Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-18 / 160. szám

TQM tuIíus Ifi. DECMRGyARORSZRÖ s Titokzatos revolverlövések egy Polgár-uccai lakásban (A Délmagyarország munkatársától.) Rejtélyes ügy foglalkoztatja kedd reggel óta a rendőrséget. Az egyik Polgár-uccai lakásban történtek azok az események, amelyek tisztázásán most fáradozik a rendőrség. Hir szerint a reggeli órákban az egyik Polgár-uccai lakásban egymásután több revolverlövés dörreni el. de sebesülés nem történt. A lakásban egy fiatalember lakik és a revolverlövések pillanatában ott tartózkodott egy fiatal leány is. Hogy a revolverlövések hátterében n-.i húzódik meg, egyelőre nem lehet tudni. Többféle verzió kering. Egyik verzió szerint tisztítás közben vélether üil sült el a revolver, .násik verzió szerint féltékenységi jelenet játszódott le. Kedden reggel 9 ó.akor -. rendőrség kihallgatta a 22—23 év körüli, csinos, kisírt szarmi leányt, azután elbocsájtották a rendőrségről. A nyomozás folyik. Öngyilkos leli a rossz termés miail kél gazdálkodó (A Délmagyarország munkatársától.) Az országosan rossz gabonatermés már nem egy helyen okozott komolyabb tragédiát. A napokban egy dunántuld földbirtokos lőtte magát főbe. mert a termése nagyon rossz volt, kedden pedig a szegedi ügyészség területén történt har aonló ok miatt — egyszerre két öngyilkosság. A kora reggeli órákban a kisteleki főjegyző Jelentette a szegedi ügyészségnek, hogy Juhász József 56 éves gazdálkodó nndrógszijjára felakasztotta magát a katasztrofálisan gyenge termés miatt. Juhász halálának közvetlen oka — a nadrágszíj csattja volt. A gazdálkodó a szijjat ugy tette a nyakára, hogy a szijj csattja behatolt a gégéjébe és azt eltörte A Halál ilyen módon következett be. A gazdálkodó azért keseredett el annyira, mert kevés terméséből nem jutott eladásra, a család fenntartására kellett jóformáa az egész termését visszatartania. A másik hasonló eset Apátfalván történt. Itt Balázs György 52 éves gazdálkodó akasztotta fel magát a kocsiszínben. Mire rátaláltak, halott volt. Balázs földje is gyengén adózott ebben az esztendőben, a gazdálkodó el volt emiatt erősen keseredve, mert sok volt a fizetnivalója és a kis termés következtében nem tudott a piacra vinni elegendő gabonát. MégíOnapfg Rjtj áíllllázbail tart ax olcsó szezonvégi vásár S x é c £ e n y I t « r 1 6. s r 1 y m e muse/ymek, rao»llnok, greaadlnoft ifh n agy vtfla<c<ékban. Idegenforgalmi körséta Szegeden keleti meglepetésekkel (A T>élmagyarorsz'ág munkatársától.) Egy ilyéri körséta Szegeden szomorú képet nyújt a város tisztasági állapotáról. Itt Szegeden nem érthető az, ha piszkosak az uccák, egész más a helyzet a keleti városokban, ahol a piszok komoly idegenforgalmi tényező, ahol a piszkot tervszerűen gyűjtik és halmozzák az idegenek cipői elé... Szegeden míg nem gondol arra az idegen, hogy fel kell hazni ti turaeipőt és készenlétben kell tartania a kölr.is «veget. Itt tehát — meglepetésszerűen éri őket a szemetes ucca látványa ... Nézzük például a várost egy külföldi utas szemével. Csinos ez a Boldogasszony-sngárut, ezzel a két oldalon végigfutó illatos parkkal. De mit keres például az autó kerekei alatt az a kopott lazék? VaJószinyleg a gyerekek gurították ki a mellékuccáról. Nézzük meg a sugárút egyik mellékuccáját. Az előbbi fazekat tényleg innen gurították ki, mert például a Liliom-uccában még hármat lehet találni. Évtizedekig szolgáltak ezek a derék, égett aljú fazekak, amig kikerültek az uccára, azzal as ócska, szakadt kabáttal együtt, amelyik ©tt husul a járda mellett. Ilyent csak Kairóban lehet látni. A Liliom-ucca mellett sorakozó többi ucca főjellegzetessége a sár, meg