Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-31 / 171. szám

4. D É L M A G V A R O R S Z A G TO31 fulíus 3T: eltörléséről szó som lehet, mert ez a személyzet egyidejűleg a sző regi vámot elkerülő kocsik vám tétéi eimek ellenőrzését is telj esi ti. Éppen azért egy ilyen nagy bevételi tételnek eltörlését a pénzügyi bizottság ujabb megfontolása nélkül nem teljesíthettem. — A piaci helypénzek leszállításának kérdését is alapos megfontolás tárgyává keíl tenni, ¡mert mikor a Mars-tér kikövezósi költ­ségeire igénybe veendő hitel törlesztése és ka­matok az 1935. évi költségvetést 93.000 pengő­vel terhelik, a piaci helypénz kezelési költség. 40.311 pengőibe kerül, a piacok locsolása és ta­karítási költségű 30.000 pengőt emészt fel, a placrendészeti szervek illetmón^'e 15.000 pengőbe kerül és ha ehhez a költségekhez hozzászámít­juk más: a jelenlegi piacok burkolati köNtségé­nek amortizációját, továbbá a küszöbön lévő Va­léria-téri húspiac kövezését. kkor a piaci hely­pnizj öved elemből előirányzott ?08.199 pengőtől a városi háztartásira haszon nem hárul, meit az teljes 'egészében a piacok fenntartására lesz for­dítva. "A bevételek lesz'Slltashún. Vagy törlésének kérdésénél, vagy a kiadások emelésénél mindenkor szigorúan ügyeim kell ar­ra hogy minden 14.500 pengő 1 százalékos köz­Stgi póta dórnak fdel meg. — Bejelentőm, hogy az államrendőrség kiadá­saihoz biztosított eddigi 280.000 pengős hozzájá­rd á,s összegét a vonatkozó törvény : rendelke­zi scik alapján a költségvetés bevételeinek 3 szá­alókáhan irányoztrm elő 173.941 pengőt, igy e kiadási tételt 106.059 pengővel mérsékeltem — mondja jelentésében a főszámvevő, majd kifejti, hogy a városi sze.gényalap kiadásaihoz biztosi­tolt hozzájárulás összegét 49 155 pengővel mér­sékelte. mert a népkonyhák látogatottsága lé­nyegesen apadt. Az alsótanyai gazáasági vasút üzemetnéJ jelentkező hiány fedezésére az elmúlt évivel szemben! ?1.048 pengővel kevesebbet irányzott elő a főszámvevő, mert a dollár ár­folyamának esésével a vasút építésébe fektetett töke után kevesebb kamuitot kell fizetni. A dollár árfolyama 3.50 pengővel van számítva a terve­»etben. Ugyancsak a dollár árWfyaim árnak esésével éis ?t Pesti Magvar Kereskedelmi Barikkal a 450.000 dolláros ktflosönügylolibő! kifolyólag létrejött egyiesség alapján, a hitelügy tételénél, a kölcsön­tők/e és kamataira, mult évben előirányozva volt hi*elt, 107.000 pengővel leszálitotta a számve­vőség. A kiadások tételénél a nyugdija Laphoz biztosí­tott hiozzájántills összege az elmúlt évivel szem­ben 56.000 pengő emelkedést nr.-.M. Fmiek ­magyarázata az, hogy a városi alkalmazottaik nyugdijjáruléka az 1934. évre a városi nyugdij­szaibályzatban ttt&ráTfapított százalékok arányá­ban irányozhatott elő. A Közigazgatási Bíróság Ítélete alapján a városi alkalmazottaik sem ter­helhetők magasabb nyugdíjjárulékkal, mint az állami alkalmazottak, igy ezen a címen az alap bevétele 36.383 pengővel esett. A még mutatkozó különbözet indoka az. hogy a nyugdíjasok lak­bérmérséklése cimén hozzávetőleg 30.000 pengő kiadás apadására számított a számvevőség, mi­vel az 1934. évi költségvetés készítésekor a vo­natkozó rendelet még nem jelent meg, a rende­let megjelenése után a várt apadás teljes össze­gében nem jelentkezett. A tervezetben emelkedett ia kiadás összege a városrendezés tételénél 64.754 pengővel, mert az 1935. évre a Mars-tér. Mátyás-templom körüli brrkolatok és a közurti hid feljáró kőburkolására szükséges összegekből esedékessé váló tőketör­Előadás a Az ember tragédiája (A Délmagyarország munkatársától.) Példát­Hamtl áll az a nagy érdeklődés, amely a szegedi szabadtéri játékokat megelőzi A Széchenyi-tér 2a alatt lévő központi irodáiban állandóan szél a telefon, az ország minden részéből érdeklőd­nek a szabadtéri játékok iránt és telefon utján foglalják le a jegyeket Az augusztus 4-iki be­mutató előadáson nemcsak a magyar, hanem a ktilffíldt irodalmi és színházi világ reprezentán­sai