Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-13 / 131. szám

f. T953 funiiTB n: Izgalmas felenetek és érdekes vallomások a Dreur-flgg kedd délutáni tűrgplásán Kronsz Simon es tlfkárnO|e vallomása a házvMelekrOI, a választási pénzeltről es Yass lózsel barátságáról A Töreku-tanács elutasította a bizonyítás hienesziteset Budapest, junius 12. A Dréhr-ügy keddi fő­lárgyalasa a tegnapival ellentétben aránylag r,yugodt légkörben folvt le. Ez volt az első'tár­gyalás, amely reggeltől estig tartott. A keddi tárgyalás első tanuja Liber Endre alpolgármester tolt. Az alpolgármester előadta, nem tud arról, miként történt és bicskei éh hűvösvölgyi üdü­lőtelep megvásárlása. Elmondotta, hogyan ju­tott a főváros ezeknek a birtokába. A tanács­elnöknek arra a kérdésére, milyen értéket kép­viseltek ezek az ingatlanok, Liber ezet mondta: — Mi négyen vclliik át ezeket az ingatlano­kat, tehát nem is érdekeltek a pontos értékek. Ezután elmondotta, hogy semmiféle visszaélés­ről nem lud. Hankó Elemérrel kapcsolatban elhang­zott panaszokra vonatkozólag adott fel kérdé­sekét dr. Gál Jenő védő az alpolgármesternek, aki kijelentette, hogy n meneküllek sokat pa­naszkodtak a népjóléti minisztérium elnöki osztályának vezetőjére. Ezután dr. Flaxmayer József állolt a bíróság elé és az ingatlanok felszerelésére vo­natkozólag tett vallumást. Igen gyenge állapot­ban voltak — mondotta. A tárgyalások folya­mán Dréhr neve sohasem került szóba. Scholtz Kornél államtitkár volt a következő lanu. — Ki vetette fel a megvásárlás gondolatát? — kérdezte Tőreky elnök. — Dréhr egy napon közölte velem, hogy az ingatlant megvételre a jánlották fel és arra kért, hogy menjünk kl vele. Ki is mentünk, de sem­miféle véleményt nem nyilvánítottam az ingat­lan értékéről, sőt hozzám senki ilyen kérdést nem intézett. Ezután vita támadt Dréhr és az elnök között Dréhr azt hangoztatta, hogy tegnapi vallomá­sában azt mondotta, amit Scholtz kijelentett. Heves vita támadt az elnök és dr. Gál Jenő vé­dő között is az akták ismertetése körül, majd Petlkó-Szandtner Aladár államtitkár kihallgatására kerüli sor. A pro domo végzésre vonatkozólag előadta, hogy azt Dréhr állam­titkártól kapták, hogy inak alá. De nem irta alá, mert nem fedte helyesen a tényállást. Dréhr izgatottan, kipirult arccal felugrott a székről és szót kért, majd Petlkó-Szandtner­hez fordult és a következőket mondotta: — Akkor miért irta alá folytatólagosan ezt az aktát és miért nem tett jelentést a miniszternek, hogv nem fedi a tényekel? Ebből hosszas vita keletkezett, amelynek Tő­reky tanácselnök vetett véget. Ezután ' éles összelüzés támadt az elnök és a védő kőzött, mert az el­nök szerint G á 1 Jenő olyan kérdéseket tett fel Peltkó-Szandtnernek, amelyeknek semmi szükségét nem látta. Később kétszer rendreuta­sította Töreky f.ál Jenőt. Szitás Jenő miniszteri tanácsos tanúvallo­másában elmondotta, hogv a hüvösvőlgvi üdü­lőtelepen hivatalos műszaki becslésről nem tud. Lázár László gyermekmenhely? gnn'dnok mondotta el ezután a bicskei ingatlannak a fő­város részére való átadásának történetét. Az üdülőterepen talált ingóságok elhanyagoltak Voltak. A délutáni tárgyalás A" tárgyalás» délután fé! fl órakor folytattak'. Dr. Krlvoss Árpád ügyvéd, Ripka Ferenc veje elmondotta, hogy a család tagjai megbí­zást adtak neki, hogv a kastély eladásáról tár­gyaljon. Dréhrnél adta be az ajánlatot. E1 n ők: A tárgyalások során Drébr mondot­ta-e azt, hogy a vételárból bizonyos összeget kellene tartalékolni? — Fonyódon azt mondotta