Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-05 / 149. szám

D£LM AGYARORSZÁG SZBOED, »BerKurtaXg: Somogy! ucc» Teleion i 23-33.^-Kladóhlva<al k«le*Onk»nyv<Ar é* fegylroda : Aiodl ucca S. Telefon: 13-0®. - Nyoma« : L»w (.Ipöt ucca I». Telefon r iri^o«. TAvlrnlI " " it Délnaqyf Csütörtök, 1934 fulius 5. Ara « fillér X. évfolyam, 149. CLOfiZETÍS: Ha^onla helyben 3.ÍOI Vidéken «» Budapetlen 3.«0,kUlR<ldt<n ft.40 penqA. ' Egyes tzAm Ara l»«k«*-i nap 12, valAn- é* Ünnepnap 20 <U1, Hlr | deMtek (elvitele tarila Mertnt. Me«jte~{ lenlk h«tiO kivételével naponta reanill H közigazgatás modernizálása A Délmagyaroszóg szerdai száma ismertette azt a polgármesteri intézkedést, amivel a város most megválasztott vezetője a tanácsi ügyosztályokat osztotta fel a váro­si tanács tagjai között. Ez az elnevezés, hogy „a városi tanács tagjai," tulajdonkép­pen anakronizmus s a törvényes helyzet­nek már nem is megfelelő. Városi tanács nincs s igy a nemlétező tanácsnak sem lehet­nek tagjai. Csak városi tanácsnokok vannak s a városi tanácsnokok között kellett feloszta­ni az ügyosztályokat. A poígármesterválasztás után hét napra s a polgármester szabadságramenetele előtt négy nappal természetesen nem várha­tunk gyökeres változtatást, nem várhatjuk sem a rendszernek, sem a szellemnek meg­változtatását. A polgármesteri hatáskör nem • is terjed arra ki, hogy mindazt a változtatást végrehajtsa, amit a közigazgatás érdeke meg­kíván. E tekintetben még a tulszélesre mé­retezett polgármesteri hatáskör is csak arra ad alkalmat, hogy a törvény és a szabályren­delet által megteremtett kereteket betöltse. Egyetlen szóval sem kifogásoljuk, nem is ki­fogásolhatjuk a megtett polgármesteri intéz­kedést, de a polgármester ur bizonyára sok­kal jobban tudja, mint mi, hogy ezzel még nagyon keveset tett, nagyon keveset tehe­tett azon a téren, amelyen a város polgár­sága egy uj közigazgatási korszaknak köze­ledését várja. Nem a személyi beosztáson múlik ez, a rendszeren kell változtatni. El­sősorban is át kell alakítani a város szervezeti szabályrendeletét. Ez a szabályrendelet a nagyrészben hatályon kívül helyezett régi törvényhatósági törvény rendelkezéseihez lapad, ez a szabályrendelet a negyven év előtti élet, a negyven év előtti szükséglet, a negyven év előtti jogállnpot s a negyven év előtti tempó igényei számára készült. Amit negyven év óta fejlődött hatáskörben, teen­dőben s a vele szemben támasztott igényes­ségben a közigazgatás, az mind megoldatla­nul gyömöszölődött bele a régi keretekbe: Elavult a régi ügybeosztás, elavult a régi ügyintézés, fontossá vált az, amire a szabály­rendelet alkotása idején nem is gondolhat­tak' s megszűnt annak a fontossága, amit négy évtizeddel ezelőtt a közigazgatás legje­lentékenyebb fflndatának tartottak. Hivata­lok, intézmények, egész közigazgatási ágaza­tok nőttek és sorvadtak el azóta s a közigaz­gatás megduzzadva, ezer uj feladattal meg­terhelve, ezer uj probléma patakjaival meg­bővülve még mindig a régi mederben s a régi töltések között hömpölyög tovább. Nem kell ahhoz kultúrmérnököknek lennünk, hogy megjósoljuk: az életnek és a közigaz­gatásnak ez a szakadéka, a katasztrófa felé viszi a közigazgatásra bízottak legfőbb érde­keit. Fel kell újítani az egész rendszert. Gőzeké­vel kell felszántani a talajt, amit husz év óta nem forgattak meg. A közigazgatás uj terü­leteket hódított magának a mindennapi élet­től, ezeket.az.uj területeket is szervesen hoz­zá kell kapcsolni a közigazgatás birtoktesté­hez Uj evezők kellenek az uj vizekre, ha már a városi polgárság törvényes képviselete uj ifiMöíő&Qkre bízta életét. Ui tömlő kell az ui bor számára, ha a város uj vincelléreket állí­tott az élet szőlőskertjébe. A népjóléti ügy nem lehet mellékfoglalkozása egy elsor­vadt teendőjü közigazgatási ágazatnak, az inségmunka nem lehet gazdátlan felada­ta ma az egyik, holnap a másik ügyosztály­nak. A közsegélyezés ügye is kinőtt a negyven év előtti keretekből. Az ipari és kereskedelmi érdekek istápolása nem maradhat a véletlenre