Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-13 / 131. szám

DeiM/UirAt*oKsyÁü 1QV1 junnis T5: Miért legjobbak a GFB Jelzésű harinyák! meri rugalmas, nem ráncolódik, meri könnyen mosható, meri piszok, por nem tapad hozzá, meri egyenletes kötésű, meri nem fakul, , meri tartós és nagyon olcsó, meri minden szin és minőségben kapható, meri minden párért szavatosság AZÉRT csak GFB jelzésű harisnyát visel mindenki. ^ Gyári lerakat Poiják Testvéreknél, felmentés utón a szegedi tábla egsj nőnapra ítélte űr. Kiss Jenő szociáldemokrata párttitkárt A törvényszék a politikai pártok szabad kritikájáról (A Délmagyaroi-szág munkatársától.) Dr. Kiss Jenő budapesti szociáldemokrata párt. titkár ellen a? ügyészség osztályelleni izgatás cimén adott ki vádiratot, mert egy Csabán megtartott népgyűlésen, a vádirat szerint, a nagybirtokos osztály ellen izgatott. A gyulai törvényszék elé került az ügy, a törvényszék a vádlottat bűncselekmény hiányáhan felmen­tette. Az Ítélet indokolása igen érdekes. A vád­kttnak az a tényállítása, nogv „a miniszter­elnök ur a föld népeinek fanatikusa, bevallot­ta. hogy ó mentette meg azt a nagybirtokot, amely hnlálraitelí Magyarország dolgozó föld­műveseit". nem alkalmas arra. — mondotta a törvényszék —, hogy a dolgozó tömeget a nagy­birtok ellen Izgassa. Ugyanis a vádlott ezen ki­tételével a gazdasági világválság okát kutatva, csupán kritizálta a szociáldemokrácia ellensé. gét, a nagvhirtokot, mert ennek létezésében lát­ta a gazdasági válság egyik okát. A kritikához minden pártnak joga van és a kitételével a vád­lott kritizálni kívánta a hallgatóság előtt a miniszterelnök J0S3 jnnius 1,'i-iki beszédét — „Nyíltan mondjuk, hogv ellenségei vagyunk annak a társadalmi rendszernek, amely dol­gozó tömegeket ebben az állapotban tart." —'ki­jelentésével a vádlott a szociáldemokrácia is­mert, sokat hallott alapelvét hangoztatta. A vádlott ezzel a kitételével csupán azt jelen­tette ki, hogyha magyaroknak is érzik magu­kat a szociáldemokraták, de a mai társadalmi rendszert nem fogadják el, azonban ezzel nem állította szembe az egyes osztályokat. Végül az. zal a kijelentésével, hogy: „nézzenek szét a vi­lágon: a munkás hozza fel a szenet, a munkás építi a palotákat, műveli a földet, végez és al­kot mindent és osztályrészéül csak nyomor és szenvedés jut" sem izgatott gyűlöletre, mert e kitételekkel csupán a munkások öntudatát óhajtotta felébreszteni. Á szegedi ítélőtábla Huba y-tanácsa ked­den foglalkozott az érdekes flggyel, Dr. Gvőr­k v Imre a vádlott védője kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A tábla ítéletében meg­állapította a vádlott bűnösségét és 1 hónapi fogházra Ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védő a kúriához jelentelt be semmiségi ^panaszt. Vigyázat 1 Ne vegyen addig, Csillárt, Rádiót, Iróaéoot Kerékpárt, MSe^tsT^Síah<d Kelemen Márfon, Kelemen ueca11. Kísérleti telepet létesítenek a termékellen szegedi homokon Mozgalom a selyemhernyótenyésztés fellendítése érdekében (A Délmagyarország munkatársától.) A Du­na— Tiazaközi Mezőgazdasági Kamarának egyik fontos munkáját képezi a rosszminősé­gii homoktalajok feljavítása. A kamara több helyen kísérleti telepeket létesített és igyek­szik minél nagyobb területen megjavítani a tcrmőképtelcn (lomokföldeket. Szabó Lajos, a mezőgazdasági kamara fölilkára most kö­zölte a Délmagyarország munkatársával, hogy a kauiara legközelebbi programjában szerepel a szegedkörnyéki homoktalajokom való kísér­letezések megindítása. — Hatalmas kísérleti telepet rendezünk bo Szeged mellett, a termelésre egyáltalán nem használt homokföldeken, — mondotta Szabó főtitkár nyilatkozatában, Kétéves sonkuró-ta­karmánnyal fogunk kísérletezni a szegedi homo­kon. amelynek összetételét a kamara talajtani intézete megvizsgálta és ügy találta, hogy al­kalmas a sonkofó termelésére. Egyelőre husz gazdát fogunk belevonni a kísérletezésekbe és ha sikerül az t>lső kísérlet, akkor a második esztendőiben már tízszerte nagyobb területen folytatjuk a sonkoró-takarmány termelését. A Ctlwnk az, hogy az egészen használhatatlan és értéknélkülj homok földeket termőképessé te­gyük és a takarmánvlermeléssel a nires sze­gedvidéki állattenyésztést fejlesszük. Másod­sorban az a cél, hogy a futó homokot a takar­mánvlermeléssel mégkössük, fa Alföld több helyén már végeztünk ilyen kísérleteket, szen­zációs eredménnyel és hízunk benne, hagy a szegedi homokon is sikerül