Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-27 / 168. szám

1934 jufius 27: DECMAGTAfföRTSZXG T Az anya és leánya kegyetlen gyermekgyilkossága Egy év előlti gyermekgyilkosság«)! leplezett le a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség csütörtök reggel több n^pig tartó nyomozás után letartóztatta özv. Almásy Jánosiné alsotiainyai asszonyt és leányit Almásy juliát. A letartóztatás azért történt, mert a két i:ő megölt; és elásta Alma - Júlia csecsemőiét. Almásy Júliának két évvel ezelőtt hosszabb ideig idvarolt egy tanyai fejfny. Ur" volt, hogy esküvő lesz a dologból de a íáaasság visszament. A leány áldott állapotba került és — amint most kK^rütt — a mult év szeptember 19-én megszületett gvermeke. A do'ogrfll tudott édesanyja iis. A két nő megegyezett, hogy a gyeteknek nem szzbad éleíbenmaradnia. mert az nagy szégyent jelentene a leánynak, meg azután a leány férjbezimenetelét is befolyásolná. El'.jatá-< zták, hogy a gyermeket megölik. Tett követte elhatáirozásukat. Még azon az l,szakán megfoitották a gyermeket, azután azon törték a tejüket, hogy mik épen tüntethetnék el a kis holttestet. Erre is találtak módot A tanyan drvaron, két fa között gödröt ástak, és a rongyokba burkolt holttestet abba helyezték. A -ódaöt azután földdel (A Délmagyarország munkatársától.) Arról ért esi tettok bennwiket az elmúlt napokban, hogy a Rigó-ucca egyik házában elmebeteg fiatalembert tartanak egy ketrecben. Az értesülés ugy szólt, hopy a szomszédok félnek ettől a szerencsétlen Fiatiatemibertől» ezért üávöts lenne, ha utánanéznénk a dolognak. Mielőtt a jelzett házba bekopogtattunk volna» érdeklődtünk jobbról is, hahód :s. A Rigó-ucca tipikus külvárosi ucca. Mindenki ismeri a másikat. családi ügyek sem titkosak. Há+ 'jogyne isnérnék azt a szerencsétlen fiatalembert, mondották a szomszédok. Hiszen már régen tartják abfoam a Iházban. Nem a szüki. hametm idegenek, akik ezért a beteg szüleitől szép havi jövedelmet éivieznek. Megkockáztatjuk a ,.ketrec" szót is. Eivégire az értesülésünk ugy szólott Hogyne, válaszolják, az eset meTfeíeü a helyzetnek. — Az udvarom — mondja egyik szomszéd — áll egy fából készült alkotmány, ott szokta magát meghúzni a hetes napközben. De szó sincs arról, hogy veszedelmes lenne... A gyermekek egész nap ott játszanak körülötte. senkit sem bánt... Kiáltozni 9em szokott Harminc év körüli szakállas, halálsápadt ftiatailember az illető, aki a légynek sem árt. A házban nagyfeMümést keltett megjelenő*iinik Érdeklődésünkre düh és haragfkitörés a válasz. sz asszony és a féri egyszerre támad nekünk. — Senkiinek semmi köze a dologhoz! — kiáltják. A salát lakásomban azt teszek. amM akarok! A férj egyenesen íelszólu, hogy hagyjuk el a házat, senkinek ninos ott keresnivalója. Megmagyarázzuk, hotry az ügy nem egészen privát ügy. Az asszony megérti, de a férje nem. Az asszony bsszélni akar, de a férje reáparanosol, hogy ne besaélien. Az asszony még így is beszél. _ — Nincs itt semmi baj, — mondja az asszony. Tudom, hogy honnan fuj a szél. Valakit bepereütem, mert nem fizetett. Az kellemetlenkedik most nekem. De fizetni fog, esküszöm* Szétnézünk az udvarban. Paradicsom pirul a tokén, zöldségágyak sorakoznak egymás mellé. Igazi kedves külvárosi udvar. Az egyik sarokban egy vakitó tiszta, szic lós. deszkából összeszórták