Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)
1934-06-13 / 131. szám
f. T953 funiiTB n: Izgalmas felenetek és érdekes vallomások a Dreur-flgg kedd délutáni tűrgplásán Kronsz Simon es tlfkárnO|e vallomása a házvMelekrOI, a választási pénzeltről es Yass lózsel barátságáról A Töreku-tanács elutasította a bizonyítás hienesziteset Budapest, junius 12. A Dréhr-ügy keddi főlárgyalasa a tegnapival ellentétben aránylag r,yugodt légkörben folvt le. Ez volt az első'tárgyalás, amely reggeltől estig tartott. A keddi tárgyalás első tanuja Liber Endre alpolgármester tolt. Az alpolgármester előadta, nem tud arról, miként történt és bicskei éh hűvösvölgyi üdülőtelep megvásárlása. Elmondotta, hogyan jutott a főváros ezeknek a birtokába. A tanácselnöknek arra a kérdésére, milyen értéket képviseltek ezek az ingatlanok, Liber ezet mondta: — Mi négyen vclliik át ezeket az ingatlanokat, tehát nem is érdekeltek a pontos értékek. Ezután elmondotta, hogy semmiféle visszaélésről nem lud. Hankó Elemérrel kapcsolatban elhangzott panaszokra vonatkozólag adott fel kérdésekét dr. Gál Jenő védő az alpolgármesternek, aki kijelentette, hogy n meneküllek sokat panaszkodtak a népjóléti minisztérium elnöki osztályának vezetőjére. Ezután dr. Flaxmayer József állolt a bíróság elé és az ingatlanok felszerelésére vonatkozólag tett vallumást. Igen gyenge állapotban voltak — mondotta. A tárgyalások folyamán Dréhr neve sohasem került szóba. Scholtz Kornél államtitkár volt a következő lanu. — Ki vetette fel a megvásárlás gondolatát? — kérdezte Tőreky elnök. — Dréhr egy napon közölte velem, hogy az ingatlant megvételre a jánlották fel és arra kért, hogy menjünk kl vele. Ki is mentünk, de semmiféle véleményt nem nyilvánítottam az ingatlan értékéről, sőt hozzám senki ilyen kérdést nem intézett. Ezután vita támadt Dréhr és az elnök között Dréhr azt hangoztatta, hogy tegnapi vallomásában azt mondotta, amit Scholtz kijelentett. Heves vita támadt az elnök és dr. Gál Jenő védő között is az akták ismertetése körül, majd Petlkó-Szandtner Aladár államtitkár kihallgatására kerüli sor. A pro domo végzésre vonatkozólag előadta, hogy azt Dréhr államtitkártól kapták, hogy inak alá. De nem irta alá, mert nem fedte helyesen a tényállást. Dréhr izgatottan, kipirult arccal felugrott a székről és szót kért, majd Petlkó-Szandtnerhez fordult és a következőket mondotta: — Akkor miért irta alá folytatólagosan ezt az aktát és miért nem tett jelentést a miniszternek, hogv nem fedi a tényekel? Ebből hosszas vita keletkezett, amelynek Tőreky tanácselnök vetett véget. Ezután ' éles összelüzés támadt az elnök és a védő kőzött, mert az elnök szerint G á 1 Jenő olyan kérdéseket tett fel Peltkó-Szandtnernek, amelyeknek semmi szükségét nem látta. Később kétszer rendreutasította Töreky f.ál Jenőt. Szitás Jenő miniszteri tanácsos tanúvallomásában elmondotta, hogv a hüvösvőlgvi üdülőtelepen hivatalos műszaki becslésről nem tud. Lázár László gyermekmenhely? gnn'dnok mondotta el ezután a bicskei ingatlannak a főváros részére való átadásának történetét. Az üdülőterepen talált ingóságok elhanyagoltak Voltak. A délutáni tárgyalás A" tárgyalás» délután fé! fl órakor folytattak'. Dr. Krlvoss Árpád ügyvéd, Ripka Ferenc veje elmondotta, hogy a család tagjai megbízást adtak neki, hogv a kastély eladásáról tárgyaljon. Dréhrnél adta be az ajánlatot. E1 n ők: A tárgyalások során Drébr mondotta-e azt, hogy a vételárból bizonyos összeget kellene tartalékolni? — Fonyódon