Dréhr, hogy a ke­gyelmes urnák a társadalombiztosítási válasz­tások sok gondot okoznak és propaganda cé­lokra szüksége vnn pénzre. Hangoztatta, hogy a vételárat ugy kellene megállapítani, hogy ab­ból bizonyos összeget tartalékolni lehessen. Élénk érdeklődés melleit kezdte meg a? el­nök B o h á t k a Mátyásné kihallgatását. Bohálk» Mátvásné Krausz Simon titkárnője voll. Elnök": Voltak önnél iratok, amikor a Krausz bankház rossz viszonyok kőzé kerüli. — Igen. ezek nngvon diszkrét levelek vollak. LegtÖbbnvire nő-természelü levelek ... — Tudja-e .hogy a Krausz-bankháznak Vass miniszterrel, illetve Dréhrrel milyen pénzügyi összeköttetései voltak? Viliéin pénzeket Vnssnnk és Dréhrnek is, egyszer kétmilliárdot választási célokra, egy­szer 25 ezrrt, máskor .10 ezer pengői. Az egyik (ételt nz államtitkár ur mindjárl átadta egy papnak. Nyugtákat nem kaptam a pénzekről. — Hallott arról, hogv a Krausz-bankháü az állammal jó üzletel kötött? — Erről nem hallottam. Méhes szavazóbíró: Pénz inilven időnként kelleti? — Mindig választások ideiében. Képviselővá­lasztások idején, egyszer OTI. közgyűlési vá­lasztásra. GA.1 Jenő: Azok a levelek, amiket ön vitt a Tffrf oromi, ezUsl, ifHo^lfonhe­Yftltás! Oro, eKsrertavlMsoN gtiorson, pontoson, olrsftn TÓTH órásnál, fladfls részletre. ABC uiülvánuon e 101 é ó nélkül. minisztériumba, mindig le volt pecsételve? — Igen. Krausz elnök ur engem mindig tá­jékoztatott és ezért ha a küldemények közvet­lenül Dréhr államtitkár urnák szóltak volna, ezt velem Krausz elnök ur feltétlenül közölte volna. Krausz Simon lépett most a bíróság elé. Elmondotta, Kogy tudott az fiGISz és a Holzspachék közötti tár­gyalásról. Pártos jelentette, nogy sikerült Holz­spachékkal eredményesen tárgyalni és ekkor megemlítette, hogy i.az ügyön körülbelül 50 ezer pengőt fogunk keresni". Nem tartottam ezt túlsóknak, mert a népjóléti minisztérium részére magam Is sokat juttattam. Elnök:'önök megvették az ingóságokat 5fi ezer pengőért és holnap eladták 100 ezerért. Nem tartották önök ezt tul nagy nyereségnek? — Az ingóságokat az ingók nélkül nem le­hetett megkapni, — de ismétlem, hogy a lát­szólag nagy nyereség ellenére is jó és előnyös üzletet kötött á minisztérium. Krausz Simon ezután elmondotta, hogy tudomása szerint Dréhr Imre ezzel az üggyel nem foglalkozott. Arra megesküszöm, hogv senkiben sem merült fel a gondolat, hogy ebből az üzletből Dréhrnek is juttatni akartak. Bo­csánatot kell kérnie Vass emlékétől, de^ ki kell jelentenem, hogy Vass miniszter minisztert akart Dréhrből csinálni. — Az a vad ellenem — mondotta Dréhr Im­re —, hogy önt összehoztam Vass Józseffel, hogy kimondjam magyarul, az én szerepem olyan volt, mint a keritőé. — Ha jól emlékszem — mondta Krausz Si­mon —, 1922-, vagy 1923-ban kezdődött a ba­ráti viszony közöttem és Vass József kőzött. Ez a baráti viszony egészen az ő halála napjáig megszakítás nélkül tartott. Elnök Dréhr Imréhez: Elismerésre méltó az a jelenség, amelyet akkor tanúsított, amikor nem Krivoss utján akarta lehonyolitani a vá­sárlást, mert Krivoss Ripkának a veje volt. Kérdem, miért nem érzékenykedett Krausz Si­monnal kapcsolatban? — Mert őszinte barátja volt Krausz Simon Vass Józsefnek — felelte Dréhr Imre. Kráusz Simon Vass Józsefnek legszebb szempontjait szolgálta. Állítom, Hogy az állam Krausz Simon utján előnyösebben jutott azokhoz a birto­kokhoz, mint jutott volna más utján. Én kü-1 lönben sem választhattam el a minisztertől. A délutáni tárgyalás utolsó tanujaként Pa. lócz Jenő. a