tele és jól letaposták. Néhány bét múlva már nyoma setm látszott • sírnak. Nemrégiben a rendőrség bi?.almas értesítést kapott a gyermek gyilkosságról. Almásy ék egy nőismeröse Jelentette be a dolgot a rendőrségnek. Mindenekelőtt vallatóra fn gtík az amTTát és le'nyát, akik rövid kihallgatás után teljes beismerő vallomást tettek és védelmükre a-Jt adták dő, hogy a szégyentől való félelmükben ölték meg a gyenmeket. Csütörtök reggel rendőr "nV Hetitek meg a tanyaudivairon ós a két fa között ásni kezdtek. Nemis »kára, mintegy féhmétermyi mélységben megtal(tták a sírt. berne a ccecsemő rongyokba bugyolált csontvázával. Az exhumálást végignézte az anya és a leánya is. akiket a gyermekcsomtváz látványa rendkívül megrendített. Mindketten sirva fakadtak és azt hangoztatták, hog „nagyon meeiwndoliaHanul cselekedtek". Az anyát és leányát beszállították Szegedre. Délelőtt kiszállott a helyszínre a vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszafeérW a vizsgálat lefoflytetása végett. eszkábált kunyhóiéig látszik. Rosszindulatú híresztelésnek tetszik ennek láttáira az egész ügy. Az udvar és a? ügyes ki: lécépitmény oíyan, itiki, egy kis nyardló. De a léciakoszMy most üres. — Láthatnánk azt a *3ata!emberf? — íkoefkaztatjuk meg a kérdést Dermedt csend egy pillanatig, azután hatványozott mértékű tiltakozás. — Itt nem lehet senkit sem látni, itt nincs senki. itt nincs semmi baj! Tessék megkérdezni a szomszédokat, jobbról is, báliról is! A per miatt van az egész... Az asszony visszatér munkájához. Lihát koppá szít. Bizonyára Jó falatok jutnak belőle a szegény betegnek is. aki valahol a lakás mélyén kuksol jelenileg. Elköszönünk. A házibelidk újból és újból megienyegetnek, hogy ne merjünk iirm a dologiról egy szót sem, mert akármit is írunk, az hazugság lesz. Hiába mondjuk, hogy nincs is mit Írnunk, hogy nem találtunk semmi „bajt". Az ucoám ismét szomszédokba ütközünk. Egy fiatalasszony — közvetlen ott lakik szomszédban — érdekes dolgot mond el. ő csak a napokban pillantotta meg a beteget. De ugy megijedt, hogy rendőrt hívott. A rendőr be is ment a házba ós ott beszélt Is a lakókkal. Hagy mit végzett, azt nem tudja. Ujabban nem látni a beteget az udvaron, mert a szomszédiban bontják a házat és azóta a beteg a lakásban tartózkodik. Az itíd A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőimérő legmagasabb állása 27.2 G, a legalacsonyabb 17.4 C. A barométér adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 757.0 mm, este 758.7 mm. A levegő páratartalma reggel 91 százalék, délben 48 százalék. A szél iránya északkeleti, erőssége 2—5. A Meteorologiai Intézet jelenti este tO örakor. Időjóslat: Északnyugati légáramlás, változó felhőzet, elvétve esetleg záporeső. Kissé emelkedő hőmérséklet A sportcsónakok partjavadaimi dija A csónakházakban és fürdőházakban elhelyezett csónakok után a jövőben nem kell partjavadahni dijat fizetni Többszáz szegedi csónaktula.fdonost közelről érdeklő vitás vízjogi kérdésben döntött legutóbb a közigazgatasi bíróság. Tudvalevő, hogy Szeged város a Tisza partjának hajók és egyéb vizijármüvek kikötésére kijelölt részein az ott kikötött hajók és egyéb vizijármüvek, valamint a fürdőhazak és csónakházak után kikötési, illetve parthasználali dijakat szed. A díjtételeket a Szeged város közgyűlése által a vizjogi