó pillanatig színleg a lá­zadók mellett állt. Cáfolják Göring balesetéi Berlin, julius 6. A Német Távirati Iroda köz­lése szerint teljesen alaptalan és légből kapottak azok a külföldön elterjedt híresztelések, ame­lyek szerint Göring tábornokot baleset érte. „Becsülettel hordhatták a barna Inget —" Berlin, julius 6. Lutze, a rohamosztagosok törzskarának főnöke az Angriff-nek a követ­kezőket mondotta: — Csak akkor értesültem Rohm és környeze­tének hazaáruló üzelmeiről, amikor a helyzet már valóban kiéleződött. Römm baráti köréhez sohasem tartoztam. A legnagyobb határozott­sággal kijelenthetem, hogy egyetlen roha oosz­tagos sem állott a Röhrn-féle árulók mellé. Az egész mozgalom csupán a vezetők lázadása volt. Büszkeséczeil 'moradLaíam. hocv a rohamcsaoa-

Next

/
Thumbnails
Contents