Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-05 / 149. szám

4 DEPMAGY A ROR 5?AG T071 iufius Nyaralási széljegyzetek ilyesmit tanulmányútnak hívják s szüksége lehet rá annak is, aki egész életében nem járt tul Szatymazon, de egyszer véletlenül Nyugatra sodródván, igy kezdte a róla való meséjét. — őszintén megvallva, többet vártam Paristól. Podmaniczky Frigyes szerint Budapest a világ legkülönb nyaralóhelye. Ez a hite ma is igaz, csak túlságosan drága. A fáradt ember, ha egyáltalában tud pihenni, csakis csendes helyet keres, egy kis erdőt, hegyoldalt, mert ott pótolja a szervezetében támadt kopást. Távol hazulról, mindentői és mindenkitől, ami az évi nyűgre emlékezteti. Tőle aztán azt sem lehet csodálni, ha „kirándulási" mániában szenvedők unszolását azzal veri vissza: — Hagyjatok békén. Egyik hegy olyan, mmt a másik, nagyon meg vagyok elégedve ezzel is, amelyik itt velem szemben tárja fel a gyönyörűségeit. mmm PAEACE HOTEL DELEEVIIE Közvetlenül a tengerparton a strandfürdő átellenében. — Leszállított pensió árak. — Hosszabb tartózkodásnál és családoknál kedvezmény, — Teljes pensió összes mellékköltségekkel már napi 1! pengőtől. — Pengőbefizetés. Felvilágosítás és szobarendelés Budapesten, az állandó irodában, Carlton szálló (Telefon 889— 70.) ítélet előtt a Dréhr-per Szerdán befejeződött a kétnapos védőbeszéd — Csüförlökön Drébr Imre beszél az uíolsó szó fogán (2.) Tömörkény Istvánnak volt egy aranyprincípiuma — ami azt illeti, volt neki több is, — de eszerint igy induljon útra az ember. — Oszd a pénzedet kétfelé, külön-külön zsebbe mind a két részt, aztán vágj neki. Ha elfogyott az oda-tétel, fordulj meg és igyekezz hazafelé. Szeged históriájában a tizennyolcadik század elején szerepel egy Podhradhezky nevő főjegyző, később főbíró, aki megelőzte a „szerzés" tudományában későbbi utódját, a másik tótot. Kárászt. Ez a Podhradceky többet utazott hivatalos kiküldetésben. mint egy népjóléti államtitkár, az ő idejében a kún puszták tulajdonjoga volt a város legégetőbb kérdi'se, abban kellett mászkálnia a helytartótanácshoz, még inkább Bécsbe. A régi számadások nem szemérmetesek, de nyilván nem ismerte a tu'.zott szemérmet maga a kor sem, mert fel van sorolva, mi mindent kellett ajándékba vinni a magas pártfogóknak. Tekenősbékától kezdve, nádtnézen, dohányon, kávén át a szőnyegekig. Nvngtát azonban sose kértek a megajándékozottól Volt rá eset, hogy Podhradczky György 700 forint köi flÜ ntiszámlát prezentált, de akkor is hazafelé jöttében ugy kellett kfllön száz pengővel kiváltani Pestről, annyira kiköltekezett. Nyilvánvaló, hogy nem Ismerhette Tömörkény életbölcsességét. A saját magáét annál jobban, mert addig védte a város érdekelt, mig az ellenfélként szereplő jász-kun kerület adminisztrátora lett. Attól fegva egyáltalában nem törődött Szeged igazával. Egyébként kuruc legény lehetett, mert ő vágta oda a város minden dolgában rendelkezni akaró Nádasdv Csanádi püspöknek: — Nagyságod nekünk csak zsellérünk! Viszont, hogy takarékos és közgazdasági érzésű ember volt. azt az is bizonyltja, bogy a szegedi piaristák, akik akkor a belvárosi plébánia űgveit is intézték. 