Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-21 / 163. szám

ß: ÖCCMÄG7ARORS2ÄG 1934 julius 21. Minden hölgy csak CFB harisnyát visel ^ Testvéreknél mert a legszebb, legjobb és legolcsóbb Nyaralási széljegyzetek (3.) A most tárgyalt eazmekörbc tartozik az a barátom is, akit be kell mutatnom, ha ugyan még nem ismernék. Október közepém, de legkésőbb november első napjaiban kedélyes társalgás közben egyszer csak megszólal. — Hogy leszünk a nyáron? A szituáció körülbelül a következő: az uccán szakad a; zápor, a szélvihar gúlákat épített a le­vert falevelekből, a társadalom szapora estélye­ket rendee, hogy megtárgyalja a mezítlábas isko­lásgyerekek helyzetét s a háziasszony zavartan mentegetődzik. — Be akartam ma füttetni, de nincsenek még ívndben a kályhák. Reggel elüzentetek Bellaágíi bácsiért. A gyerekek most érkeznek haza a csavargásból, piros a fülük, meg az orruk hegye, „odakünn vet­kőzz le, ne piszkold be a szobát," — szíves szó fogadja őket, a vendégek pedig találgatják, hogy a Levente hustje, vagy a lélegzetük-e az a szállongó kékes valami a levegőben? Akkor veti fel barátom a kérdést: — Hogy leszünk a nyáron? A takarékosságot jellemző szobában sóhajok ke­letkeznek, (mégse cigarettafüst lehet az a kék!) s valaki fogvacogva jegyzi meg: — Mindenesetre melegebb időnk lesz, mint arai­lyen most van. — Az kérdés, kap a témába barátom. Mi ráztunk juliusbnn. Ellenben kaptam most néhány jó cimet, írtam információért. Majd jövőre okosabban csi­náljuk. Két hétbe nem telik, jön lelkendezve, szinte »zárnval s már messziről ütögeti a zsebét. — Nagyszerű anyag, soha többé nem megyek 'Ausztriába. Itt vannak az északi prospektusok, itthon sem jövünk ki annyiból, mint ott. Az úti­költség körutazási jeggyel potomság, a napi ellá­tás a pénzünkön nem egész pengő ötven. Reggelre finom szardínia első kézből, ott vannak még félkiló­sok is, csak hozzánk küldik az apróját. Délben akkora fókaszelet, mint a karom. (Ezt elevenben illusztrálja, valóban, impozáns karja van.) Az em­ber unja mór itthon az egyhangú kosztot, egyéb­kénrt sem ettem még rénszarvas-gerincet, nem be­szélve az eszkimókról, akik állítólag igen müveit emberek. — Csak nem akarsz belőlük is enni! — hördül fel valaki. — Persze hogy nem. De a társas érintkezésre gondolok. — Magukkal megyek, magukkal megyek! — lel­kendezik Czerkóné, aki mindenben benne van. Karácsonykor a rádió megváltoztatja a velencei harangokat, barátomat déli hangulatok lepik el. — Voltaképpen sose jártam Olaszországban, mé­gis csak az a világ legbájosabb része. Ha az em­bernek nincsenek túlzott igényei, nagyon kevés­ből kijön. Egy kis körutazás, aztán megállapodás, mondjuk a Mendel-szorosban, huszonöt kilométer­nyire Bozentől, a Dolomitokban. Ezernégyszáz méter magas, nahát mit akarsz? Megszereztem a prospektusokat, egy szoba ára, ablakkal a feny­vesekre... ebédre kőszáli zerge akkora adagok­ban. hogy a felét sem eszem meg, ide nézz... Rakja ki a térképeket, az árjegyzékeket, csodá­fatos vidék s milyen levegő! — Grandi Alberghi della Mendola. öt szálloda között válogathatsz, minden kategóriában .... — Azt mondta, hogv Mendola? — izgul Czerkó­né. Föltétlenül magtikkal megyek, imádom a Men­dolát. Már ott Is van a barátom, tudja a portás nevét, beléd szuggerálja a borok zamatát, valóságos ele­ven balbiológiai állomás, a delfineket bizalmasan fininek nevezi és az útra spórol. Februárig azon­ban kiábrándul