bízott indítvá­nyok és interpellációk anyaga, a haszon­bérleti probléma egészen más gondos­kodást, egészen más elintézést igényel, mint amit negyven évvel ezelőtt szántak neki. Az idegenforgalmi ügyek a közigazga­tás egyik legsúlyosabb teendőihez tartoznak s ki tudná mind felsorolni azokat a feladato­kat s azokat a kötelességeket, amelyeket a helyesen megszervezett munkával és a böl­csen kiegyensúlyozott hatáskörök betöltésé­vel lehet csak teljesíteni. Ez a nyár komoly előkészületek ideje le­het. A régi tervek, a régi tapasztalatok, a régi/ készülődések most közel jutottak a megválód suláshoz. Nagyon sok feladat van, ami meg* valósithatatlan, mert a megvalósulás pénz­ügyi előfeltétele* megszerezhetetlenek. Da legalább készítsük elő azt a munkát, amire pénz nem kell, aminek megvalósulását anya­gi kérdések nem hátráltathatják, amihez nem kell más, csak tiszta judicium, bölcs tapasz­talat és energikus elhatározás. Ezeket az al­kotásokban meddő éveket legalább arra ha*z-« náljuk fel, hogy — alkotóképessé te-( gyük a közigazgatást. El kell végez-i nünk a közigazgatás modernizálásának munJ kaját, azt a generálreparaturát, ami$ a majdnem félévszázados szakadatlan munkák s a mai szervezetnek majdnem félévszázadnsn állandó igénybevétele tesz szükségessé. Hd alkotni nem is tud most a közigazgatás, leg-» alább tegye magát alkotásra képessé s mim^ káját s munkájának tempóját igazítsa a mail életnek s a mai élet igényeinek üteméhez. Letartóztatások és kivégzések egész Németországban Dániába és Svédországba emigrálnak a rohamosztagosok — Tüntetések és lázadások az S. A.-vezérek kivégzése miaff Hazaárulást pert akartak indítani Papén alkancellár ellen A Herren Club működését beszüntették - Szabadságra kül­dik a rohamoszfagokaf Berlin, julius 4. A véres németországi esemé­nyekkel szorosan összefüggőnek tartják azt, hogy az ismert konzervatív klubnak, a Herren Clubnak működését beszüntették. Nagy megle­petést keltett az Echo de Parisnak az á Berlin­ből érkező jelentése, hogy a rohamcsapatok forradalmi bi­zottsága kiáltványt tett közzé. A kiáltvány Hitlert a reakció és a nagyipar vak eszközének mondja, aki a munkásságot el akarja nyomni. Hangoztatja a kiáltvány, hogv az S. A_vezetők gyilkosságnak estek áldozatul, ök voltak a rohamcsapatok eszményképei. Az Echo de Paris arról is tud. hogy a rohamosz­tagosok egyre-másra csatlakoznak a vSrös zászló alá. A marxizmusnak már jelei mutat­koznak — irja a párisi lap. Egv másik párisi jelentés szerint az agyonlőtt Sch leicher tábornok vagyonának egyrészét elkobozzák. A Paris Soir szerint Göhbeis varsói Táfogatása alkalmával igyekezett a lengyel kormányt egy német—lengyel—japán szövetség előnyeiről meggyőzni, amelynek Oroszország feldarabo­lása lett volna a cél ja. Ez a terv azonban a len­gyelek ellenállásán meghiusuIt. Göbbels az United Prés» munkatársa előtt ki­jelentette, hogy a forradalommal kapcsolatban 46 eruJbert végeztek ki. -' • A kivégzettek nevét még nem hozták nyilvá­nosságra. A legnagyobb titkolódzás ellenere szerdára* kiderült, hogy Gustav Karit. Ba jorország volt mi­niszterelnökét is agyonlőtték. Gustav Kari volt az. aki annak ideién a Hitler-. Í »iccsot leverte. A volt miniszterelnök a kato­ikus mozgalmakhoz állt közel. A németországi jelentésekből kitűnik, hogy a vidéken még mindig folyik a „tisztogatásii munka". Angliában a legnagyobb felháborodással nvi— latkoznak a berlini metódus brutalitásáról és középkori voltáról. A kivégzések Berlin, julius 4. Hír szerint Berlinben a» utolsó kivégzés hétfőn hajnalban félháromkor volt. Hajnali félháromig a lichtcrfcldi kadett­iskola körül lakók állandóan lövéseket hallot­tak, amelyeket a folytonos dobpergés nem tu-­dott elfojtani. Ezeket a kivégzéseket a tegnapi minisztertanács utólag jogosnak és tKrvénycs­ne.k ismerte el. A statáriális kivégzések befejezése nem art jelenti, hogy most már megszűntek a további eljárások, hanem csak a kivégzéseknek az első három, nap alatt folytatott módszere szűtrtl 1

Next

/
Thumbnails
Contents