1733-ban megvásárolták a 428 holdas zákányi birtokát. Ezen szellemi kirándulás után térjünk vissza a nyaralás, meg az utazás kérdéséhez, ha nem is fizetődik ki annyira, mint Podhradczkynak. Ismerek embert, aki Budapestre sem megy, akár Csak félnapra is, ha nincs nála száz pengő. — De nagy ur vagy! — Eszembe sincs, hogy az legyek, nem költök el én ebből a vasúti jegyen kívül tizet sem, de pénz nélkül hiányzik a biztonságérzésem. Hidd el, egészen másképpen tudok olyankor az emberekkel beszélni. Úrrá lesz bennem az az érzés, hogy nem szorulok rájuk. Sem utazni, sem nyaralni nem lehet pénz nélkül. A pihenés éppen a gondok kikapcsolását jelenti s ez hiányzik, ha elintézetlen ügyek maradnak otthon, megoldhatatlan problémák, igények — ha átég oly szerények is, — merülnek fel idegenben. Minden esetre különbséget kell tenni aközött, hogy pihenni, vagy szórakozni akarok? A nagyvilágosdlt játszó dáma hasztalan sipitozza, hogy az idegeit kell pihentetnie, úgyse hiszek neki, mert ismerem az életét, amely elragadóan bájos ürességekkel van tele, az esztendő tíz hónapjában sem csinált mást, csak a szórakozások kieszelésében vergődött, szent igaz, hogy „nem tudta lehunyni a szemét," hiszen hajnalig gyakorolta azokat a művészeteket, amik maholnap az unokáját illetik meg s folyton ujabb nyarakat prolongál magának, pedig szarkaláb pecsétjét rég ráverte az őszutó, ugv, hogy egész élete a „hátha", meg a „nem lehessen tudni" szerencsejáték elszánt kerekei k&ri*1 forog. A legemberibb akarattal se tudom sajnálni az idegeit, amiken többet segítene a házikezeléses, elszánt, hidegvizktira. Hiszen a „pihenése" most is abból fog állani, hogy napjában legalább ötször öltözik s fejgörcsöt kap, ha a gigoló stilusn fürdőlmvag többét táncolt mással, mint vele. Minden tisztelet és megbecsülés illesse azonban a komoly munkában — akár fizikai, akár szellemi legyen — kifáradt szervezetet, amely nem rázza a barázda-rongvot a ..mélyszántás" lejárt hizelgésfi frázisával, hanem frázisok nélkül is hozzájárul a többtermeléshez. Bizonyos vagyok benne, hogy ez boldog, ha fiz havi társadalmi és közéleti zöldség után a természet ragyogó zöldjébe jut, templomi csendben ttid falombok sátora alatt imádkozni, az erdőn közvetlenül hallja, gikszer és karmesteri test egyen ész-tornagvakorla tok nélkül, a szivet minden másnál különbben elzsongitó madár-szimfóniákat s még egv gyenge könyvben is több szellemet és lelket talál, mint amennyit úgynevezett eszmecserében profanizált az egész esztendőben. Ez a pihenés, felüdülés, — az a másik kinos <•> rapa, aminthogy nem arra való a nyár sem, hogy túlnyomó részét vonaton töltse az ember. Az Budapest, julius 4. Dr. G á 1 Jenő Dréhr lm-re védője szerdán folytatta védőbeszédét. Azzal kezdte szerdai védőbeszédét, hogy a törvény szerint a cselekményt tudva és akarva kell elkövetni. Dréhr esetében épen ezért nem lehet szó bűncselekményről. Dréhr elkövetett mulasztást, de a mulasztás nem jelent akciót, mert negációia az akciónak. A védő ezután a menekültügyi segélyekkel kapcsolatban emelt vádakkal foglalkozott A váa szerint — mondotta —, ebben az ügyben álszámlák és álkíutalások történtek. Ez a vád nem áll fenn, mert a közjegyzői iratok szerint az illetők megkapták a pénzt. Ha pedig a menekültek megkapták a pénzt, akkor nem kaphatta meg Vass János. Vass József a fivérének adott 28 000 pengő biztosítására Vass János ingatlanát bekebelezte nővére javára. Hangulyozta a védő, ha minden más tételnél százszázalékos a védelem állítása, a 28.000 pengős ügyben ezerszázalékos. Gál Jenő ezután így folytatta: — Három napja felszólított Bárczv államtitkár ur és azt mondotta: valami félreértésnek kell lenni, mert nem akartam, hogy ne ugvanaz legyen szavaim értelme, mint Darányi államtitkár ur kijelentéséinek. Megkérdeztem, szabad-e ezt a beszélgetést nyilvánosságra hoznom és Bárczy István igennél válaszolt. — Figyelmeztetem a védő urat, — szólt közbe az elnök — hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást befejezte. — Kérem, a törvény azt mondja, hogy ha valami olyasmit hoznak fel, hogy meg kell nyitni ú jból a bizonyítást, akkor erre a módot meg kell adni. — Mi befejeztük a bizonyítási eljárást, most a védői perbeszédeken