Olaszországból, (nagy a halszag), hoMJámyutt a félretett a pénzhez is. ujabb térké­pekkel. szirtes nyomatokkal, prospektusokkal je­lentkezik. — Jelszó: Várna! — mondja titokzatosan. Szin­te szegvén. hogy milyen olcsó. Minden lévában cgv. Egyágyas szoba körülbelül nyolcvan fillér mi pénzünk szerint. Ott lesz fél Szeged. — Köszönöm alásan, mondia valaki. Nem azért xrököm el nyáron, hogy akkor is a régi arcokat lássam. — De az olcsóság az ellátás! Körülbelül két pengő egy napra, tengeri fürdő, ötszöri étkezés, akkora kecskerostélvosok, mint a lapockám... Czerkóné csuna láng. — Várna? Erre gondoltam az egész héten. F<rvütt megyünk. Hogy kinyit a tavasz, egy bulgár turógyáros in­formációja alapján rájön barátom, hogy a Fekete­tenger hideg, száz évig pedig csak azok élnek, akik aludtejen kívül mást nem esznek. — De csak van zöldpaprika, meg szalonna! — A zöldpaprikát a bulgárok csakis a zsiros magyar földben tudják megtermeszteni s azért olyan drága, mert azt álmodják, hogy Szentgyör­gyi professzor átveszi az egész termést. A szoba és a penzió is valamivel drágább, mint ahogy hí­resztelték. Nem sokkal, csak 2—300 százalékkal. Sokkal okosabb, ha az ember meghúzódik a Ba­konyban. Ott aztán csend van. különösebben öl­tözködni se muszáj s végtére pártolni kell a hazai tájakat is. A koszt mesés, fillérekbe kerül, a ros­télyosok átmérője... Mire megérkezik a nyár, aktatáskát hord, hogy minden térkép és prospektus elférjen benne, meg­járta — légvonalban és tervben — Dalmáciát, pi­hent hasonlóképpen üde stájer faluban, elmesélte az összes balatoni regéket, számtalanszor sóhaj­tozott a Kékes felé, (Czerkóné: Bizonyisten, a Ké­kes... !) igyekezett meggyőzni, hogy a tiszai stran­doknál helyesebb intézmények nincsenek, közben többször lefujt minden utitervet, mert okosabb be­ruházási szándékai támadtak, — most napok óta nem látom. Két eshetőség lehetséges: vagy Szaty­mazon van, vagy otthon piheni ki lehúzott redő-* nyök mögött egy hosszú esztendő uti fáradalmait Az igazi tényállást csak október derekán tudom meg, mikor újból találkozom a prospektusokkal, meg a kérdésével: — Mi lesz a nyáron? Még 8 ní»psg Réti áriiliázban HSTszezonvégi vásár ,lü" US UllUUltlII SíécSenyl lér 16. Selymek, m^lymelf, mmtHnofc, prenadtnnk sib. nagy völaaxíélcban. Hirek — ötvenezer pengő államsegélyt kapott Szen­tes. Szentes városa néhány héttel ezelőtt anya­gi válságba került: a házipénztár fizetési kö­telezettségeinek a maga erejéből nem tudott eleget tenni. Mivel más mód nem kínálkozott, a város segítségért fordult a pénzügyminiszter­hez és felkérte dr. Lázár Andor igazságügy­minisztert. a város képviselőjét, hogy támo­gassa a város kérelmét. Az igazságügyminiszter eleget tett a kérésnek és haladéktalanul érint­kezésbe lépett a pénzügyminiszterrel, aki ez­után a közbenjárására 50 ezer pengős államse­gélyt utalt ki Szentesnek. A város a pénzt már fel ís vette és egvrészét kamatterhek kifizeté­sére forditotlák. A szentesi lapok azt iriák, hogy a segély kieszközlése egyedül dr. Lázár Ferenc érdeme, aki ezzel a ténykedésével is ta­nújelét adta városa iránti szeretetének. nap múlva kezelődnek a szenedf Szabadtári Jäte Keh — Ki lesz a szegedi honvédzenekar uj kar­mestere. Ismeretes, hogy F i c h t n e r Sándor­nak Budapestre való távozása óta a szegedi ka­tonai zenekarnak nincs karmestere. Amint ér­tesülünk, az állás a közeljövőben betöltésre ke­rül. A pályázók között van B