azt mondotta Dréhr, hogy a kegyelmes urnák a társadalombiztosítási választások sok gondot okoznak és propaganda célokra szüksége vnn pénzre. Hangoztatta, hogy a vételárat ugy kellene megállapítani, hogy abból bizonyos összeget tartalékolni lehessen. Élénk érdeklődés melleit kezdte meg a? elnök B o h á t k a Mátyásné kihallgatását. Bohálk» Mátvásné Krausz Simon titkárnője voll. Elnök": Voltak önnél iratok, amikor a Krausz bankház rossz viszonyok kőzé kerüli. — Igen. ezek nngvon diszkrét levelek vollak. LegtÖbbnvire nő-természelü levelek ... — Tudja-e .hogy a Krausz-bankháznak Vass miniszterrel, illetve Dréhrrel milyen pénzügyi összeköttetései voltak? Viliéin pénzeket Vnssnnk és Dréhrnek is, egyszer kétmilliárdot választási célokra, egyszer 25 ezrrt, máskor .10 ezer pengői. Az egyik (ételt nz államtitkár ur mindjárl átadta egy papnak. Nyugtákat nem kaptam a pénzekről. — Hallott arról, hogv a Krausz-bankháü az állammal jó üzletel kötött? — Erről nem hallottam. Méhes szavazóbíró: Pénz inilven időnként kelleti? — Mindig választások ideiében. Képviselőválasztások idején, egyszer OTI. közgyűlési választásra. GA.1 Jenő: Azok a levelek, amiket ön vitt a Tffrf oromi, ezUsl, ifHo^lfonheYftltás! Oro, eKsrertavlMsoN gtiorson, pontoson, olrsftn TÓTH órásnál, fladfls részletre. ABC uiülvánuon e 101 é ó nélkül. minisztériumba, mindig le volt pecsételve? — Igen. Krausz elnök ur engem mindig tájékoztatott és ezért ha a küldemények közvetlenül Dréhr államtitkár urnák szóltak volna, ezt velem Krausz elnök ur feltétlenül közölte volna. Krausz Simon lépett most a bíróság elé. Elmondotta, Kogy tudott az fiGISz és a Holzspachék közötti tárgyalásról. Pártos jelentette, nogy sikerült Holzspachékkal eredményesen tárgyalni és ekkor megemlítette, hogy i.az ügyön körülbelül 50 ezer pengőt fogunk keresni". Nem tartottam ezt túlsóknak, mert a népjóléti minisztérium részére magam Is sokat juttattam. Elnök:'önök megvették az ingóságokat 5fi ezer pengőért és holnap eladták 100 ezerért. Nem tartották önök ezt tul nagy nyereségnek? — Az ingóságokat az ingók nélkül nem lehetett megkapni, — de ismétlem, hogy a látszólag nagy nyereség ellenére is jó és előnyös üzletet kötött á minisztérium. Krausz Simon ezután elmondotta, hogy tudomása szerint Dréhr Imre ezzel az üggyel nem foglalkozott. Arra megesküszöm, hogv senkiben sem merült fel a gondolat, hogy ebből az üzletből Dréhrnek is juttatni akartak. Bocsánatot kell kérnie Vass emlékétől, de^ ki kell jelentenem, hogy Vass miniszter minisztert akart Dréhrből csinálni. — Az a vad ellenem — mondotta Dréhr Imre —, hogy önt összehoztam Vass Józseffel, hogy kimondjam magyarul, az én szerepem olyan volt, mint a keritőé. — Ha jól emlékszem — mondta Krausz Simon —, 1922-, vagy 1923-ban kezdődött a baráti viszony közöttem és Vass József kőzött. Ez a baráti viszony egészen az ő halála napjáig megszakítás nélkül tartott. Elnök Dréhr Imréhez: Elismerésre méltó az a jelenség, amelyet akkor tanúsított, amikor nem Krivoss utján akarta lehonyolitani a vásárlást, mert Krivoss Ripkának a veje volt. Kérdem, miért nem érzékenykedett Krausz Simonnal kapcsolatban? — Mert őszinte barátja volt Krausz Simon Vass Józsefnek — felelte Dréhr Imre. Kráusz Simon Vass Józsefnek legszebb szempontjait szolgálta. Állítom, Hogy az állam Krausz Simon utján előnyösebben jutott azokhoz a birtokokhoz, mint jutott volna más utján. Én kü-1 lönben sem választhattam el a minisztertől. A délutáni tárgyalás utolsó