törvény fl885:XIII. te.) s illetve a vontató utak és szahadkikötés tárgyában kiadott 35.507—1885. sz. közmunka és közlekedési miniszteri rendelet alapján megalkotott, időnként módosított partjavadaimi dí jszabályzat állapítja meg. E díjszabályzat alapján a város javadalmi hivatala ezideig a tiszai fürdőkben (uszodákban) és csónakházakban elhelyezett magáncsónakok tulajdonosaitól is szedett partjavadaimi dijat, nemfizetés esetén a csónakot a dij lerovásáig zár alá vette s az évenként esedékes di* jakat a nemfizetőktől közadók módjára haj-* totta be. Az egyik sportosénak tulajdonosa dr. B 0 ross Dezső nyug. kir. főügyész, a Regdon fürdőben elhelyezett csónakja után a partjavadaimi dij szedését jogtalannak tartva, még 1932-ben annak törlésé es a jogosulatlanul beszedett dijak visszafizetése iránt kérvényt nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amely azonban a javadalmi hivatal véleménye alapján a kérelmet elutasította s az elutasító határozatot felebbezés folytán a közigazgatási bú zottság adóügyi albizottsága másodfokban helybenhagyta. A másodfokú határozat ellen — mint annakidején emiitettük — dr. Boross Dezső panasszal élt a közigazgatási bírósághoz, amely május 1-én meghozott és nemrég leérkezett 7084—1933. K. K. számú Ítéletével az alsófoktt határozatokkal szemben a panaszos kérelmi, nek helyt adott, a panaszos csónakja után kivetett parthasználati dij törlését és az 5 évi elévülési időn beiül beszedett parthasználati dijak visszafizetését elrendelte. Kimondotta a közigazgatási bíróság, Kogy abban a kérdésben, hogy valamelv vizíjármü után mikor lehet parthasználati dijat követelni, a 38.507—1885. K. K. sz. rendelet 10. szakasza irányadó. Eszerint parthasználati dijat va-lamely vizijármü tulajdonosától csak abban az esetben lehet követelni, ha az illető jármű kikötésével a kikötés kényelmesebb és biztosabb eszközölhetése céljából létesített berendezések felhasználtattak. Ilyen berendezésnek lévén tekinthető a rakpart is, a Begdon-fűrdő annak Vjv használatáért köteles parthasználati dijat fizetni, ellenben az olyan csónak, amely nem a város által létesített rakparthoz, hanem a fürdőhöz van kikötve, a rakpartot nem használja. hiányzik ennélfogva a jogi alapja annak, hogy az ilyen csónak tulajdonosa parthasználati díjjal legyen megterhelhető. A kikötői berendezés használata ugyanis csak akkor állapítható meg. ha a vizjármü vagy más építmény közvetlenül veszi igénybe a kikötői berendezést, a rakparthoz erősített fürdő és csónakházakban elhelyezett csónakok tehát nem minősíthetők olyanoknak, mint amelyek a kikötői berendezést igénybeveszik. A közigazgatási bíróság ezen döntése folytán a fürdőháznkbnn és csónakházakban elhelyezett magáncsónakok tehát a jövőben partHasználati díjjal nem terhelhetők meg, sőt az e címen 5 éven belül beszedett parthasználati dijak is jogosan vissznkfivetelhetők. Ezen uj pártjavadalmi díjszabályzat alkotása sem segíthetne, mert a közigazgatási bíróság döntése szerint a város partjavadaimi szabályzata nem lehet ellentétben az annak alapját képező s ma is érvényben lévő 39.507—1885. K. K. számú miniszteri rendelettel. RAFFAY-étterem lyhteébm minden este p|||ji||||ngpe0n!lfl 1 ^«f szabadban sütött ím ÜlyUUyIJlHjUUlijíU. 50 fiit. LÉCLAKOSZTALY A RIGO-UCCABAN Különös ketreclakás az udvaron