lógnak találkozni. A "zabadt-ri játékok veze­tősége ímegüiivfia Az ember tragédiája szegedi előadására, a római állami színház igazgatóját és a római Az ember tragédiáia előadásának fő­szereplőit, valamint Antomdo Widmar, a buda­pesti olasz követség sajtófőnökét, akinek kezde­ményezésére Rámában előadásra kerül Az em­ber tragédiája. Megh-'vót küldött a szegedi sza­badtári játékok vezetősége többek között a bé­csi Burghtheater igazgatójának, Hermann Röb­belignek. valamint Marie Els-nek, Ottó Tressler­nek, Paul Hartmann-nak. a bécsi Az ember .tra­gédiája főszereplő In dk és dr. Mohácsi Jenő iró­lesztő részletek és kamatfizetési kötéleziebtség elő lett irányozva. A kiadási tételek általában legtöbb, helyt apad­tak. MegállamMia vérül a jelenfr's, hogy a városi tiz/emek költségvetései általánosságban a mult évi keretek között mozognak, csupán a fehértói halgazdaság költségvetése mutat a városi ház­tartás javára javulást, amennyiben ez az üzem a tiszta hasznából 36.728 pengőt juttat a város háztartásának. A költségvetési tervezetet most majd dr. Pdlfy József polgármester vizsgálja felül. A polgár­mestertől lievél érkezett l étfőn. hogy csak au* gusztus tlizedke táján érkezik vissza Sziegedre és közvetlen ezután kerül sor a költségvetés! tarvezet felülvizsgálására. A pénzügyi bizottsá­got előreláthatólag augusztus harmadik heté­ben Wvja össze a polgármester, hogy az 1935. évi toöfeégetési tervezet tárgyalását megkezdSe rádióban szegedi előadásáról nak, aki Az emlber tragédiáját németre fordította. A kiváló iró közölte a szegedi szabadtéri játé­kok vezetőségével, hogy már augusztus 2-án Szegedre érkezik, hogy az utolsó próbákat vé­gignézze és közölte, hogy Az ember traigédSája szegedi előadásából augusztus 6-án este 11 óra­kor németnyelvű előadást tart a magyar rádió­ban. Az ember tragédiája eflőadásának utolsó pró­bái folynak a Dóm-téren. Bántfv gróf és Oláh Gusztáv rendezése, valamint a szereplőmüvé­sek. különösen Csortos Gyula. Tőkés Anna, 7u­ray Ferenc és r 'hotay Árpád alakítása, a többi főszereplőkkel együtt rendkívül művészi élményt fognak jelenteni. Vasárnap megérkeztek az európai hírű Szentpál-csoport kiváltó táncosnői, akiknek vezetője Szentpál Olga egészen nj ko-* reográfiát irt Az ember tragédiája idei eiőadá­sára. Az ember tragédiája mind a hét előadására jegyeik elővételben kaphatók a színházi jegy­pénztárnál. Csizmásbál a homokon Irta Kóró Imre Börcsök Imre háza a várostanyai szikes uton „üldögél". Az épület elülső része igen keményen állta a sarat (vályogból építették), de bizony a hátsó része az épületnek nem győzte várni a be­igért gerendákat, azért hát lepihent egy kicsit. Akármennyit is dolgozok, nem tudok annyi pénz­magot összerakni, hogy ezt a kis „furbicot' fel­építsem — panaszkodott Börcsők gazda. Mert hát a cím az a homokon is felemell az embörségőt. Az öreg Börcsök is sokszor emlegeti az esküdtek­nek: Gazda embör vónék vagy mi a csuda? Még pedig a magam gazdája. Már a bérlő az más ran­gu. Ha Rkkora is a földecske, hogy a kútágas kö­rül szorong az egész tanyaépület, akkor is gazda, az emböre, mert örökföld. Míg a bérlő akkor sé gazda a homoki ember szemében, ha olyan nagy a földje, hogy a pénzügyigazgatóságtól elér az adóhivatalig A* „örök" szó ar. a legszebb szin a homoki címerben. Börcsök Imre örökföldön fog­lalatoskodott. Másfél lánc földön olyan szép beosz­tással igyekezeU, hogy mindenki megkapta ponto­san a magáét. Mert hát négy örökös tartozott a birtokhoz, „mög" az adóhivatal. Négy fitestvére volt az Imre bácsinak, akik egy-két dfllő-nttal odébb laktak, hasonló nagy birtokon. Az édesap­juk nagyon „ipar" (iparkodó) ember volt. Hol itt, hol ott vett egv kis földet, úgyhogy mikor halo­más történt vele, minden fiára jutott egy kis ho­moki földecske. Jó magyar szokás szerint mind a mai napig nem egyeztek meg az elosztásban, igy senki sem tudta, hogy melyiknek a földjén éí mert hát még nem Írattak. Sok pénzt kér a közjegyző uf. Aratáskor