tanujaként Pa. lócz Jenő. a Krausz-hankház volt igazgatója volt, majd Töreky elnök közölte, hogy befejez* ték ebben az ügyben a bizonyítási eljárást. Gál Jenő bizonyítást kért árra. hogy a Holzspach-féle telek megvételét Ernszt Sándor népjóléti, miniszter is jóváhagyta. Kérte beszerezni azt a jegyzőkönyvet, amelvben Vass József referálta az ügyet a minisztertanácsnak. Indítványozta, hogy a törvényszék szálljon kl a Holzspach üdülőtelepre, hogy az állam nen> szenvedett károsodást. A biróság a bizonyítás kiegészítő indítványt teljes terjedelmében elutnsitofta. A főtárgvaln«t szerdán folvtntlák. Fey osztrák közbiztonsági miniszter Budapesten Budapest, június 12. Fey osztrák közbiztonsági miniszter kedden Kereszte s-F i s c h e r Ferenc belügyminiszter meghívására Budapestre érkezett. Megérkezésekor a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Rendkivül örülök, hogy annyi év után ismét alkalmam van Budapestre jönni. Nemcsak a közös múltra való emlékezés tölt el őrömmel, hanem a jelen kapcsolatai is és remélem, hogy Iátogntásom kissé hozzájárult ahhoz, hogy a barátság kapcsa a jövőben is fennmaradjon és még bensőbbé váljék. Fey tiszteletére H e n n e t Lipót báró osztrák követ délben villásreggelit adott, amelyen magyar részről Kereszte s-F ischer Ferenc belügyminiszter S cli o 1 c Kornél és B 1 ah a Sándor államtitkár vett részt. Az osztrák közbiztonsági miniszter délután a Városligelbe ment, ahol megkoszorúzta a Hősök emlékkővét. A koszorúzás után Gömbös miniszterelnököt és Kánya külügyminisztert, majd Ke-» r e s z t e s-F i sc h er belügyminisztert látógatta meg. A látogatást Gömbös Gyula és Kánya Kálmán ezután viszonozták. Magyar qyőzelem 1 a bécsi foridsversenyen Bécs, junius 12. Az európabajnoki bridsversenyeket este fejezték be. A bajnokságot Magyarország nyerte, 2. Hollandia, 3. Ausztria lett. Berzevíczv Albert érdekes beszéde a felsőházban a restaurációról Budapest, junit s 12. A felsőház kedden délelőtt kezdte meg a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. A <xita első szónoka vitéz Horthy István volt, aki a javaslatot elfogadta. Sokalta a képviselőház, a és a sportágakra íorditott kiadásokat, a hadsereg fejlesztését kívánta. Berzeviczy A'bert főleg külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Örömmel szólt arról a közeledésről, aimely ujabban Ausztria és Magyarország között létrejött. A két államnak azonos érdekei vannak a mai időkben. A lefegvverkezési értekezlet kudarcával kapcsolatban megemlékezett a háborús veszélyről, hangsúlyozva. hogy nem hisz benne, mert ma egy háború az európai civilizáció megsemmisétéset jelentené. Végül a kirdlykérdésben ismertette álláspontját. Egyetért a legitimistákkal abban, hogy a trónfosztó törvénynek nincs erkölcsi alapja, mert rákényszeritették, de sok egyéb másról is van szó. Amíg az Anschlust csak időkérdésnek tekintették, a dinasztia kérdése egyedül magyar ügy volt, ma, amikor Ausztria vlszszatér régi líigyományaihoz, más a helyzet. Nem hiszi, hogy a numzet többsége az 1867-es közjogi állapot visszaállítását ' 'vánná. Közöttünk és Ausztria között id< rendezésre váró kérdés van. Nem tartja helyesnek a personá!unlót. Elsősorban önmagunkkal kell tisztában lennünk, azután következik a közvélemény megnyerése a magunkévá tett terv számára, r.z Ausztriával való megegyezés és a külföld beleegyezése. óhajtja, bogy mindez megvalósuljon, addig azonban a« egyedüli helyes felfogás az. hogy a restauráció ma pem időszerű.