van a sor, — mondta Törekv elnök. — Meghajolok a rendelkezés előtt, de valamit ki kell ielentenem. A törvény azt mondja: ha a tanácskozás során az mutatkozik, hogy meg kell nyitni a bizonvitást, akkor az nincs befejezve, újból meg kell nyitni. Történhet olyasmi, hogy a biró azt az uj dolgot meg akarja tudni. Ha jön valaki és azt mondia. hogv intakt urnák tudja Dréhrt, akkor méltóságod bölcsessége dönti el, hogy meg akarja-e ezt hallgatni? A védő ezután még ezeket mondotta: — Vass József adósságainak rendezését Klehelsberg helyeselte. Miért nem engedte a bíróság a tannka» idejönni, hogv itt vall iák ezt? Miért nem rendelte el a biróság a bizonvifásto Én azt akarom, hogv innen ugv menjen el Dréhr, hogy a pvanu árnvéka se férhessen borrá. — Köszönetet mondok azért a nagy türelemért nem rendelte el a biróság a bizonyítást? ftn re ártatlanságát, az ertész per céltalanságát. céltévesztését vallom. Magasabb szemnontokból sok mindenről hallgatnunk kellett. Csak arról akarok még beszélni. b.->gy becsülete; ember fii itt a vádlottak padján, skit meghurcoltak. Dréhrt nemcsak* árért k*ll felmenteni, mert he. b'zonvitotta ártatlanságát, haznfiságát. hűségét. hanem azért is hogv ismerie el az egész világ: ez az ország valőbnn a felvilágosodásnak. a haladásnak, a fejlődésnek a szigete. Törvénveink és alkotmányunk" alapján nem kegyelmet, hanem igazságot kérek*. Gál Jenő ezzel befejezte védőbeszédét, amely ma is négy és félóráig tartott, a tegnapi beszéddel együtt kilenc órát tett ki. Csütörtökön Széchy ügyész válaszol a védőbeszédre, Dusárdj István, a másik védő pedig megteszi észreveteleit az ügyészi replikára. Utána Dréhr Imre beszél az utolsó szó jogán. ítéletre valószínűleg pénteken kerül sor. MÓRA FERENC EMLÉKE (A Délmagyarország munkatársától.) A Móra Ferenc Emlékbizottság — mint ismeretes — elhatározta, hogy megörökíti a városi muzeum két igazgatójának: Móra Ferencnek és Tömörkény Istvánr.ak az emlékét. Először felmerült az a gondolat, hogy szobrot állítanak fel a muzeum környékén. A bizottság azonban nem telte magáévá a szobor gondolatát, hanem elfogadta azt a javaslatot, hogy a közúti hidra vezető feljáró kőfalán, a muzeum be járatának tengelyében egv domborművet lie. lyezzenek el. A terv szerint a dombormű nem a két elhunyt iró arcképét ábrázolná, iian'-m valamelyik müvüknek egy-egy jelenek volna megörökítve. A terv szerint az „Ének a búzamezőkről" egyik jelenetét örökítenék meg a domborművön, valamint Tömörkény István egvik művének jellemzően érdekes jelenelét. Miután az emlékbizottság a dombormű abszolút művészi értékét kívánja biztosítani, országos pályázat kiírását határozta el. A terv kivitelének azonban nagy volna a költsége és a város hatósága a mai nehéz anyagi viszonyok között nem képes a fedezet teljes ősszegéről gondoskodni. Ezért dr. S z a 1 a y József ny. kerületi főkapitány, a Móra Ferenc Emlékbizottság ügyvezetője felterjesztést intézett a belügyminiszterhez és azt kéri, hogv Móra és Tömörkény emlékének méltó megörökítése eéljlábó. az emlékbizottság számára orszáoos gviiitést engedélyezzen. A gyüilés egy évre szólna és megszámozott, a szegedi muzeum pecsétjével ellátott gyüitőíveket bocsájtana kí a bizottság. Gyűjtésre felkérnék a törvényhátóságokat, a megvei városokat valamint az alapszabállyal működő kulturális egvesűleteket. Ha a miniszter engedélye megérkezik, azonnal megkezdik az országos gyűjtés előkészítését Hátralékos könyveléseket feldolgoznak, mérleget, társas elszámolásokat elkészítenek és felfilvizsdálnak, — könyvvizsgálat esetén mint ellenszakértők érdekeit legjobban védjük meg. HOFMUER TESTVÉREK adó és könyvszakértők BUDAPEST, IV. MUZEUM KRT 7. Tel: 89—757.