Krausz-hankház volt igazgatója volt, majd Töreky elnök közölte, hogy befejez* ték ebben az ügyben a bizonyítási eljárást. Gál Jenő bizonyítást kért árra. hogy a Holz­spach-féle telek megvételét Ernszt Sándor nép­jóléti, miniszter is jóváhagyta. Kérte beszerezni azt a jegyzőkönyvet, amelvben Vass József re­ferálta az ügyet a minisztertanácsnak. Indít­ványozta, hogy a törvényszék szálljon kl a Holzspach üdülőtelepre, hogy az állam nen> szenvedett károsodást. A biróság a bizonyítás kiegészítő indítványt teljes terjedelmében elutnsitofta. A főtárgvaln«t szerdán folvtntlák. Fey osztrák közbiztonsági miniszter Budapesten Budapest, június 12. Fey osztrák közbizton­sági miniszter kedden Kereszte s-F i s c h e r Ferenc belügyminiszter meghívására Buda­pestre érkezett. Megérkezésekor a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Rendkivül örülök, hogy annyi év után is­mét alkalmam van Budapestre jönni. Nemcsak a közös múltra való emlékezés tölt el őrömmel, hanem a jelen kapcsolatai is és remélem, hogy Iátogntásom kissé hozzájárult ahhoz, hogy a barátság kapcsa a jövőben is fennmaradjon és még bensőbbé váljék. Fey tiszteletére H e n n e t Lipót báró osz­trák követ délben villásreggelit adott, amelyen magyar részről Kereszte s-F ischer Fe­renc belügyminiszter S cli o 1 c Kornél és B 1 a­h a Sándor államtitkár vett részt. Az osztrák közbiztonsági miniszter délután a Városligelbe ment, ahol megkoszorúzta a Hősök emlékkő­vét. A koszorúzás után Gömbös miniszterel­nököt és Kánya külügyminisztert, majd Ke-» r e s z t e s-F i sc h er belügyminisztert látó­gatta meg. A látogatást Gömbös Gyula és Ká­nya Kálmán ezután viszonozták. Magyar qyőzelem 1 a bécsi foridsversenyen Bécs, junius 12. Az európabajnoki bridsver­senyeket este fejezték be. A bajnokságot Ma­gyarország nyerte, 2. Hollandia, 3. Ausztria lett. Berzevíczv Albert érdekes beszéde a felső­házban a restaurációról Budapest, junit s 12. A felsőház kedden dél­előtt kezdte meg a felhatalmazási törvényjavas­lat tárgyalását. A <xita első szónoka vitéz Horthy István volt, aki a javaslatot elfogadta. Sokalta a képviselőház, a és a sportágakra íor­ditott kiadásokat, a hadsereg fejlesztését kí­vánta. Berzeviczy A'bert főleg külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Örömmel szólt arról a közeledésről, aimely ujabban Ausztria és Ma­gyarország között létrejött. A két államnak azo­nos érdekei vannak a mai időkben. A lefegv­verkezési értekezlet kudarcával kapcsolatban megemlékezett a háborús veszélyről, hangsú­lyozva. hogy nem hisz benne, mert ma egy há­ború az európai civilizáció megsemmisétéset je­lentené. Végül a kirdlykérdésben ismertette ál­láspontját. Egyetért a legitimistákkal abban, hogy a trónfosztó törvénynek nincs erkölcsi alapja, mert rákényszeritették, de sok egyéb másról is van szó. Amíg az Anschlust csak idő­kérdésnek tekintették, a dinasztia kérdése egye­dül magyar ügy volt, ma, amikor Ausztria vlsz­szatér régi líigyományaihoz, más a helyzet. Nem hiszi, hogy a numzet többsége az 1867-es közjogi állapot visszaállítását ' 'vánná. Közöt­tünk és Ausztria között id< rendezésre váró kérdés van. Nem tartja helyesnek a personá!­unlót. Elsősorban önmagunkkal kell tisztában lennünk, azután következik a közvélemény meg­nyerése a magunkévá tett terv számára, r.z Ausztriával való megegyezés és a külföld bele­egyezése. óhajtja, bogy mindez megvalósuljon, addig azonban a« egyedüli helyes felfogás az. hogy a restauráció ma pem időszerű.

Next

/
Thumbnails
Contents