mindent szépen egybehordtak, azutáh emberségesen elosztozkodtak. Soha meg nem vet­ték egymást ilyen hivatalos minőségben, csak az asszonyokra esött egy-két fogás, ha beleavatkoz­tak &zótebetsé£ükkel a közadakozásba, ahoasan maguk között az osztozást elnevezték. Imre bá­tyám ép a vályogvetöket dicsérte, mikor a házuk elé kerültem. Elkísért a Scháffer-kocsmáig. Megszoktam érte adózni A homokon minden második szava az em­berformának: adó. Ha kölcsönkér valakitől; Majd mögadózok érte, nya^Mtja meg a nyájas adakozót. Ha orvostól távozik, akkor az orvost nyugtatja meg: Majd mögadózok érte. Már ott tartunk, ha fej­beverik valamelyik legényt, akkor a fiatal is csak annyit mond: Majd mögadózok érte. De ha két deci kadarka kerül emberfiához, akkor még az adó­ba is belenyugosztalja magát a szögény embör — magyarázta a homoki élet folyását a kocsmaasz­talnál. Börcsök Imre. Ha meg a pohár egy-két utat megjár a sötitésig mög vissza, akkor bőkezű lesz az öreg: No tekintetes ur, vögye elő a plajbászt, fizetők. — Tudja tekintetös ur, legszívesebben a csiz­más bálra emiéközök vissza. Mikor kikerültem az ismétlőbül, mindjár odaadtak bérösnek. Akkor még csak két osztálybul állt az ismétlő. Nem ugy éra, mint mostan. Most ha elvégzi a fiam a hat elemit, akkor kerül az ismétlőbe. Én mög mindjár az első osztálybul ismétlőbe kerültem „mögismétlö ttem" az osztályt, azután nem is próbálkoztam vele, 8 éves koromban elszegődtem. Minthogy a kocsmáros még igen jó áron mérte a bort, hát beigazítottam az Imre bácsit ez egya­nesbe: A bálát mesélje öreg mert ha az iskolánál kezdi, akkor ma nem kerülünk el a bálba. — No akkor gyerünk a bálba, tért a rendes ntra Imre gazda. A tizenhatodik évembe fordultam, mikor elhatároztuk a cimboráidkai, hogy elmö­gyünk a Gárgyán-kocsméha, bál iránt. Sok módos cimborám volt, mög mán az én apámnak is volt mán akkor örök födje. Édös apám nem nagyon tiltakozott a bál ellen, csak pénzt nem akart annl, mig édös szülém az ellenállott. Ne mönjé fiam még, no. Ráérsz még mögszuratni magad. Ráérsz még rendőrkézre jutói, M*^^* hA'*" köHni1'""11 fogadom a beszédjit, hát eldugta a rámás csizmá­mat. Talán odaelőmaradtam volna, ha a cimborák^ nak mög nem igérőm, hogy elverjük a feketeszén lieket, ha elmernek gyünni' a bálba. Elmóntem én meztéláb a kocsmába. De okkoriban összetartott ám a fiatalság. Az összes cimborám, valamennyi, lévetőtte a csizmáját, még a teketeszéliek is, hogy lé né csúfoljam magamat a lányok előtt az első bálba. Nem is volt olyan nagy hiba, mert jobban megszoktuk a mezitlábbal való fordulást mint a csizmát. Egész jó mönt a mulatság, mikor egy szőrre csak beállít egy díszruhás enibör a fftiv pány ur legénye Csöndesebben mulassatok. Itt ai „Főispány" ur. Olyan alkalmatosan táncoltunk, hogy még egy városi fehérnép Is beleavatkozhatott volna. Mikor bekerült az ivóba a főispiny ur, ak­kor tudtuk meg, hogy egy miniszter ls van vele. Nagyon megéljeneztük, mert már akkor is tudtuk, hogy a miniszter azér gyün ki, hogy mögéljenöz­zük. Nagy ur volt ám akkoriban egy miniszter. Nem engedtem, hogy az öreg rátérjen a rangig mertetésre: Imre bácsi, igya mög a bort, mert jön a vonatom. — Jól van no, dörmögte az öreg. a tekintető« ur sohase hagy kibeszélni. Hát a miniszter ur mw kor möglitta, hogy «ezftláb vagyunk, azt hitte, hogy a szegénység miatt táncolunk a lábunkfejém. T7gy megsajnált bennünk«*, hogy azonnal mind­annyiunknak, voltunk vagy húszan, csizmát r5n­dölt. Epén vásár volt a faluban, egy-kettőre kl is hozta a kocsija. Mikor beállítottam édösszülén*. hőz az uj csizmával, azit hitte, hogy tempózok Mi­kor mög mögtudta, hogy milyen uton került a csizma a lábomra, csak annyit mondott: Látod ugy-é fiam, hogy jót akartaim. Csak apám, az volt mindig olyan igazságosforma, mert ráripakodott édös szülémre: Majd mögfizetöd té még ezt a csiz­mát, műnket fog szorítani a fiad csizmája. Nem igen szerette az öreg, ha úrfélétől kaptunk alá»* déknt

Next

/
Thumbnails
Contents