a por. Érdekes dolog az, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat mindig meg lehet találni. Mert ha eső e?ik, akkor dagasztani lehet a sarat, ha pedig csak egy napig nem esik, akkor porfelhő kél a kocsi nyomában, olyan takaros, hogy fulladozik tőle az utas. Kerüljünk vissza a sugárutra, nehogy az idegen észrevegye, hogy csak alig néhány méternyire van inaen a klinika-sor. Még rosszat találna gondolni. A Giaella-tér remek helyen fekszik. Kár, hogy sok as elhullott papirdarabka a betorkolló n?cák elején. Most ne is beszéljünk arról, hogy az idegen, ha nem figyelmeztetjük idejében, egyideig kétezer harapja el a nyelvét az aszfalt-bukkanókon ... Egy kis bocsánatkéréssel intézzük el az ügyet. A Széchenyi-térre a Kárász-uecába nem lehet bekocsizni, mert tilos 12 óra után. Az idegen erősbödik, hogy itt be lehet menni. Azzal érvel, hogy nincs figyelmeztető tábla sehol. És amikor megmagyarázzuk, hogy azért mégse szabad behajtani, megcsóválja a fejét és azt mondja, hogy majdnem tőrbecsalták ezzel a nem látható tilalomfával. De jobb is, ha nem megyünk be. Nem tudjuk, hogy mit szólt volna a lesülyesztett medencéikhez á la Versailles, az álmatagon pihenő szökőkúthoz és a szaharai meleget árnyaló Korzóhoz...? Gyerünk át Újszegedre. A hid elején megállit egy barátságtalan hidpénzszedő és elénk tol egy jegye*. Az idegen nem érti: miért kell itt fizetni? A világ egyetlen hídján sem kellett eddig fizetnie Az idegennek csak bankjegye van, ebből nem tud visszaadni a vámos. Forduljunk vissza és mondjunk le arról az örömről, hogy láthatjuk Újszegedet... Gyerünk a külvárosokba! — adja ki a jelszót az idegen. Erről okvetlenül le kell beszélnünk. Nehezen sikerül a dolog, de végre meggyőzzük az idegent, akinek igy sikerül egy tengelytörést és egyéb orientális impressziót elkerülnie., t •misít* UOVXA9 ^njAéunAJ tA-Gf^. QíANA U&80RÍZESZ/ Csilléket és iparvágányt vásárolt a város a kereskedelmi minisztériumtól az őszi inségmunkálatokhoz (A Délmagyarország munkatársától.) A város két esztendővel ezelőtt, amikor a Mars-tér feltöltéséhez hozzákezdett, h'omokszállitó billenő kocsikat, csilléket kért kölcsön a kereskedelmi miiniszertöl. Akkoriban 120 csillét és iparvágányt kapott kölcsön a város megfelelő bér ellenében. A csillék használatáért egy alkalommal már 4000 pengőt kifizetett a város, most azután azt kérte a polgármester a kereskedelmi minisztertől, hogy a csilléket és a hozzátartozó felsaerelést örökáron engedje át a városnak és a vételárként a már kifiaetett 4000 pengőt számai* ja el. A város Seiterjesztését Bárányi Tibor főispán vitte Budapestre és sikerült a kereskedelmi, valamint a pémnlgyimimisztériumban elintéznie* hogy a csfflék az iparvágánnyal együtt a város tulajdonába kerüljenek. Eriről a kereskedelmi tbh ni sztár kedden értesítette a város hatóságát azzal, hocy a csillékért kilónkint 24. a stopárért pedig kilónkint 12 fillért számit fel, de a vétel* áirba betudja a város által fizetett 4000 pengőt. A csáilliék egyrésze a kawasutálkxmésnál vart« másik részét a Tiszapartján helyezitek el. Az őszi inségmunkálatok során a város igénybe veszi a kocsikat, a külvárosi uccák feltöltésénél kfilönösen jól beválnak, mert az anyagszállításit megkönnyítik. FILLERES árakon szerezheti be üzletünkben fürdőfelszerelési, fehérnemű, kötöttáru és harisnjraszükségletét s ezáltal GYORS meggyőződést szerezhet arról, hogy teljesen felesleges ma már vásárlásai eszközlése miatt BUBnPESTRE utazni, mert üzletünkben előnyösebben vásárolhat, mint Budapesten s igy a VASÚTI EGYEK ára is kárba vész. Saját érdekében tegyen próbabevásárlást a FEHÉlcitlÍBLÍS SOROS MIKSA cégnél Széchenyi tér 15.