meghonosítani a takarmánytermelést. A kísérletezések beállítá­sa végett rövidesen Szegedre megyek és a ka­mara állandó felügyelete és támogatása mel­lett folytatjuk le a gazdákkal a homokon az úttörő munkát. Jelezte még Szabó kamarai főtitkár, hogy a földmivelésügyi miniszter intenciójának meg­felelően rövidesen a szegedi bérleteken is nagyszabású akcói indul meg a selyemhernyó­tenyésztés fellendítése érdekében. A tervek erre­nézve már készen is vannak és annak kivite­léhez hozzájárult a város hatósága is. Ezek szerint a bérleteket epersövénnyel fogják kö­rülkeríteni és a bérlők gyermekeit kioktatják a selyemhernyó tenyésztésre. Az első évben 200 bérletet kerítenek körül epersövénnyel, amelyet kezdetben az állam ad erre a célra, de már az első esztendőben a város eperfaisko. 'át rendez be és innen fogja ellátni eperfa­csemetékkel a bérlőket A bérletüket körzetek­re osztják és kötelességévé teszik a bérlőknek, hogy az eperfa sövényt gondozzák. A másfél mé­ter magasra növesztett epersövény ugyanis két célt fog szolgálni, elsősorban a selyemhernyó­tenyésztést lesz hivatva fejleszt -.ni. másodsor­ban pedjg a bérleteket megóvta a széltől. A körzet''l-nek kötelességük lesz meghatározott időn belül ?iz epersövénvt elkészíteni. A se­lyemhernvótenyésztést pedig a bérlők számára jövedelmező foglalkozássá kívánja tenni a vá, rvs, és a mezőgazdasági kompra. Elsősorban a pagycsaládu bérlőket kívánják rászoktatni a selyemhernyőtenyésztésre, a gyermekek és az idősebb emberek könnyen foglalkozhatnak majd ezzel, a másfél méteres epersövény lehe­tővé teszi számukra, hogy eperfalevelet könnyen beszerezhessék. A uasárnapl Filléres gyors utasai ne mulasszák el megnézni a Royal-Orfeum­ban (VII., Erzsébet-körut 31) Budapest szenzAcIAfál, Harmat Irnro és Márkus Alfréd »CSAK AZÉRT IS« oimü rovlijót Elsőrendű szereposztás, PAZAR KIÁLLÍTÁS, sziporkázó ötlelek, pattogó zene, móka, tánc. Eloadások délután 4 és este egynegyed 9. Háromezer halottja van a középamerikai árvíznek Newyork, junius i2. Repülőgépen érkezett utasok szerint Agua Caliente-ban (San Salva­dor állam) az árvíz és a forgóvihar halálos ál­áozatalnak száma több mint háromezer. Az uta­sok beszélik, hogy Gija és Coatepeque között az áradat egész nyájakat és gulyákat ragadott magával. A tavak szintje köael tíz méterrel emelkedett. A kávéültetvények elpusztultak. Londonból jelentik: A középamerikai árvíz­katasztrófa veszteséglajstroma mintegy há­romezer halott. Az anyagi kár felbecsülhetetlen. San Salvador felett elrepült szemtanuk állítása szerint az ország óriási romhalmaz. A viz min­denütt az emberi és állati hulláknak nagy tö­megét hömpölygeti. A tengerparthoz vezető vasutvonalakat az ár elmosta. A vihar egy zsú­folásig te't személyvonatot a levesébe emelt és tizenöt ttiéter távalsáspM sodort Asz olvasó rovata Vízhiány a Mars-tér környékén Tekintetes Szerkesztőségi A Mars-téren va-* lamikor a régmúltban fúrt értézikut látja, illet-« ve látta el a környék kifolyó kutait vizzel. (Ide tartozik, Pulc altábornagy-, Cserzy Mihály-, Csemegi-, Kertész-, Teréz-, Vasasszentpéter­ucca.) Már a mult év őszén tapasztaltuk, hogy kutjaink vizbősége időközönkint csökkent és a csökkenés mind sűrűbben ismétlődött. Két ízben is felkerestük a polgármester urat, elő-í ször azt kértük, hogy a huszárlaktanyánál ál. landóan folyó kutat kapcsolják be a Teréz, és Csemegi-ucra sarkán levő kútba, ami által az ott elfolyó viz a mi kutjaink vizét szaporítaná és nem kellene sokszor 2—3 óra hosszáig viz­hiánvt szenvednünk. Márciusban ujabb depu­táció azt kérte, hogy a mindig kétségbeejtőbb vízhiányt a Cserzy Mihály- és Vasasszentpé-' ter-urcá sarkán fúrandó ártézi kúttal szüntes­sék meg. Ezt határozottan megígérték a város­házán, sőt, ha jól tudom, 1700 pengő költséget meg is szavaztak rá. Azon hiszemben, hogv ügyünk a legjobb st£-­diumban halad, annál is mkább, mert b. lap­jukban is megjelent egy ide vonatkozó cikk, türelemmel tűrtük a további vízhiányt. Sajnos, azonban vizet mind a mai napig nem kaptunk, sőt a kut fúrásához még hozzá sem fogtak. Ne­künk, ha inni, vagv főzni akarunk, a harma­dik uceából kell vizet hoznunk. Most már az utolsó óra is elmúlt, sürgős intézkedést kérünk, mert vizhiányhan nem lehet egy egész város­része. Tisztelettel: Sz. V. 1 kq virágméz 1-­1 kg akácméz .... 1-20 1 kg tarhonya —.32 1 kg makaróni aza« csőtészta, —.60 NAGY ALBCRTnéL, Valéria tér.

Next

/
Thumbnails
Contents