e c k Miklós, a szegedi szinház karmestere is, akit támogat a városi hatóság. A legnagyobb valószínűsége mé­gis annak van, hogv Fricsay Richárdnak, a nyugalomba vonult budapesti karmesternek a fiát nevezik ki a szegedi honvédzenekar kar­mesterévé. Erős vetélytársa Fricsaynak P o n­g r á c z, a székesfehérvári honvédzenekar kar­mestere is, de azt mondják, hogy a legközeleb­bi jövőben megtörténő kinevezés a fiatal Fri­csayt fogja a szegedi honvédzenekar élére ál­lítani, — A postaigazgatóság uj vezetője hivatalá­ban. A kereskedelmi miniszter a szegedi kerü­leti postai igazgatóság vezetésével dr. Schef­fer Ferenc posta igazgat ót bizta meg, aki átvet­te az igazgatóság vezetését. — Cigányzenekarok hangversenyeznek heten­kint a Széchenyi-téren. A szegedi cigányzenészek küldöttsége jelent meg dr. Tóth Béla polgármes­terhelyettesnél, akit arra kértek, engedélyezze, hogy hetenkint kétszer: szerdán és szombaton sé­tahangversenyt tartsanak a Széchenyi-téren. A pol­gármesterhelyettes a kérelmet teljesítette, szom­battól kezdve már hangversenyeznek a cigányze­ne szek. — Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedőké nek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyw he természetes „Ferenc József" keserűvíz az­által, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer működését biz* tosan elősegíti. I nlráC';á«fn7*C elött hozassa rendbe kárpito­LdnaaV<mU£t*5 zott bútorait. Ata akitások, ja­vítások szakszerűen Mindennemű párnázolt bútor ál'an« dóan raktáron. Kaszta testvérek kárpitosok, KBIcsey n. 8. — Kedvezményes utazás a kecskeméti „Hi-< rös Hétre". A Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete értesiti tagjait és az érdeklődőket, hogy a kecskeméti Hirös Hétre két autóbusz indul Szegedről. Az egyik szombaton este 12 órakor azokkal, akik a kecskeméti hajnali pia* cot is megtekintik. A másik indulási ideje va­sárnap reggel fél 7 óra. Indulás az autóbusz* állomásról. Mindkét autóbusz megáll Szatyma* zon és Felsőtanyán. Költség ebéddel együtt kő* rülbelül 5 pengő. Jelentkezes szombaton 1 óráig a gyümölcskiállitás titkáránál (ipartestület). Tekintettel a rendelkezésre álló korlátolt számú helyre, a jelentkezés sorrendjében biztosit he* lyet az egyesület. — Feleséggyilkosságért: ötévi fegyház. Sá* toraljaujhelyről jelentik: A sátoraljaújhelyi törvényszék K u i a s István gazdálkodót, mert egyik Monok melletti tanyán több baltacsapás-i sal megölte feleségét, 5 évi fegyházra Ítélte. AJ törvényszék az ítélet kiszabásánál figyelembe! vette, hogy az asszony megszegte a hitvesi hűséget. — Öngyilkosság a budapesti városházán. Bu* dapestről jelentik: A központi városháza egviK hivatalos szobájában Schlesinger Nándor hadirokkant pénteken délelőtt mellbelőtte ma­gát. Szegényházba való utalását kérte és mai azt közölték vele, hogy beutalásáig néhány na* pot kell még várni. Súlyos állapotban vitték a! Rókus-kórházba. x Pajor-szanatóriugi (Budapest Vas-ncca 17.? ügyében felvilágosítást nyújt szívességből Szege* den: Temesváry József gyógyszerész (telefonj 13-91). Makón Szöllőssy Jenő gyógyszerész (tele* fon: 2-01) Hová menüink ma este? HUNGÁRIA: nyitott terraszok. QAGI-ÉTTBREM: Farkas Jóska zenekara. Ár­nyas kerthelyiség, kitűnő konyha. UJSZEGEDI VIGADÓ: ma este tánc. EMKE-KÁVÉHÁZ: Uj zenekar. Reggel 4-ig nyitva. PUZSIN legrégibb halászcsárda: Különleges harcsás halászlé, pusztamérgesi fajborok.

Next

/
Thumbnails
Contents